Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)

1920-10-03 / 39. szám

1 ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT de én Orbók—Milotay—Kádár—Sza­kács—Tury uréktól sem tudok olvasni és ha a fiaim nevetve tűzik gombos­tűre a keresztény csodabogarakat — én nem tudok haragudni rájuk. Elvégre lapot nem muszáj olvasni, de könyv nélkül csak nem lehet el az ember! Csakhogy irodalmi nívónk Ke­mény Zsigmondtól lesülyedt Pékár Gyulára és ez nagy szomorúság min­den miagyar kulturemberre nézve. Hát most a Pékár müveit olvassam meg a Csicseri Orosz Adrienne pornografi­kus regényét, meg Majd a várost, meg a Szabó Dezső második kiadású ke- i eszitény-magyar ekcémáját, Patacsi Dénes költeményeit, Gömbösné Ga­lamb Margit, Bokor Malvin, Kovácsné Teréz novelláit, Kádár Lehelt tekint­sem klasszikusnak és ne undorodjam Kosztolányi szineváltozásaitól ? istenem, ha előveszem az úgyneve­zett szépirodalmi lapokat és a lehetet­len ostobaság alatt elolvasom a fajma­gyar keresztény neveket, kétségbe kell esnem, hogy igazán ennvire tehetség­telen volna az én fajtám? Vagy én látok rosszul és Manó Mil­­tiadesz a művész. Pór Bertalan. Kern­­stock Károly, Cigány. Tihanvi és Ved­res tényleg nem művészek? Nem, eny­­nvire nem tévedhet az ember. Ott van a baj, hogy a magvar kul­túráiét ez alatt a szomorú esztendő alatt hozzáidomult az egész magvar közélethez, a keresztény magvar kul­túrpolitikához. A keresztény egvház Pázmány Pétertől Huber Jánoshoz és P. Zadravecz atvához sülyédt le. F.reki ur egész nyugodtan lehetne kénzőmü­­vészeti elnök, ha Pékár a petőfisták el­nöke. A tehetségtelenek, az aprók, a feketék elűztek mindenkit, akinek te­hetsége, eredetisége, ereje volt, min­denkit, aki valaki volt és felszínre ke­rült a fakó senkik falánk hadserege. Szóval én most fel vagyok szabadít­va egy destruktiv, degenerált faj szel­lemi járma alól, én benne vagyok egy keresztény renezánsz kellős közepé­ben. Én most legyek nagyon, de na­gyon megelégedve, most ne aggódjam gyermekeim kulturális jövendőjéért. Hiába, nem tudom megtagadni ma­gamat, nem tudok hálát adni a jó Is­tennek, mert Pékár Gyulát adta ne­künk szellemi megváltásunkr. Szá­momra ez a név a kultúrátoknak, a le­­züllésnek, a magyar szégyennek a szimbóluma. r. i. * Megjegyzés. — A magvar kulturvi­­szonvok jellemzésére igen érdekes és tanulságos cikk ez, amelyet a Bécsi Magyar Uiság munkatársa juttatott el lapiához. Nem radikális embertől, nem proletár véleményt hall e cikkben az olvasó. Egv jól szituált polgár beszéli itt el szive keserűségét és mond meg­bélyegző Ítéletet a magyar keresztény kurzus egész mivoltáról. (Szerk.)--------o—----­GALIPOUX MINT ZONGORA­HANGOLÓ A hirneves francia művész mesrhi­• vast kapott egv francia családhoz. Mint ilven esetekben széliében szokás, vacsora után a kisasszony legháiosabb mosolyával kérte a művészt, hogv hát adion elő valamit. Galipoux nap-v eb lensége az ilven zsarolásoknak és álta­lában mindenféle ingven munkának, ámde nem lehetett elutasító Tmv segí­tett tehát. “Van zongorájuk?” kérdez­te a háziasszonyt. “Hogyne”, volt a szinte sértődött válasz. “Tudniillik — magyarázkodott Galipoux — monoló­got akarok elmondani', melnyek címe a zongorahangoló művészete és ezért van szükségem zongorára.” Erre be­hozták a zongorát és Galipoux kalapá­csot, harapófogót és csavarhuzót kért. E szerszámokkal nekiállt a zongorá­nak és miközben kitünően rögtönzött monológot rögtönzött, darabokra szed­te a zongorát. A szellemes megjegy­zésekre harsányan kacagott a közön­ség, Galipoux pedig folytatta a zongo­ra szétszedését. Harsány tapsvihar kö­zött fejezte be a monológot és ekkor leült 5 is a pezsgő mellé. A háziasz­­szony nyugtalankodni kezdett és végül is bátorságot vett és megkérdezte Ga­­lipoux-t, hogy nincs-« a monológnak második része is, melyn'ek folvamán a _Zongora megint összeállitódik. Gali­poux nyugodtan felelt: “Óh, nagysá­gos asszonyom, elfeledtem megmon­­dni. hogy a zongora összeállításához idáig még nem értek.” A lélek gyógyszere. Nyugodtan fe­küdni és keveset gondolkodni a legol­csóbb gyógyszere a lélek minden be­tegségének, és egy kis jóakarat mel­lett, óráról-órára kellemesebb lesz a használata. * A hűtlenség a mester föltétele. Ezen már nem segít semmi: minden mester­nek csak egy tanítványa lehet és ez hűtlen lesz hozzá, mert maga is arra van szánva, hogv mesterré legven. NIETZSCHE ELVTÁRSAK! Most is, mint a múltban, lapunkat, az Előrét óhajtjuk támogatni hirdetésünkkel s ebben önök is segítségünkre lehetnek, ha "•KALAPSZÜKSÉGLETÜKET-»« (u. m. férfi s gyermek kalap vagy sapka) nálunk szerzik be, paert igy nemcsak pénzt taltaritanak meg, de nekünk is lehetővé teszik azt, hogy az Előrét egyre fokoaottabb mértékben támogassuk. JACOBY BROS. MAGYAR FÉRFI KALAPOSOK 1192 First Avenue, New York City. (64-ik és 65-ik utcák között) ÓCXX>3COOOO<X)OOCOOOO<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOC)OOOOOCXXXXXXXXXDOOO<DOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX5Ö- 12 -

Next

/
Thumbnails
Contents