Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)
1920-10-03 / 39. szám
I F-MCtWC-CKY Ezt izenem GÁBOR ANDOR KÖNYVE Gábor Andor könyvet irt, amelyben üzenetet küldött Magyarországba, Becsből, ahol ő most a Fehér Terror ellen harcol. Ismertetésnek, ajánlásnak, mindennek elég lenne ez az egy mondat. Majdnem felesleges ma Magyar-Amerikában arról írni, hogy kicsoda Gábor Andor. Majdnem felesleges megírni, hogy ez a Gábor Andor mit irt és a mit leirt, hogyan irta meg. De mert az “Ezt izenem” mégis megjelent, mégis kell valamit azzal kapcsolatban írni, olyasfélét, amit Írni szoktak, ha uj könyv jelenik meg a piacon. Hogy kicsoda Gábor Andor? Nem fontos, hogy hol született, iskoláit hol végezte, hány éves és mit csinált addig, amíg nem, lett tagja a bécsi emigrációnak. Pesten mindenki ismerte, a ki újságírók között megfordult. Ma Amerikában és Magyarországon és Bécsben és mindenütt, ahol olvasni tudó magyarok vannak, mindenki ismeri őt. Hogy kicsoda? Ostorozója a magyarországi Fehér Terrornak. Hol született? Horthvországban. Iskoláit hol végezte? A fehér terroristák karmai között. Hány éves? Fiatal és életerőtől duzzadó. Mit csinált eddig? Készült a nagy harcra, amelv most folyik a magyar nép gyilkosai ellen. Mindez nem fontos. A fontos az. hogy amikor legnagyobb szükség volt iróemberekre, akik felrázzák a külföldet. magyarokat és más nemzetiségűeket, akkor egyszerre nagyon sűrűn kezdtünk találkozni Gábor Andor nevével és ahol Gábor Andor neve megielent valami cikk alatt, vagy cikk fölött, ott suhogott a korbács és akik iaigattak, azok a magvar nép hóhérai voltak. A bécsi “Az Em(ber”-ben és később a “Bécsi Magyar Ujság”-ban és a “Proletár’’-bau találkoztunk Gábor Andor Írásaival, amelyeket átvett a new yorki “Előre” és amelyek megismertették velünk az “Eztt izenem” íróját. Megismertették velünk az emigráció egyik tagját, aki ezen a szegény magyar nyelven miegirt Írásait gazdag köntösbe tudta öltöztetni, aki játszott a szavakkal, ahogyan még a magyar nyelvvel játszani nem láttunk; aki vágott, mart, nevettetett, gúnyolódott, gorombáskodott, viccelt és mindezt úgy csinálta, hogy solha észre nem vettük, mikor csapott át egyikből a másikba, mert mindent ott és akkor csinált, ahol helyén volt és amikor eljött az ideje. Ez Gábor Andor és ezek az ő írásai. Mondottam: majdnem, felesleges erről írni, mert magyar Amerika .smeri őt és ismeri az ő írásait. Ismeri és becsüli őt. Mert látja, hogy a sok nem fontos között mi a fontos. A fontos az, hogv Gábor Andor van és ir. A fontos az. hogy valaki aki úgy ir, mint ő, a Fehér Terror ellen harcol és a fontos az, hogv valaki, aki ugv harcol a Fehér Terror elln, mint ő, igy tud írni. Az “Ezt izenem”-bien benne van Gábor Andor és az írásaiból annyi a mennvi 128 oldalon elfér. Kevés annak, aki olvassa, mert a Gábor-féle írások abból a faltából valók, amelvekből 'soha sem elég. Mindig többet kiván belőlük az ember. Sok azoknak, akiknek szól. mert a Gábor-féle írások legrövidebbjétől is a guta kerülgetheti azokatt. akik Horthvországban fogcsikorgatva olvassák a magvar emigráció írásait. Az “Ezt izenem” külön szakaszokban szól: A kormánvzóról; írókról: A nemzetgyűlésről: A jogrendről : A Saitóiukról: Müllr Istvánról és a Vak Légrádvról. Az elő— 8 — szót maga a szerző irta a könyvhöz. Nem idézek semmit. Nem méltatom egyik részét, egyik szakaszát sem akönyvnek, .mert a könyvnek nincsenek jobb és legjobb részei. Há lennének, akkor azt jelentené, hogy vannak silányabb részei is. De nincsenek. A könyv jó és ezt olyan értelemben mondom, amelyben nincsen fokozás. Jó könyv minden szempontból. Jó a nyelvezete és jó célt szolgál. Magyarul írott könyv. Gábor Andor hónapokon keresztül mindig odavágott egyetegyet annak a gyilkos rendszernek, mely elpusztítással fenyegeti Magyarországot. Azután összeszedte a legjobb -írásait és olyasvalamit csinált, mint a mikor valaki felnyitja a rohanó viz zsilipeit: rázuditja a Horthvországban emberhullákon tobzódó őrült bandára mindazt az erőt, elkeseredést, gúnyt és ‘gyűlöletet, amit csak ő tud beleadni írásaiba és kiadta az “Ezt izenem” cimü könyvet. Mi itt Amerikában nemcsak Gábor Andortól olvastunk cikkeket, hanem Gábor Andorról is. Olvastunk, hallottunk róla jót és rosszat. Még jóslásokat is, hogy ilyen, meg amolyan lesz Gábor Andor a jövőben. Jó. Legyen úgy. De akármit is mondanak és írnak róla; akármit is próbálnak megjósolni róla, egyet nem lehet letagadni. Azt, hogy a magyarországi fehér terroristák hátán csattogó ostorok közül, a legmélyebb sebeket az ejti, amelyik Gábor Andor kezében suhog. Ezt nem lehet letagadni és ezért nem fontos síemmi más, mint az, hogy Gábor Andor ir és a Fehér Terror ellen harcol. Az amerikai magvarok nem Gábor Andornak tartoznak azzal, hogy könyvét elolvassák, hanem saiát maguknak. Eugene H. Neuwald
