Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)
1920-10-03 / 39. szám
Mßg j egy z:ések DANTE és HEGEL Az American elismert cikkírója, Arthur Brisbane egyik nap belemélyedt egy kemény • problémába. Bírálatot akart mondani a megszokott zsánerben olyanokról, akikről a tudomány már megalkotta véleményét. A polgári radikálizmus köntösébe oly előszeretettel takaródzó és tagadhatatlanul tehetséges tipikus amerikai újságíró megemlíti, hogy Németország nemrég ünnepelte H;egel-nek, a nagy filozófusnak 150 éves születési évfordulóját, mig Olaszország Dante halálának 600 éves évfordulóját ünnepelte. Dantenak a nagy olasz költőnek, a Diving. Comedie szerzőjének több szobrot állítanak. Az olasz közoktatási miniszter igen okosan — irja Brisbane— megjegyezte, hogy Dante-t legjobban azzal ünnepelhetjük, ha müveit olvassuk. A németek — úgymond Brisbane . . Hegel bölcseleti tanának értékét ma is vitatják. Ez a bölcsészet legjobb jellemzését Hegel szavaiban találta, a ki azt mondotta: “ Csak egy ember értett meg engem és az tulajdonképen niem értett meg”. Brisbane ezzel a “szellemességgel” azt akarta jelképezni, hogy Hegel olyan bölcs volt, akit Senki sem értett meg. Ha Brisbane a “senki” alatt azokat érti, akik nem szocialisták, akkor részben igaza van. De csak részben. Mert Hegelt már nem kell megérteni, elég, ha epr ember értette meg és akit mi és a milliók megértünk. Marx gazdaságtana Hegel bölcsészeién nyugszik és abból van továbbfejlesztve. Hegel bölcsészeié tehát úttörője volt a modern szocialista gondolkodásnak. Még Brisbane is neki — annak a németnek — köszönheti, hogy olyan ügyesen tud gondolkozni, hogy a meg nem értett Hegel-ből is félre tudja magyarázni a burzsoa gondolkodás javára az igazságot. Dantét még 600 év múlva is olvassák és élvezik -— úgymond — mig Hegel munkáit hiába olvassa valaki a könvtárban, azok nem érdekelnek. Ez az állítás is csak részben igaz. Az igazságnak egy része pedig alkalmas égy tökéletes hazugság felépítésére. A mi igaz az az, hogy Dante költészete él 600 év óta és fejlődik, ki tudja meddig, mig Hegel bölcsészeié már régen átment abba a modern forradalmi fejlődésbe, amelynek harcos világától ma visszhangzik az egész világ. Hegel világa tehát meghalt, de a költészeté nem és nem is fog. MEGHALT WUNDT Ha már bölcsészeknél és németeknél tartunk, emlitsük meg az előbbitől függetlenül azt a hirt is, hogy Lipcsében nemrég meghalt Wilhelm Wundt 89 éves korában. Ez a tudós, a modern lélektan (psychologia) világhires tanára, búvára, magyarázója, tanítója volt. A lélektanból gyakorlati tudományt csinált. Majd áttért a bölcsészeire, de ezen a téren megközelítően sem tudott oly értékeset alkotni, mint a lélektani kutatás terén. Nevéhez fűződik az akarat-tan (voluntarizmus) elmélete, amelyet Schopenhaueréhez kötött. Ez a nagy tudós, bármennyire értette a modern kor tömeglélektanát, távol állott a szocializmustól és bár nem volt nyers lovagja a burzsoáziának, mint kortársa, Verner Sombart, mégis német soviniszta szellemtől volt áthatva. 1917-ben vonult vissza a magánéletbe és egészen haláláig tevékenyen dolgozott a tudomány érdekében. Leipzigben égették el holttestét. SOK A LEÁNY, KEVÉS A LEGÉNY A párisi Sorbonne orvosi fakultás egyik tanárának. Carnot Paul-nak azért fáj a feje, mert Franciaországban 2 millió hajadon — mondjuk igy: férjtelen nő —van és ezeknek egyáltalán nem jut férfi vagyis minden harmadik — 9 -leány örök hajadonságra van kárhoztatva a “győzelmes” Franciaországban. Carnot ezzel szemben tud olyan államokat, mint Kanada, Kalifornia és Argentina, hol a férfiak tengeriek túl. Felveti tehát azt az ötletét, hogy ezekből az államokból importálni kellene a férjjelölteket és e célból olyan testület szervezését és megalakítását javasolja, amelynek feladata lenne a külföldi pályázókat támogatni és egy nemzetközi házasságközvetitő iroda révén a házasság francia révébe juttatni. Tehát a “szerelem nemzetköziségét” ajánlja a hazafias orvostanár a francia szépségeknek. Ez nem volna “merénylet” a haza ellen! Jó, friss spanyol-amerikai vagy angol-amerikai vér nem árt meg a francia szüzeknek vagy nem-szüzeknek, a fő az, hogy párokhoz jussanak. És ha valamelyik nőolvasónk azt gondolná, hogy Carnot tanár milyen finom, jószivü, megértő ember lehet, hogy úgy a szivén viseli a francia leányok szívügyét és vágyát, sietünk kijelenteni, hogy Carnot professzor és társai nem a szerelem miatt, hanem annak következménye: a gyermekek miatt akarnák Franciország hajadonait minden áron férjhez adni. Kell a gyermek, lehet “nemzetközi” is, csak gyermek legyen és franciává legyen, mert máskép kihal a gall faj. A kérdést természetesen igy nem oldhatják meg. Az emberpusztitás megboszulja magát Franciaországon is és megváltás a helyzetből csak úgy lehetséges, ha a francia nép életképes munkás része felszabadult az imperialista járom alól és nem csak a szerelmet, hanem az egész társadalmat igyekszik valóbn forradalmian nemzetközivé tenni. GYŰLÉS A HALÁL ELLEN Berlinben julius 25-én gyűlést tartottak a tüdőbetegek. Mindenfelől tü-T
