Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)
1920-10-03 / 39. szám
Franciaország és Amerika érdeke az orosz konfliktusban Minden hétnek, minden napnak meg van a maga szenzációja ebben a mi gyorsanörlő világunkban. Az utóbbi hetek nagy szenzációja: Franciaország ellenséges állásfoglalása Szovjetoroszországgal szemben és Amerika csatlakozása Franciaországhoz. Az átlag olvasó hajlandó érzelmi momentumokat keresni ebben a két tényben, megsértett nemzeti önérzetet, az emberiesség tiltakozását az állítólagos orosz borzalmak ellen. Mi próbáljuk kitapogatni azt, ami kézenfekvőbb, a két állam lépésének gazdasági indítékait. Franciaország a cári Oroszországnak már a yilágháboru előtt 22 milliárd franknyi hitelt nyújtott s ez az összeg a háború alatt megnőtt 30 milliárdra. Ezt a rengeteg összeget Párisban emittált orosz államkölcsönkötvények formájában a francia kistőkés hitelezte ki, mert a háboruelőtti 1V0—2 %-os francia kamatviszonyok mellett szívesebben fektette megtakarított pénzét 4%-os papírokba. Szovjetoroszország a cárizmus adósságait nem hajiadó elismerni. Legutóbb ugyan kinyilatkoztatta abbeli készségét, hogy a magánhitelezőknek fizet, de az államhiteleket érvényteleniti. Ebbéli szándékát abban is megmutatta, hogy a körülbelül háromnegyedmilliárdnyi orosz kincstári aranykészlet terhére árukat rendelt a skandináv államokban, Franciaországnak tehát azzal kell számolnia, hogy ha a mai orosz kormányt elismeri, a francia kistőkést megfosztja még annak a reményétől is, hogy öregségére gyűjtött vagyonának járadékát élvezhesse. A mai orosz kormány elismerése egyet jelent a francia kispolgári osztály expropriációjával és proletársorsba juttat olyan milliókat, akik_ eddig a francia kormányzat leghívebb támaszai voltak. Oroszország elismerése egyet jelentene azzal, hogy Franciaország leszámol a mai társadalmi renddel s a kispolgári osztály millióival megnövekedett proletáriátusra kíván a jövőben támaszkodni. És Amerika? A nagy tengerentúli köztársaság a háború alatt meggazdagodott, de — hogy triviálisak legyünk — pénzé részben még nincs a zsebében. Amerika a háborúba is azért avatkozott bele aktive, mert félő volt, hogy az ententenek kihitelezett milliárdjait elveszíti, ha szövetségeseit megverik. Amerika kivitele az utolsó három évben évi 6 milliárd dollárról 14 milliárdra emelkedett, aranykészlete 786 millió dollárról 2^/2 milliárdra, 1915-től 1920- ig az Egyesült Államok 22 milliárd dollárnyi export áru ellenértékét kapták kézhez, ebből 1040 milliárdot aranyban, 3y2 milliárdot amerikai tartozások törlése formájában. A hátralékot pedig újból kölcsön adták Európának. Az entente-államok évi 700 millió dollárt fizetnek Amerikának csak kamatban. Mi történik, ha Franciaország, a főadós, elveszít 30 milliárd frankot, mi történik, ha Anglia Oroszországból olcsón szerezheti be nyersanyagát és nem szorul többé az amerikai exportárura? Veszélyben van a befektetett tőke és veszélyben van a piac mai uralásának kizárólagossága. Amerika reszket az adósáért és Amerika még többet akar szerezni. De legalább is annyit, mint eddig. A politikában nincs szentimentálizmus. Franciaország, a harcias, a hősi és nemzeti pózban álló Franciaország a mai társadalmi rendért harcol, azamerikai humanizmus pedig csatlakozik hozzá ebben a harcában, mert csak ez a társadalmi rend garantálja óriási európai követeléseinek behajthatóságát. Dr. Frank László. r ' ............ '< HA FEJFÁJÁSBAN VAGY HÁTFÁJÁSBAN SZENVED HA MEGFÁZOTT AVAGY KÖSZVÉNYE VAN Vegyen a Goodman-féle BROMO ASPIRIN LABDACSOKBÓL EGY DARABOT ÓRÁNKÉNT. MELYNEK KITŰNŐ HATÁSA VAN. AZ EREDETI CSAKIS A J, GOODMAN FŐ-PATIKÁJÁBAN 1578 FIRST AVE., NEW YORK (Cor. 82nd St.) kapható. Postán utánvét mellett is küldjük ——------------------------PÉNZKÜLDESI, KÖZJEGYZŐI ügyekben a leggyorsabb és legpontosabb kiszolgálást biztosítom. HA CSALÁDJÁT AKARJA KIHOZATNI Magyarországból, vagy annak bármely megszállott területéről, forduljon kimerítő és díjmentes felvilágosításért hozzám. GARTNER LAJOS PÉNZKÜLDÉSI ÉS KÖZJEGYZŐI IRODÁJA. 401 EAST 80 STREET NEW YORK, N. Y. — 4 -
