Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-06-23 / 26. szám
Az emberiség fejlődésének oka. Jász Géza: “A fejlődés törvényei” c. munkájának egyik érdekes, de kissé konzervatív felfogású részlete. Minthogy az emberiség egyes emberek sokasága, minthogy az egyes ember az egész szerves világ egy tagja, az emberiség fejlődése ugyanazon erő hatása alatt, ugyanazon erő törvényei szerint történik, mint a szerves világ fejlődése. És az emberiség történetében is ugyanazon tüneményekei, ugyanazon fejlődési phasiso'kkal találkozunk, mint amott. Itt is, mint amott, feltaláljuk a lassú hülés és a hirtelen meggyuladás általános törvényét s a hülés alatt fellépő különös helyi viszonyok behatását a fejlődésre. Ezzel kapcsolatosan e helyütt azzal a kérdéssel kell röviden foglalkoznunk: mi okozta az emberiség óriási fejlődését? Ha az embert az állatok közé soroljuk, mert tényleg odatartozik, mindenesetre igen fel fog nekünk tűnni tannak óriási fejlődése szemben a többi állatokkal s azonnal kérdezni fogjuk önmagunktól: mi okozhatta ezen egy állatfajnál azt a rendkívüli nagy fejlődést? E felett a kérdés felett már igen sokat vitatkoztak s sokféleképp igyekeztek azt megoldani; igy pl. némelyek azt állítják, hogy az emberi fejlődésnek az okozója az unalom: az ember unalmában gondolkozni, unalmát elűzendő, dolgozni kezdett s igy fejlődött; de kérdjük, nem áll-c ugyanez az állatra nézve, s az még sem fejlődik úgy. Mások azt mondták, az ember fejlődésének oka a gyomor; miután az ember igen elszaporodott, kénytelen volt eszközökről gondoskodni melyek ál-? tál élelmét megszerezze, gyomrát kielégítse, s igy lett nyájőrző, földmivelö, munkás ember; de nem állhatna-e ez az eset az állatnál is, hiszen annak is van gyomra s mégis látjuk, hogy az állat, ha élelem dolgában megszorul, inkább elvesz, elpusztul, de nem fejleszti magát, nem talál fel uj módot élelme beszerzésére. Vannak ismét,, akik azt állítják, a fejlődés ako a harc a létért, az ember küzdve az életért a többi állatokkal, az égalji viszonyokkal, csak a jobbak maradhattak életben s ezek között ismét a jobbak s igy tökéletesük; de kérdjük, miért nem történt ez az állatnál, mely ezen létérti harcnak épp úgy ki volt téve. Végül vannak, kik azit állítják, hogy a vallás, a vallásos eszmék fejlesztették az emberiséget s okozták mindenkor annak fejlését. Ezen állításhoz szintén kétség fér, mert vallásos eszmék az emberiségnek csak már gén fejlett állapotában képzödetttek; tehát nem az hozta ki az embert az eredeti állatias állapotból, s később is mindig az emberi fejlődés, a műveltség emelkedése hozta magával, vonta maga után a vallásos eszmék változását. Mindezen magyarázatok s még más hasonlók, melyeket mind elősorolni feleslegesnek tartjuk, a fejlődésnek nem lényeges okait, csupán a lényeges, a fő ok mellett fellépő, elősegítő mellékokokat tüntetik föl; ezek a többi állatnál is megtennék a fejlődést, ha a fő ok ott is megvolna, s mi ezen fő ok? — Magának az anyagnak nagy fejlettsége és pedig különösen az állati anyag központi részének, az idegrendszernek, az agynak a fejlettsége. > Az egész állatvilágban, hogy magunkat .népszerűén fejezzük ki, egészen az emberig a test és a lélek együttvéve, együttesen fejlődik, de az embernél már a test a fejlettség oly fokát érte el, hogy annál tovább nem fejlődik s a fejlődés csakis a nagy finamságu agyvelőt az emberi lelket illeti. Az egész fejlődés tökéletesedés évezredeken át ebben megy végbe azért képes (az aztán oly óriási haladást felmutatni. Az állatvilág egészen az emberig fejlődik, mind testalkata szervei, mind idegrendszere szerint; de az emberhez érve a test eléri fejlődése tetőpontját s csupán annak idegrendszere, az idegrendszer központi része fejlődik. Tehát minden emberi fejlődésnek fő- és alapoka az emberi agynak, népiesen mondva, az emberi léleknek, fejlettsége. Az agynak pedig épp úgy, mint minden más anyagnak ,a meleg a törvénye, a kihűlés alatt kell fejlőrnie. Az emberi agynak eme fejlődése nem történik egyformán, néhol gyorsabban, — máshol lassúbban, aszerint, amilyenek a •külső környező viszonyak, aszerint, menynyire kedveznek azok az agy kifejlődésének; ezek azután részben gyorsítják vagy lassítják a fejlődést, részben pedig módosítják minőségileg. Sport-Hirek. Az Amerikai Magyar Athlétikai Szövetség az elmúlt évben az összes amerikai magyar sportegyesületek bevonásával Youngstownban, O., nagyszerű versenyeket rendezett. A múlt évi sikereken felbuzdulva, elhatároztatott, hogy a szövetségi versenyeket állandósítják, s az idei bajnoki versenyek megrendezésével a Clevelandi Magyar Athlétikai Club lett megbízva, azonban a fenti egyesület a versenyek megrendezésétől elállott. Nem sok idő lévén hátra, a New Yorki Hungarian American A. C. vezetősége a múlt hó 30-ának estéjére rendkívüli nyilvános gyűlést hivott össze s a szép számmal megjelent közönségnek Neuman Sándor, a klub agilis elnöke, igen talpraesett beszédben fejtette ki, hogy a magyar sport ügyét itten a sportok hazájában elhanyagolni bűn s a versenyeknek New Yorkban való megrendezését ajánlotta. Ugyanakkor este Fehér Sándor a klub képviseletében Clevelandba lett kiküldve a Szövetség junius 2-án megtartott gyűlésére, ahol bejelentette a New York-iak határozatát s eddig Philadelphia, Youngstown, Chicago, Cleveland, Akron, Pittsburgh, Detroit és New Brunswick városok sportegyletei jelentették be a versenyen való részvételüket. A versenyek szeptember i-én, vasárnap délután az “Astoria Athletic Field”-en, L. I., lesznek megtartva s egypár lelkes sportbarát jóvoltából a 12 számból álló versenyek tiszteletdijainak egyharmadrésze már fel van ajánlva. A “Yorkville Athletic League” most vasárnap, e hó 16-án, délután fél 3 érakor tartja az “Astoria Athletic Field”-en, L. I., nagy athlétikai versenyét, melyen a Magyar Athlétikai Klub is részt vesz teljes gárdájával. Atlétáinkra buzditólag hatna, ha a sportkedvelő magyar közönség jobban érdeklődne a versenyek iránt s nagyobb számmal látogatna el az atlétikai viadalokra. Clubunk fiatal gyaloglója, Vass Lajos a junius 9‘én, Elizabethen, N. J., rendezett versenyen a 3 mértföldes gyaloglásban harmadik dijat nyert. A fenti eredmény értékét nagyban emeli az, hogy a versenyen 18-an indultak, s csak erős küzdelem után tudták M. Greenberg és A. J. Jangebluth, a Pastime A. C. régi gyaloglói, Vas sít a harmadik helyre szorítani.---------0--------MAGYAR ATHLÉTIKAI GYERMEKOSZTÁLY NEW YORKBAN. A new yorki MAGYAR AMERIKAI ATHLÉTIKAI KLUB elhatározta, hogy munkáscsaládok gyermekeinek is alkalmat nyújt az athlétikai kiképzésre. E célra gyermekosztályt létesít. A gyermekosztály most van alakulóban. Beiratkozni lehet minden csütörtökön este 8—10-ig és vasárnap délelőtt 10—12-ig. Beiratkozási dij, amely egyúttal egész évre tagsági dij: egy dollár. — Ezért az összegért egész éven át rendszeres testedzésben részesülhetnek a gyermekek. 14
