Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-06-23 / 26. szám
vasút és gőzhajó nem elégedett meg saját erejének hatalmával; nem tűrte, hogy távolságok létezzenek, melvek Yemeni tevehajcNÓr útban a sivatag felé. E vidéken még nincs vasút s itt a civilizáció is alig hagyott újabb nyomokat. De már a fejlődés megindult — bár lassan — a sivatagban is. az embert az embertől elválasztják: megteremtette a telegráfot és a telefont. A mai közlekedések kiterjedtsége, az embernek fajához kötött kicsinyes gondolkozását kényszeríti az egységes emberi gondolkozásra! Egy uj világháború keletkezik. Más, mint a Nagy Sándoroké, az Attiláké és Napóleonoké volt. Nem a korlátlan uralkodásra vágyó erőszaknak háborúja, hanem a haladásé, amely hadat izent a — maradásnak. Az eddig tudatlanságban élő népek elméje fölszabadult ! Azon atomerő, amely a gőz páráival a gépeket mozgásba hozta, mozgásba hozta a gép mellett foglalatoskodó munkások agyrendszerét is. A technikával együtt fejlődött a munkás értelme és amilyen arányban fejlődött, olyan arányban oszlott babonája. A természettel gondolkodók viszsza akarnak térni a teremtő álA jövő kialakulásának kérdése még soha oly élénken föl nem vetődött, mint napjainkban. Minden aggodalmasan előrelátó elme érzi, hogy a jelenlegi társadalmi állapotok tarthatatlanok és a jövő fejlődése a múltnak szűkén korlátolt keretébe többé vissza nem erőszakolható. A jövő kialakulásának kérdése többé nem a kiváltságos csoportok kérdése; az a népek kérdése. Azoké a népeké, akik mindezideig teljesen az uralkodó hatalmak érdekeinek szolgálatában állottak és akiknek eddig “kérdésük” nem volt mert nem engedtetett, hogy legyen. A népek eddig csak úgy gondolkozhattak, amiként nekik megszabatott. És ez a múltban azért sikerült, mert a népek homogenizálhatok voltak. A homogén népeken mindig könnyű volt uralkodni; példa reá a múltban Egyiptom, Görögország, Róma. Hogy az uralkodó rendszerek milyen szellemben kötötték magukhoz a népeket — tudjuk. De a 19. században történt valami, ami addig még soha nem történt az ismert századokban. A? atom-erőnek felismerése és emberi használatba vétele egy uj, addig ismeretlen energiát váltott ki az emberi agyból. A gőz ereiének gazdasági kihasználása egy uj gondolatvilágot váltott ki, amely gondolkodás többé nem fér a fajok homogenizált szűk csoportjába. Steffenson vasútja és Fulton gőzhajója lebontotta a népfajokat körülzárt kinai falakat és fölébresztette őket az ezeréves alvásból. Ahol a sínpárok fölszántották a földet, ott elvetették a jövő fejlődésének magvát. Ahova a vasút eljutott, oda elvitte a jövő fejlődésének eszméit. A közlekedés vált a világ urává! A tál rendelt világba. A 19-ik század története arra tanít bennünket, hogy ami ezer és ezer év alatt nem történhetett, az a csoda létre jött alig ötven év alatt! Évezredeken át fogva tartatott az emberi elme. A Gallileiek a megmondhatói, hogy az emberi elmének nem volt szabad a természethez nyúlnia. Az emberi elme belekényszeritődött abba a gondolatvilágba, amit a homályos elme fantáziája megalkotott. Ehhez a természetellenes világhoz kellett az ember agyának alkalmazkodni. De megtörtént a csoda. A mindeneket teremtő és fejlesztő atom, a gőz nyomán a gépeken keresztül átjárta az emberi agyat is és fölébresztette a “nagy alvót”: az emberi értelmet! És a nagy felébredő átpillantott a másik világba, a teremtő adta világba; a természet világába! Arfiblábnn a képen látható ciszternákban fogják fel a sziklák közt a vizet. E gyűjtőmedencék 1500 évnél Is Idősebbek és valöszi»illeg Shítbn népe építette. — 6
