Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-06-23 / 26. szám
ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT teszi még a napsugár részére is az utat. Belül szinte megfogható a sötétség, az ablakok pedig a belülsö részen is hálóval vannak elfödve. A sarokban egy emberke órákkal bíbelődik, néha valami csillogó ékszert vesz elő és vizsgálgatja. Az ember — ha véletlenül ilyen helyre kerül :—• úgy érzi, mintha évszázadokkal lépne vissza valami elmúlt, elfelejtett világba... Nagyon megritkultak a zálogházak, különösen azok, amelyek még a régi világból valók voltak. Sok üzlet fölött ott lóg még a 3 aranyozott gömb, de a zálogház már nem létezik ott. Valami candy store vagy ilyesmi van a helyén. Hanem vannak újfajta zálogházak, hatalmas, impozáns paloták ezek, hhová már nem a párnákat, aranynemüket vagy ezekhez hasonlót kell vinni, hanem egy papirszeletet, egy váltót s erre adnak (ha ugyan adnak) pénzt, aki kölcsönt akar. A régies, közvetlen és mohos zálogházat felváltotta a modern hitelintézet, ép úgy, mint a lóvasutat és postakocsit a modern villamos és automobil. Megkiséreltem egy-két zálogházban holmi érdekes epizódok után tudakozódni. A clerk, aki fogadott, udvarias hangon, kissé sajnálkozva, kissé mentegetődzve válaszolt kérdésemre: —- Sajnálom, uram, de főnököm nincsen itt s meg van tiltva, hogy beszéljek. Elmentem egy néhány pawn-shopba, ugyanezt a választ kaptam, mintha összebeszéltek volna valamennyien. A zálogház elnyeli azokat a kis történéseket, amelyekről az üzlet gazdája és a többiek nem akarnak tudni semmit. A zálogba került dolgokkal együtt embereket és életsorsokat egyaránt belep a por s eltakar a feledés. Elmúlik, elfelejtődik ezen a világon minden, hogy holnapra uj alakban újra szülessen. (EL.) Az asszonyi lélek rejtelmei. ” — Heltai Jenő. — Kedves Barátom! Iróember vagy és foglalkozásod révén is ismerője vagy a női léleknek. Behatolsz a női szív rejtelmeibe és a szőke és barna turbánok gondolatvilágába. Bizalommal fordulok hozzád, mert én már lemondtam arról, hogy megoldjam azt a rettenetes problémát, amely napok óta kinoz. Csak te tudod ezt a sötét ügyet megvilágítani. Halljad, mi történt. Ismered nőmet, Elvirát, az angyali teremtést, aki már tizedik éve szerető hitvesem. Az ég négy gyermekkel áldotta meg frigyünket. Boldogságunk tökéletes. Ha voltak köztünk néha-néha kis torzsalkodások, azok mindig békésen elsimultak, részint az én engedékenységemen. Imádom nőmet, teljesítem minden szeszélyét, ő pedig hálásan és gyöngéden szeret engem. Nyár eleje óta Bendeguz-telepen lakom, egyszerű hatszobás nyaralóban, amelyet nőmnek vásároltam. Nőm itt gazdálkodással tölti uapjait, zöld borsót tenyészt és abba az áldott anyaföldbe ülteti a tyúktojást, hogy elég csirkénk legyen vasárnapra, amikor a pesti vendégek érkeznek-, vigye el őket a manó! Egy-egy napot magam is kint töltök, mint falusi urambátyám és igazduram, csöndesen legelészve egy fa alatt, miközben a nap a hasamra süt és azt mondja: “Hogy megnőtt tavaly óta!” Szombaton azt mondja a feleségem: —• Édesem, gyere be velem Gödöllőre, mert bevásárolni valóm van és neked sem fog ártani, ha egy kicsit gyalogolsz és valami keveset leadsz abból a fölösleges pénzből. Begyalogoltam nőmmel Gödöllőre, ami rövid ötnegyedórai ut. Bejártam nőmmel a piacot, ahol megvásárolta mindazt, amit kifizettem. Mivel nőm egész fölszerelése egy napernyő volt, kénytelen voltam neki cekkert is venni, hogy a sok holmit legyen miben hazavinnie, ^.ztán, mint akik egészen rendben vannak, beültünk a korcsmába egy pohár sörre. Még meg sem kóstoltam a sört, amikor nőm, az édes, hirtelen homlokára ütött, arra az édesre, és igy kiáltott fel: — És a benzin! Elfelejtettem benzint venni! Mi még aféle maradi emberek vagyunk, akik a benzint nem automobilra, hanem ruhatisztitásra használjuk. Nekünk sok benzin kell, ennélfogva nem tiltakoztam, amikor nőm azt mondta: — Várj itt öregem, megyek a boltba benzinért. El is libegett, sőt negyedóra múlva vissza is jött egy négyszögletes, kecses kis csomaggal. Kémiai ismereteim nagyon hiányosak, de ez a csomag mégis nagyon gyanús volt. Úgy emlékeztem, hogy a benzin valami folyadék, amit literszámra mérnek ki. — Nem vagyok indiszkrét ember, de ezúttal mégis megkérdeztem: — Ebben a csomagban van a benzin? — Nem fiam, — mondta nyugodtan a drága nő, — ebben a csomagban vaj van. — Vaj ? kérdeztem megdöbbenve. — Igen, — mondta nőm, — fél kiló vaj. Elhültem, elképedtem, elszédültem, kétségbeestem. — De édesem, — kiáltottam rémülten, — benzinért mentél a boltba! És vajat hoztál? Erre a feleségem Í3 kifogyatt türelméből és rám rivalt: —• Hát mit csináljak, ha nem volt benzin? Eddig van, nincs tovább. Nem értem, de nagyon hálás volnék, ha megmagyaráznád, mi ment végbe nőm lelkében, amig a benzin-kérdést ebben a formában oldotta meg? Hogy jut el egy asszony a benzintől a vajig és... de mit részletezzem? Nem értem. Kérlek fejtsd meg a rejtélyt és nyugtasd meg tanácstalan barátodat Bernátot. — 5 —
