Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-06-23 / 26. szám
A GHETTO ZÁLOGHÁZAI. KIK A LÁTOGATÓI A ZÁLOGHÁZAKNAK? — EBÉD A GYÉMÁNTOKON ÉS A ZÁLOGTÁRGYAKON. — A NÉMA ZÁLOGOSOK ÉS SEGÉDEIK. — A HÁROM ARANYOZOTT GÖMB, MINT ISMERETES JELVÉNY. Ha az ember a nagy világváros tömkelegét keresztül-kasul akarná járni és abban mindent meg szeretne nézni: aligha volna képes erre egy emberöltőn keresztül. Ennek a nagy metropolisnak, New York-nak vannak olyan utcái, negyedei, amelyekben minden egyes ház, üzlet aemcsak érdekes, hanem tanulmányozásra is érdemes. A Bower y-nek megvan a • maga különleges érdekessége. Ez az, hogy itt vannak a züllés, nyomor és bűn pennys tanyái (legalább ezelőtt itt voltak). A Broadway-nak és a Fifth Ave.-nak szintén megvannak a különlegességei; az East-oldal általában sok-sok olyan érdekes szemlélni valónak a helye, hogy egyes ügyes, meglátásra képes ember a legfordulatosabb históriát szerkeszthetné a látottakból. Azonban nem ez a célunk. Csupán egy érdekes üzletág egynémely jelenségeire akarunk rámutatni. Alig hihető, hogy van ember, aki e sorokat olvasta, hogy ne látta volna New York valamelyik utcáján egy kisebb vagy nagyobb üzlet előtt függni az aranyozott három gömböt. Még a gyermekek is tudják, hogy ez a zálogház jelvénye. A zálogház New York világvárosában nemcsak antik érdekességeivel tűnik fel, hanem azzal is, hogy nélkülözhetetlen valami. Ahol annyi ember él, mint New Yorkban (s némely kisebb Balkán királyságban sincs több ember), ott az élet ép oly tarkán változatos, mint amilyenek az emberek maguk. A világváros óriási hangyabolyhoz hasonlit, amelyben vannak dolgos, szorgalmas méhikék, hatalmas, büsz. kén gőgös királynők és haszontalan élősdi herék. Ép úgy mint a méhkas-Aa elsó new yorkl lóhus- és kolbász mészárszék« amelyet sűrűn keresnek fel azok, akik az olcsóbb lóhust hajlandók megenni. Ez a mészárszék szintén a népes negyedben van, de a város nyugati oldalán. ban a dolgozó méhikék, ebben a modern Babylonban is, a dolgozó százezreken élősködnek a többiek, az uralkodók és a herék egyaránt. És ugyancsak a dolgozók azok, akik a töméntelen bőség és csillogó gazdagság közepette elnyűtt, szegényes, ösztövér téletet élnek. Ezek a dolgozók laknak a világváros azon részén, amely keleti oldal (East Side) név alatt ismeretes. Ebben a városrészben mindenképpen jellemző a ghetto. A legtöbb zálogház a ghettó és az azt környező vidéken, továbbá az úgynevezett Tenderloin negyedben van New Yorkban. Természetesen másutt is vannak zálogházak, de nem oly sűrűn egymás mellett, mint az alsó városban. Hogy a zálogház (pawnshop) belsejében és körülötte a szürke élet milyen apró és nagy tragédiái zajlanak le némán és hangtalan fájdalommal — azt senki sem tudja meg mondani és aki látja a dolgokat, a zálogos, az nem akarja megmondani. —A zálogházban nemcsak órák, láncok, fülönfüggők, ezüst és aranynemüek találhatók, hanem ezeknél és egyéb tárgyaknál is sokkal érdekesebb, néha szomorú, néha tragikus apró történetek színhelye a zálogház. Ezekről sokat lehetne irni, ha az embernek módjában állana megtudni azokat. Ez azonban majdnem lehetetlenség. Vannak emberek, akik valóságos történelmi adatokat kutattak fel holmi zálogházban. A régi üzletek azonban már eltűntek. Ma már vannak úgynevezett modern zálogházak, ahonnan a régiség patinája azonban hiányzik. Egy régi zálogház felér néha egy múzeummal. Maga a külseje is, azzal a három aranyozott gömbbel, valami filozofikus hatást vált ki az emberből, különösen akkor, ha az utolsó párnáját csapja be valaki. Amint a ghetto, egyik utcáján haladok, az egyik üzlet előtt függni látom a jellegzetes három aranyozott gömböt. Az ablakok porosak és a rajtuk lévő sürü drótháló áthatolhatatlanná 4 •—<