Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)

1918-06-23 / 26. szám

A GHETTO ZÁLOGHÁZAI. KIK A LÁTOGATÓI A ZÁLOGHÁZAKNAK? — EBÉD A GYÉMÁNTOKON ÉS A ZÁLOGTÁRGYAKON. — A NÉMA ZÁLOGOSOK ÉS SEGÉDEIK. — A HÁROM ARANYOZOTT GÖMB, MINT ISMERETES JELVÉNY. Ha az ember a nagy világváros töm­kelegét keresztül-kasul akarná járni és abban mindent meg szeretne nézni: aligha volna képes erre egy emberöl­tőn keresztül. Ennek a nagy metropo­lisnak, New York-nak vannak olyan utcái, negyedei, amelyekben minden egyes ház, üzlet aemcsak érdekes, hanem tanulmányo­zásra is érdemes. A Bower y-nek megvan a • maga különleges érde­kessége. Ez az, hogy itt vannak a züllés, nyomor és bűn pennys tanyái (legalább ezelőtt itt voltak). A Broadway-nak és a Fifth Ave.-nak szintén megvannak a különlegességei; az East-oldal álta­lában sok-sok olyan érdekes szemlélni valónak a helye, hogy egyes ügyes, meglátásra képes ember a legfordu­latosabb históriát szerkeszthetné a látottakból. Azonban nem ez a célunk. Csupán egy érdekes üzletág egynémely jelen­ségeire akarunk rámutatni. Alig hihe­tő, hogy van ember, aki e sorokat ol­vasta, hogy ne látta volna New York valamelyik utcáján egy kisebb vagy nagyobb üzlet előtt függni az aranyo­zott három gömböt. Még a gyerme­kek is tudják, hogy ez a zálogház jel­vénye. A zálogház New York világ­városában nemcsak antik érdekessé­geivel tűnik fel, hanem azzal is, hogy nélkülözhetetlen valami. Ahol annyi ember él, mint New Yorkban (s né­mely kisebb Balkán királyságban sincs több ember), ott az élet ép oly tarkán változatos, mint amilyenek az embe­rek maguk. A világváros óriási hangyabolyhoz hasonlit, amelyben vannak dolgos, szorgalmas méhikék, hatalmas, büsz­­. kén gőgös királynők és haszontalan élősdi herék. Ép úgy mint a méhkas-Aa elsó new yorkl lóhus- és kolbász mészárszék« amelyet sűrűn keresnek fel azok, akik az olcsóbb lóhust hajlandók megenni. Ez a mészárszék szintén a népes negyedben van, de a város nyugati oldalán. ban a dolgozó méhikék, ebben a mo­dern Babylonban is, a dolgozó száz­ezreken élősködnek a többiek, az ural­kodók és a herék egyaránt. És ugyan­csak a dolgozók azok, akik a tömén­telen bőség és csillogó gazdagság kö­zepette elnyűtt, szegényes, ösztövér téletet élnek. Ezek a dolgozók laknak a világváros azon részén, amely keleti oldal (East Side) név alatt ismeretes. Ebben a városrészben mindenképpen jellemző a ghetto. A legtöbb zálogház a ghettó és az azt környező vidéken, továbbá az úgynevezett Tenderloin negyedben van New Yorkban. Természetesen másutt is vannak zálogházak, de nem oly sűrűn egymás mellett, mint az alsó városban. Hogy a zálogház (pawn­shop) belsejében és körülötte a szür­ke élet milyen apró és nagy tragédiái zajlanak le némán és hangtalan fájda­lommal — azt senki sem tudja meg mondani és aki lát­ja a dolgokat, a zálogos, az nem akarja megmon­dani. —A zálogházban nemcsak órák, lán­cok, fülönfüggők, ezüst és aranyne­­müek találhatók, hanem ezeknél és egyéb tárgyaknál is sokkal érdeke­sebb, néha szomo­rú, néha tragikus apró történetek színhelye a zálog­ház. Ezekről so­kat lehetne irni, ha az embernek mód­jában állana meg­tudni azokat. Ez azonban majdnem lehetetlenség. Vannak embe­rek, akik valósá­gos történelmi ada­tokat kutattak fel holmi zálogházban. A régi üzletek azonban már eltűntek. Ma már vannak úgynevezett modern zálogházak, ahonnan a régiség pati­nája azonban hiányzik. Egy régi zá­logház felér néha egy múzeummal. Maga a külseje is, azzal a három aranyozott gömbbel, valami filozofi­kus hatást vált ki az emberből, külö­nösen akkor, ha az utolsó párnáját csapja be valaki. Amint a ghetto, egyik utcáján hala­dok, az egyik üzlet előtt függni látom a jellegzetes három aranyozott göm­böt. Az ablakok porosak és a rajtuk lévő sürü drótháló áthatolhatatlanná 4 •—<

Next

/
Thumbnails
Contents