Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-28 / 4. szám
Mult heti számunkban “Egy kis vita-anyag” címmel cikket közöltünk, amely felett ebben a rovatban vita kifejlődését várjuk. E heti számunkban már a beérkezett válaszok egyike megjelent s alátb olvashatják elvtársnőink. A válaszhoz nem tettünk hozzá és nem vettünk el belőle semmit. A cikkíró nevével látta el írásbeli véleményét. Ezek után várjuk a többi válaszokat is, amelyek lehetnek terjedelmesebbek is, azonban tulhosszuak nem. Minthogy a feltett kérdésben nemcsak a munkásanyák, hanem a leányok véleményére is van hivatkozás, kiegészítjük a válaszokra vonatkozó feltételeket s kérjük a vitatkozókat, hogy a családi helyzet szempontból is vitassák meg a kérdést. Más szempontból persze azok, akiknek férjük, gyermekeik vannak s másból azok, akik még függetlenek. Ez azért is kívánatos, mert a mozgalomban ez a két kategória található s igy a helyes propagandára nézve Útmutatást nyerhetünk, ha e két nőcsoport véleménye előttünk van. A tulajdonképeni kérdés ez volt: “Hogyan, mily módon segíthetik elő jobban az öntudatos proletárasszonyok, a családanyák, gyári munkásnők és munkáslányok a szocialista mozgalmat? Az első válasz: A MOZGALOMÉRT. Nagyon helyes gondolat tisztelt szerkesztő elvtárstól, hogy a női rovatot átengedi az elvtársnők véleményének kicserélésére. Én azt hiszem, hogy elvtársnőink ki is fogják használi e kedvező alkalmat és ez utón fogják véleményüket nyilvánítani. Az én nézetem szerint az elvtársak hibájának tulajdonítom azt, hogy a nők nem vesznek tevékenyebb részt a mozgalomban; ezt azért állitom, mert az elvtársak egy része nem “akar” lemondani egy kis kényelemről, mert attól félnek, hogy a megszokott házi rendbe, a jól elkészített vacsora körül hanyagság áll majd be és ezt a kevés jót nem szívesen áldozzák fel még a mozgalomért sem. Mert nem tudom elképzelni azt, hogy akkor, mikor elvtársaink felismerik az osztályharc fontosságát, miért nem lehet azt éppen úgy megérttetni a nőkkel is? Az Egyesült Államokban van a legtöbb anyag arra, amely felvilágosíthatja különösen a nőket, mert csak itt tapasztaltam azt, hogy a nők milyen sok munkára képesek; láttam nőket, akik gyárban dolgoznak s munkából hazajövet főznek, takarítanak, mosnak, vasalnak, még varrnak is s még annyi időt sem vesznek maguknak, hogy a levegőre menjenek. Ez nagyon kis példa ahhoz, hogy rámutathassunk arra a rabszolgaságra, amelyben élünk, száz és száz bizonyíték van arra, hogy miért kell a nőknek ítészt venni a mozgalomban; de a hely, melyet e véleményünk kifejtésére kaptunk, olyan kicsi, hogy nem fejthetjük ki nézeteinket úgy, amint azt szeretnénk, de azt minden munkásnőnek tudnia kell, hogy csak úgy segithet a mai rossz társadalmi rendszer megdöntésében, ha részt vesz a mozgalomban. Mindenek előtt az a legfontosabb, hogy a nők munkáslapot olvassanak és a rémregények helyett jó íróktól olvassanak, amely munkákban az igazságot, a szépet találják meg üres frázis s erkölcstelenség helyett és akkor nem hagyják magukat még a férjeiktől sem befolyásolni, hanem legszívesebben a munkásmozgalomban vesznek részt ahelyett, hogy szabad idejüket a moziban töltenék el, amely sokban hozzájárul ahhoz, hogy nem ébrednek öntudatra. Azon kérdésére tisztelt szerkesztő elvtárs, hogy hogyan lettem szocialista? Nagyon röviden fogok Válaszolni : Soha senki sem említette, előttem, soha beszélni nem hallottam róla, sokat olvastam és szomorú tapasztalataim árán ismertem fel az osztályharcot és azóta érzem, hogy van egy kötetelességem és az az: hogy leküzdve minden kicsinyességet, félre téve minden hiúságot, frázist, minden szabad időmet arra használom, hogy erőmhöz és tudásomhoz képest dolgozzam az elvemért és a lapomért, a mozgalomért. Kosotán K.-né New York City. A MUNKÁSNŐK BÉREI. Az “Előre” zsebnaptárából. A United States Department of Labor jelentése szerint a ruhaiparban alkalmazott munkásnők 49 százalékának fizetése nem éri el a heti 6 dollárt. 73.1 százalékának hetifizetése 8 dolláron alul van. Ez az arányszám az üveg-iparban még rosszabb. Itt a 6 dolláron alul keresők száma 64 százalék és a munkásnők 91.2 százaléka heti 8 dolláron alul keres. Selyemgyári munká'snők 45.4 százaléka keres 6 dolláron alul és 71.1 százalékuk bére nem éri el a heti 8 dollárt. Egy omahai leányiskola, amelyben gyors- és gépírást tanítanak. A növendékek szórakoztatására egy fonográf operaáriákat játszik. Gyakorlati elv: a célszerű és hasznos összekötve a kellemessel!
