Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-28 / 4. szám
A MUNÍCIÓ AMERIKA GYÁRTJA A GYILKOLÁS SZERSZÁMAIT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN. — KATASZTRÓFÁK. — A TŐKE LELKETLEN KÖNNYELMŰSÉGE. A világháború kezdete óta az Egyesült Államok vas- és acélgyáraiban lázas munka indult meg. Ahol ezelőtt vasúti kocsikat, szerszámokat és ezekhez hasonló szükségleti tárgyakat gyártottak, egy uj szükségleti, nagyon szaporán és tjömegesen fogyó tárgynak a gyártását kezdték meg: a muníció gyártását. A létező és üzem ben lévő fegyver és tölténygyárak nem birták a tömeges megrendelést elvégezni s ezért eddig a békés munkájú gépgyárakat is átalakították mu niciógyárakká. Az Egyesült Államokban ezidő szerint majdnem valamennyi az acéliparral foglalkozó gyár m u n i c i ó t gyárt. Emellett számtalan azoknak a gyáraknak a serege, ahol a háború egyéb szükségleteit állítják elő. A muníció gyártás nagyon jó üzletnek bizonyult s az amerikai kapitalisták siettek is berendezkedni a munició-sziikségletek, rendelések szállítására; csöppet sem bántotta és bántja a lelkiismeretüket, hogy ilyen véres mesterséget folytatnak, hogy a tömegmészárlás eszközeit szaporítják, hogy minden font puskapor, minden ágyulöveg, srapnell vagy bomba száz meg száz emberélet pusztulását segíti elő, ők «busás profitot láttak az üzletben és semmi mást. Az üzlet pedig — minden kapitalista szemében — az első. Dolgoznak tehát a muníció gyárak és a munkások ezrei, tízezrei, a gépek minden válfaja ontja, fúrja s készíti a robbanó eszközöket, a gyilkos hadigépeket, az ágyulövegeket, srapnelleket és bombákat s men-Hogyan fúrják a löveg hüvelyét a muníció gyárban. Elkészített ágyulöveg-hüvely. — 6 — nél több muníció fogy, annál gyorsabban, annál többet kell újra gyártani, ami a profit, a nyereség és üzlet emelkedését jelenti a munició-gyárosnak. Csak amikor katasztrofális robbanás rázza meg egyszer - egyszer egy muníció raktár vagy gyár környékét és a levegőibe röpül néhány millió löveg s néhány munkás megcsonkított, vagy széttépett teste, akkor fordul a nagy tömeg figyelme a munició gyárak felé. Legutóbb a Canadian Car and Foundry Co. Kings land-i, N. J. munició-telepe röpült a levegőbe, megrázva mérföldekre a földet és rémületet, pusztulást zúdítva a környéken lakókra. Ebben a gyárban az orosz kormánynak 133 millió dolláros munició rendelésén dolgoztak lázas sietséggel. A katasztrofális robbanás után Kingsland város képe olyan látványt nyújtott, mintha a háború színhelye lett volna. Mintegy 150 ház hever romokban és több száz házon nagy réseket ütöttek a szerteröpülő bombák. A rofbbanást igy írja le az “Előre” jan. 14-iki száma: “Mintegy 800 munkáscsalád lett hajléktalanná, akik a nagy hidegben, befagyott ingoványokon, mocsarakon keresztül a városka katolikus templomába, iskolájába és a városházára menekültek, miután a telep körüli lakóházakat fegyveres őrök őrizték. A sötétség beálltával megkezdődött a fosztoga-
