Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-14 / 2. szám
A JÁTÉKSZER ÉS A GYERMEK Sokféle alakja van a szülők részéről megnyilvánuló szeretetnek a gyermek iránt; és nagyon változatosak azok a hatások is, amelyeket a különbözőképpen megnyilvánuló szeretet a gyermekből kivált. Az öröm, a megelégedés, a boldogság érzete, a ImosoíygO szeretet bearanyozza a kisded lelki-világát s némileg kárpótolja azokat a majdan bekövetkező szén védésekért, amelyeket a rideg, önző és kapzsi társadalom a proletárgyermekből lett emberre rámér. Mert hiszen itt nem is arról akarunk szólam, hogy milyen a jómódú, gazdag szülők gyermekének az élete és a játéka, hanem néhány szóval a mi proletár-gyermt keinkről akarunk megemlékezni. A játékszer kitűnő nevelő eszköz. Nagy befolyással van a gyermek lelki világának a fejlődésére, a szellemi erőit serkenti és a teremtő képzetet kiműveli. A játék őseredetü; a primitiv (ős) ember ezzel kezdte fejlődésének folyamatát s a. mai gyermek életében a játékszer ugyanazt a szerepet tölti be miniatűrben, mint az ősember életében. És ha megértjük a játékszer hasznosságát, a játékkedv nevelő hatását, felmerül agyunkban a gondolat, hogy mit vesztünk azzal, ha gyermekeinknek anyagi hiányok miatt nem adhatunk játékszert. Fontos kérdés ez különösen a nagy városokban, ahol a természetes és szabad játék kielégülésnek számtalan akadálya van. Ha körülnézünk proletár otthonainkban, ha figyeljük a robotos élet egyhangú szürkeségét és harmóniátlanságát, ha tudjuk, hogy mi magunk is inkább munkagépek, teherhuzó ember-barmok lettünk a hajszában — megértjük a gyermekeink Beteg gyermekek játéka a kórházban. életének komor sivárságát is. Érezzük, hogy a szeretet melegét elvonja tőlünk a ránknehezedő életgond, a szegénység s gyermekink — noha van szülőjük — szinte árváknak érzik magukat, mert a folytonos robot elrabolja apjukat, anyjukat. Sok-sok százezer proletárgyermek nem ismeri a napsugaras, mosolygó játék-koré, amikor a színes, illuziós világban gyermeki lelke megfürödhetett volna. Akiknek ilyen szürke, kenyérmorzsás gyermekkoruk volt, azokból lesznek az örökké komor, soha mosolyogni, kacagni nem tudó, bus emberek. A játékszer lélektani és pedagógia, fontosságát azonban az uralkodó osztály is ismeri. Ki is használja nemcsak a maga gyermekeinek a nevelésére, hanem a munkásság, a proletárság gyermekeinek az elnevelésére is. Bármilyen szigorú, puritán meggyőződésű is legyen némely szülő, ha gyermekét játékszerrel magához vonzza egy más kör, nehezen tudja ellensúlyozni a gyermeki lélekben belopott káros benyomásokat. Könnyelmű tehát az az öntudatos ein bér, aki megengedi, hogy gyermekének a tőkés osztály “jótél kony, emberbaráti” intézményei vagy szervei adjanak ajándékot. Mert noha ingyen adják az ajándékot, mégis nagy árt vesznek érte: kisajátítják a gyermek érzelmi világát. Ha nemzeti, vallásos vagy alkalmi ünnepe van az uralkodó társadalmi osztálynak, nem segít az, ha visszatartjuk gyermekeina gyermek látja, hogy a túl oldalon.) két az ünnepléstől; (Folytatás i — 14 —
