Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-14 / 2. szám
Csöndélet a Broadwayn — Humoreszk — Az Előre Képes Folyóiratnak. (Ködös, borongós kora őszi reggel, minőket Turgenyev szeretett. . Louis, a “Broadway Star Restaurant” pincére ott áll az ablaknál és lebámul az utcára. Az egész Turgenyev-hangulatból csak az érinti a lelkét, hogy az ördög vigye el már megint gyön ez a nedves meleg, lehet majd napjában háromszor gallért cserélni. A helyiségben még egy vendég sincs. Az utca zaja csak tompítva hallatszik ide fel. Csend, csak a konyhából hallatszik ki néha tányér zörgés. Most nyugodt, szinte otthonias hangulata van az egész helyiségnek. Egy-egy elkésett patkány sietve halad az odúja felé.) A venjdég (belép és helyet foglal egy asztalnál.) A pincér (elébe teszi az életlapot és szótlanul áll az asztal mellett.) A vendég (szintén egy félóráig tanulmányozta az étlapot, végre megszólal: Nem tudom, hogy mit egyek? A pincér (Aki valamikor szocialista volt, de ez nem volt neki elég radikális, otthagyta és I. W. W.-ista lett. De mikor látta, hogy ezeknek az úgynevezett cselekvő képességük csak a házi verekedésekben nyilvánul — “fütyülök rátok és az egész világra” — kiáltással ezt is otthagyta. Most valami olasz kammorának a tagja és a saját szakállára dolgozik, igy elégitve ki a mai társadalmi rend iránt érzett mérhetetlen gyűlöletét és embermegvetését! Szigorúan a vendég szemébe néz,): Maga egy boldog ember! A vendég (gyanútlanul): Miért? Pincér: Mert nem tudja, hogy mit egyen, bár van miből, mig annyi millióan tudnák, hogy mit egyenek, csak azt nem tudják, hogy miből? Vendég (nem érti, hogy mi ez? Gorombáskodni akarnak itt vele vagy leckéztetni vagy csak ennek a pincérnek igy szokása udvariaskodni. Hiúsága végre is ez utóbbit fogadtatja el vele.): Maga egy filozófus, maga egy nagy filozófus! Pincér: Filozófia? Élettapasztalatok! Szép kjs élettapasztalatok! A fene egye meg az ilyen élettapasztalatokat! (Kimegy a konyhába, hogy Összeállítsa a reggelit.) Pincér (a szakácshoz): Hol van a ke nyér? Az előbb itt volt az asztalon! Szakács: Talán leesett a földre. Nézze meg az asztal alatt! Pincér (az asztal alá néz, tényleg ott a kínyér és egy patkánycsalád épp vígan reggelizik belőle.): Ezek a bestiák nem is félnek az embertől! (Felkapja a kenyeret.) A patkányok (sziszegve el.) Pincér (le sem törli a kenyeret, levág egy pár szeletet és beviszi az asztalra.) Vendég: Adjon egy csésze kávét! Pincér (kávét tesz az asztalra.) Vendég: Ne ilyen lapos csészében adjon! Ebből nem tudok inni! Adjon egy rendes csészét! Pincér (kicseréli a csészét.) Vendég (kiabál): Pincér! Mi ez? Ez a kávé egész hideg! Tegyen bele forró tejet! Pincér (megteszi.) Vendég (még jobban kiabál): Pincééér! Ebben a kávéban nincs cream! Vigye viszsza! Adjon nekem creames kávét! Pincér: De kérem... Vendég (közbevág): Semmi kérem! Tegye azt amit mondok! Pincér (magában): No megállj gazember! (kiviszi a kávét a konyhába, egy hatalmasat beleköp, elkeveri a kiskanállal és az egészet vissza visszi.) Vendég (elégülten): Na lássa! Én igy szeretem! Most egy kicsit habos is! Mindent lehet, csak akarni kell! Pincér (csendesen röhög magában.) Vendég (nyugodtan reggelizik. Egyszer csak leejti a kést): Pincér! Adjon egy tiszta kést! Pincér (kimegy a konyhába, felvesz egy a szemetes ládába esett kést, a moslékos vízben leöblíti, ráteszi egy tányérra és beviszi. A kés most úgy mutat, mintha tiszta lenne.) Vendég: Köszönöm! (Azt hiszi, hogy egy tisztább kést kapott. Ha tudná, hogy honnét szedték azt elő, holtan esne le a székből!) Tulajdonos (belép, észrevéve a customerét): Good morning Mr. Smith! Nice day today! (magához inti a pincért): Louis! Ide figyeljen! Ma délelőtt valószínűleg benéz ide az inspektor, jó lesz mindent rendbe hozni! A roastbeefnek szaga van, dugja el valahová! A penészes macaronit is jó lesz biztonságba helyezni! Pincér: Csak tessék rám bizni! Rendben lesz minden! Tulajdonos: Csak a patkányoktól tartok! Ezek a dögök túlságosan vakmerőek! Mái nappal is előmerészkednek! Nem szeretném ha meglátná! Pincér: Ma úgyis hamburger steaket csinálunk. Ha belép az inspektor, a vagdalt húst a jégszekrény alá teszem, mind rágyülnek, egy sem fog mutatkozni! Tulajdonos (elragadtatással): Louis! Maga egy lángész! Az inspektór: (belép) Good morning! Tulajdonos (előzékenyen az inspektor elé siet): Good morning Sir! How are you? Pincér (a hamburger steaket a jégszekrény alá dugja). Inspektor: Majd felülvizsgálom a helyiségét! Tulajdonos: Kérem! Méltóztassék! Ez itt' az étterem! Itt esznek a vendégeim! Inspektor (összeráncolt szemöldökkel. Nagyon komolyan): Uram! Ez szabály ellenes! Az asztalok csak egy negyed inch távolságra vannak a faltól, holott a szabályzat egy fél inchet ir elő! Tulajdonos: Óh! Kérem! Azonnal intézkedni fogok! Inspektor: Helyes! Most nézzük meg a konyhát! (A konyhába mennek.) Tulajdonos: Ez itt a konyha! Itt főzünk! Az ott a tűzhely, az meleg, ez itt a jégszekrény, ez hideg! Inspektor: Nagyszerű! Önnél valóban minden célszerűen van elrendezve! Már láttam helyet, ahol épp fordítva volt: a tűzhely volt hideg és a jégszekrény meleg! Tulajdonos, (kenetteljesen): Óh vannak olyan piszkos népek, akik semmivel sem törődnek! Inspektor (a jégszekrény felé indul, majd hirtelen megáll): Különben meg sem nézem belülről, bizonyára oly rendes és tiszta, mint kívülről látszik (jelentősen a tulajdonos szemébe néz). Tulajdonos (magában): Vigye az ördög! Inkább neked fizetek húsz dollárt, mint a courton százat! (Hirtelen egy anyapatkány fut el az inspektor lába előtt.) Inspektor (ijedten félre ugrik): Jaj! Mi volt az? Tulajdonos (némi zavarral, mosolyogva): Óh semmi! Csak egy kis macska! Egy játékos kis macska! Én ugyanis macskákat tartok, nem mintha egerek vagy patkányok lennének a helyiségben, hanem mert végtelenül szeretem az állatokat! Ez az én gyengém! Minden embernek vannak gyengeségei! Én az állatokat szeretem! Inspektor: Ez nemes lélekre vall! Tulajdonos (elhatározza, hogy huszonöt dollárt fog neki adni.) Inspektor: Hát készen is volnánk! Majd kiállítom a bizonyítványt, hogy az ön vendéglője “jó”! Sehol sem találtam a környéken ilyen rendes tiszta helyiséget! (Kiállítja a bizonyítványt). Tulajdonos (mikor a bizonyítvány már a zsebében van, mégis csak egy húsz dollárost csusztkt az inspektor markába). Inspektor (az egyik ajtón el.) Tulajdonos (a pincérhez): Louis! Vegye elő a vágott húst a jégszekrény alól! Tegyék a tűzre! Siessenek vele, hogy még délig készen legyünk! S-y. — 13
