Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-07 / 1. szám
A FORRADALMI SZOCIALIZMUS Irta: H. G. WELLS Marx Károly volt az, a ki belekapcsolta a szocializmus intellektuális folyamatába a másodki nagy élesztő áramot. Az ő ideje előtt mintha nem lettek volna még tisztában azzal, hogy a gazdasági kapcsolatokban fejlődési törvények vannak, fázisok vannak, a melyek kezdődnek, tovább folynak és uj dolgok felé visznek. De Marxnak víziója volt. Megvolt benne a százados változások iránt való érzék, — úgy, mint a hogy megvolt Darwinban és az evolucionistákban és mint a hogy megvan a legtöbb tudományos képzett, sőt igen sok nem tudományosan müveit emberben is. A helyett, hogy megelégedett volna a világnak azzal az elfogadott képével, hogy a világ oly szintér, a hol emberek élnek termelve és a vagyont elosztva, szegényen és gadagon, esetleg végtelen időkig: hivatkozott a történelemre és a történeti analógiákra s először tekintette saját korunkat, a mely az individualista ipari fejlődés kora, oly kornak, a mely nem maradandó állapota az emberiségnek, hanem valamely állhatatlan és mozgásban /lévői állapot, gazdasági folyamat, a melynek, hogy úgy mondjuk, van kezdete, közepe és mint Marx látta, van csaknem elkerülhetetlen vége is. Az emberek minden kérdésben a kézenfekvőt szokták legutoljára észrevenni, s a 19. század második felében uralkodó gazasági és szociológiai gondolat számára agy és megrázó felfedezés volt, hogy nem tupán termelés folyik a világon, hanem jngeteg vagyonfelhalmozás, a földbirtokosok és tőkések gazdag osztályának elkülönülése, a kis vagyonnak osztályának csökkenése, s a földtelenek és csaknem vagyontalanok nagy és növekvő osztályának, a proletárságnak fejlődése. Marx kimutatta, még pedig kimutatta oly világosan, hogy ma már elismeri minden intelligens ember, — hogy ha folytatódik a mai ipari és kereskedelmi rendszer, a mai ellenőrzés nélküli nyerészkedés rendszere, vagyis, ha tovább él a mai korszellem és mai felfogásunk a tulajdonról, szükségképpen elkövetkezik az az idő, a mikor a tulajdonos és a proletár szemtől-szembe fog kerülni egymással, és nem lesz mód rá, ha eltekintünk a vagyonosoktól függő müveit hivatásbeliek középosztályától, a mely azonban nem egyéb, mint a proletárság legfelső rétege, — nem lesz mód rá, hogy bármivel is leplezzük vagy enyhítsük a két tábor ellentétét. Két osztályunk lesz, az osztályöntudatos munkás és az osztályöntudatos munkaadó, s ezek harcban fognak állani. És Marx nagy intellektuális erővel rávetette ennek a koncepciónak a fényét az emberiség egész mai történetére. A Das Kapital nem utópiák vázlata volt, nem volt egyik vagy másik ország föltételeire vagy lehetőségeire korlátozva. “íme, — mondotta Marx, a legtágabb értelemben, — ez történik az egész világon. És a mig a gyakorlatilag korlátlan magántulajdon élni fog, úgy a hogy ma képzelitek, addig kell is, hogy ez történjék a világon. A munkás mindenütt állandóan csupasz létminimuma felé gravitál s munkája eredményének többi része a munkaadó hatalmát növeli. így fog folyni tovább, a mig a nyereség és a szervezés uralkodik rendszertekben, a mig a felhalmozódott feszitő erő osztály és osztály között össze nem zúzza ezt a mai szociális szervezetet és meg nem indítja az uj kort.” Hogy Marx Károly munkáját és gondolatát megérthessük, nem szabad megfeledkeznünk arról a korról, a melyben ez a mü keletkezett. Az intelligens világ gondolatok rendezett tömegének, az úgynevezett közgazdaságtani tudománynak a hatása alatt élt. Oly gondolattömeg volt ez, a mely ma már nem annyira azért, mintha alaposan megvizsgálták és megcáfolták volna, hanem inkább úgyszólván észrevétlenül elvesztette egykori varázsát, a melylyel leigázta az emberi elméket. Marx volt az, a ki a szocializmust kifejtette. Könnyű csúfolod ti Marxon és kijelenti, hogy Marx nem látta ezt vagy azt. Könnyű igy vagy úgy felzavarni az álló vizet, s azt mondani, hogy ez diadalmas cáfolata Marx egész theóriájának. Csufolódhatnak Marx nagyságán csak úgy, mint a hogy csufolódhatnak Darwin nagyságán. Marx azért nagy marad és alapvető, ö látta először s ő tette képessé a világot is arra, hogy a kapitális termelést világfolyamatnak lássa, a mely szükségszerűen átmegy a szociális fejlődés bizonyos fázisain, s hacsak a törvény és korszellem valamely változása idejekorán nem módosítja, szükségképpen kikerülhetetlen végzete felé halad. A mennyiben nagy általánosítása a gazdasági fejlődésre vonatkozik, az esemé nyék csodálatosan igazolták Marxot. A trösztök fejlődését, a magántulajdonnak azt az öszpontositást, a mely különösen Amerikában játszódik le, Marx előre megmondta. A modern szocialista belátja, hogy ha változás áll be a szokásban, törvényben vagy közvéleményben, ez késleltetheti, megakaszthatja vagy meg is fordíthatja a gazdasági folyamatot és lehetséges, hogy a szocializmus végül is nem szociális ráz kódás, hanem tételeinek fokozatos és részletes elfogadása árán fog érvényesülni. Lehetséges a tőke összpontosítása és a nép általános munkástömegének viszonylagos elszegényedése például, s e mellett mégis lehetséges valamely általános haladás a világ jólétében, s a tőke- és földtulajdonosok szociális kötelességérzetének növekedése nagy mértékben leplezheti az osztályérdekeknek ezt az ellentétét és enyhítheti nyomorúságait. Sőt ez az antagonizmus maga is eljuthat végül mértéktudó megvitatás utján a maga egyenértékű megnyilatkozásához és az osztályharc felismerhetetlenül álcázva: fog jelentkezni az emberszeretet által enyhített gyűlölettel és toliakká alakított kardokkal, mint pusztán konstruktiv értekezlete két oly osztálynak, a mely nagyon jó szándékú, noha talán még mindig elfogult férfiak és nők osztálya lesz. MI LESZ HOLNAP? Emlékezem, hogy tegnap örültem S körülettem tegnapok, holtak. Csak a mát nem látom seholsem. Mi lesz holnap? Rettenetes-bus az én jókedvem, Tegnapok és holnapok árján Fut, rohan a Halál elébe, Aki vár rám. Az én bus sorsom a mátlanság, Az én valóim: akik voltak És akik talán-talán lesznek. Mi lesz holnap? ADY ENDRE. Dr. S. H. SEDWITZ okleveles orvos. A Betegsegélyző 49-ik osztályának hivatalos orvosa. Rendelő órák: d. e. 9—10, d. u. 1—3 és 7—8-ig. Vasárnap 9—12-ig. Dollár Bank Bid. 523-as szoba. YOUNGSTOWN, — — — OHIO. 2 —
