Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-14 / 2. szám
Az osztályharc tudatos kialakulása és a történelmi materializmus. Részlet, Engels Frigyes: “Die Entwickelung des Socializmus von der Utopie zur Wissenschaft” cimü munkájából. Az 1831-ik évben Lyonban kitört az első munkásfölkelés; 1838—42-ig az első nemzeti munkásmozgalom — angol Chartistáké — tetőpontját érte el A proletárság és a burzsoázia közti osztályharc Európa legelőrehaladottabb országaiban a történet előterébe lépett és pedig oly mértékben, mint azokban egyrészt a nagyipar, másrészt pedig a burzsoázia nemrég kivívott politikai uralma fejlődött. A polgári közgazdászoknak a tőke és munka érdekközösségéről valamint a szabadverseny következményeként beálló általános harmóniáról és népjólétről szóló tanait a tények mindinkább csattanósabb módon cáfolták meg. A tényeket ép oly kevéssé lehetett letagad ni, mint a francia és angol szocializmust, melyek a tényeknek elméleti, habár fölötte tökéletlen kifejezői voltak. Azonban a régi idealisztikus történeti fölfogás még nem volt teljesen háttérbe szoritva, mely fölfogás nem ismert anyagi érdekeken alapuló osztályharcokat s egyáltalában semmiféle anyagi érdekeket; ezen fölfogásban a termelés valamint az öszszes gazdasági viszonyok csak úgy mellékesen, mint a “kultúrtörténet” alárendelt elemei szerepeltek. Az uj tények azonban kényszeritőleg odahatottak, hogy az egész eddigi történet újabb megvizsgálásszonyoknak, azaz koruk gazdasági viszonyainak szülöttei; hogy tehát a társadalom mindenkor gazdasági struktúrája képezi azon reális alapot, melyből minden egyes történeti korszak jogi és politikai intézményeinek valamint a vallási, filozófiai és egyéb képzeleti felfogásainak összes felépítménye : utolsó sorban megmagyarázható. Hegel a történeti felfogást a metafizikától megszabadította és dialektikussá alakította — lényegileg azonban a történet fölfogása nála idealisztikus maradt. Most az idealizmus utolsó menedékhelyéből a történeti föfogásból is kiüzetett, helyét a materialisztikus történeti fölfogás foglalta el, mely megmutatta az utat arra, hogy az emberek öntudatát létükből, nem pedig öntudatukból kell meg magyarázni, mint az idáig történt. Ezek után a szocializmus, már nem egyik vagy másik lángeszű ember véletlen fölfedezésének tűnt fel, hanem mint a két történeti módon keletkezett osztály: a proletárság és burzsoázia közötti harc szükségszerű szülöttének ismertetett föl. Föladata nem az volt már, hogy a társadalom egy lehetőleg legtökéletesebb rend szerét készítse el, hanem hogy azon történeti gazdasági folyamatot vizsgálja meg, amelyből ezen osztályok (Folytatás a 7-ilc oldalon.) nak vettessék alá és ekkor kitűnt, hogy az egész eddigi történet — az az ősállapotok kivételével — osztályhar-VAN LEAR Minneapolis szocialista polgármestere. cok története volt, s hogy a társadalom egymással küzdő osztályai mindenkor a termelési és fogyasztási vi— 2 —
