Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-11 / 10. szám
Hogy láthatóvá legyen, nem kell Marxot ráállitani a munkásmozgalomnak millió fejű talapzatára. A munkáiból is kitelik olyan fundamentum, a melyről fejjel kimagaslik az ő szakját művelő elsőrendű emberek kicsiny csoportjából. Sőt még az Írásai emelvényéről is leléphet bátran a főidre. Magas, széles törzsbe szökött tölgyfaembernek látja akkor is mindenki. Marx olyanfajta ember volt, aminőt a nagy embereket gyúró természet is csak igen ritkán tud alkotni. Nagy gondolkodó és nagy cselekvő volt egy agyvelöben. Benne a gondolat nem betegitette halványra az elszántság természetes színét, hanem olyan utat mutatott az akaratnak, amelyen kitérők nélkül és igy hamarabb juhhat céljához. Tudománya az élet szolgálatában állott és a fáklyavivő szerepe jutott neki. Élete mpnkája két alkotásban termette a legkülönb gyümölcsöket: a gondolat világából való az egyik: Das Kapital, ha épen egy műhöz akarja kötni az ember az iró és kutató Marxnak legérettebb termését; a tett világából való a másik: az Intemationaje néven emlegetett nemzetközi munkásszövetség, az első nagy kísérlet a katholikus egyházban megtestesült nemzetköziségnek, ennek a magasabbrangu társadalmi életformának, piros földre való ráállítására. Embereket szervezni, másnemű munka, mint gondolatokat logikus rendbe állítani. A gondolatok felhőjárásának megfigyeléséhez szokott szem bajosan tud hozzáigazodni az emberi testek optikájához, amelynek egészen mások a törvényei. A tudósnak és gondolkodónak az igazsághoz, az emberek vezetőjének, a cselekvőnek az érdekekhez kell igazodnia. Ez két olyan szellemi habitus, amely csak a természet sátoros ünnepein termett emberekben fér meg közös tanyán. Csak a cselekvő és gondolkodó, az igazságot és az érdeket lelki mozgató mivoltában egyaránt felismerő és értékelő elme, aminő Marx volt, juthatott rá az igazság és érdek kölcsönös helyzetének, lélektanának arra az elméletére, amelyet a történelmi materializmus néven ismer — s ismer félre a világ. A nyomorúságnak és bűnnek vaskos földrétegei alatt gyötrődő népen Marx előtt is sok nagy embernek esett meg a szive és indult meg elmélkedő munkára az esze. Merész álmodok és földönjáró mérnökelmék sok, jó-rossz tervet koholtak arról, miképen lehetne az emberiség gazdasági nyomorúságának véget vetni. Bármilyen anyagból is Akarták ezek a nemes égen vagy földönjárók, Platóntól Fourierig, megépíteni Utópia városát, valamennyi egyetértett abban, hogy az építés munkáját felülről kell kezdeni. A nemes* a jó, a tanult, a vagyonos, a hatalmas embereket kell meggyőzni, hogy nem szabad és nem is okos eltűrniük az igazságtalanságnak és nyomorúságnak uralmát, s mihelyt ez a meggyőzés 'befejeződött, a sötétség közepéből kinő majd a világosság városa. De senki sem “vetemedett” arra a gondolatra, hogy az elnyomott, az elfajuló, pusztuló, kínjában legföljebb csak földrengéseket támasztó nép, a munkásosztály lesz ennek az uj világnak a megteremtője. Marx szocializmusa ezt hirdette és ennek a tanításnak tudományos igazolásával vitte véghez legnagyobb gyakorlati munkáját. Marx megmutatta, hogy a munkásság mozgalmai apró előnyöknek ideig-óráig való elérésén kívül egyéb eredményt nem tudnak elérni s a szocializmus igazságai elméletek maradnak mindaddig, amig össze nem találkoznak és közös erővel nem ostromolják a szolgaságnak várát. A szocializmust nem az emberek jóakaratára, nem nemesebbé válására, hanem a gazdasági fejlődés ellenállhatatlan erőire alapítani, vagy még helyesebben kiolvasni belőlük, felmutatni bennük: ez volt Marxnak legsajátosabb és hatásában legtermékenyebb megismerése. És aki igazat ad Hume Dávidnak, a skepsis főpapjának abban, hogy a cselekvés, a megvalósulás a legfőbb bírája minden igazságnak, annak el kell ismernie azt is, hogy ez: a munkásmozgalomnak és a szocializmusnak összekapcsolása volt egyúttal a legigazabb gondolata is a londoni temetőben fekvő nagy halottnak. Kunfi Zsigmond. Ki anélkül, hogy arra, ami körülötte történik figyelemmel lenne, mindég csak előre megy, messze juthat, csakhogy maga sem tudja soha hol van. * Ki az eget tubuson át vizsgálja, tömérdek csillagot lát, melyeket szabad szemmel észre nem vett, dé mindegyik sokkal kisebbnek látszik, — körülbelül ez az eredménye minden tudományos vizsgálódásunknak, sokkal többet látunk, mint előbb, deminden sokkal apróbbnak tetszik. Eötvös. /,— ....—-.......... = =?> KELJÜNK VERSENYRE! Olvasóinknak és elvtársainknak alkalmat adunk arra, hogy sajtónk terjesztése és erősítése érdekében versenyre keljenek. Az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT több regényt tűz ki dijul mindazoknak, akik március elsejétől kezdve egy hónapot. belül a legtöbb előfizetőt szerzik. 15 előfizető után egy magyar és egy apgol regényt adunk szép kötésben. 10 előfizető után egy magyar vagy angol regényt vászonkötésben. 5 előfizető után egy fűzött magyar regényt. Anatol France, Gorkij, Dosztojevszki és más hires Írók müveit adjuk jutalmul. Előre Képes Folyóirat 5 E. 3rd Street ■ , ...■:=-----------i* A kapitalizmus bálványa. — 8 — ■■Íbm BMwH
