Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-02-18 / 7. szám

A KÓRHÁZBÓL.

I.

Nyolc óra tájt.

Napzápor hull a tiszta folyosóra, Ezüstfehér a szűz betegszoba. Komoly merengő hangon üt az óra, Némán kihuny a lámpák fénysora.

Halvány apácák, mint a vézna szentek Csendben tipegnek elsuhanva túl És sápadtag szemmel reánk merengnek Feszes, fehérlő főkötök alul.

Az ébredő kert harmattól vizes.

Veréb csiripel a szemét fölött, Alatta rongyok, véres sebkötők.

S a szűk lépcsőn, hová a sok beteg Remegve vet sötét tekintetet A hajnali árnyban valaki les.

II.

A gyógyulok.

Minden fehér. A nagy üvegterembe

Ülnek szegény, feltámadt Krisztusok. És gyenge hangjok álmosan remegve Mint tulvilági muzsika susog.

Halkan leoldják rózsálló sebükről A hófehér, szagos kötőgomolyt. Szemükbe gyermekvágyak fénye tűn föl És sóhajos ajkuk busán mosolyg.

A délutáni napsugárba járnak,

Világos, áttetsző, magányos árnyak S már nem félnek, ha jő az éjszaka.

Belémerengnek a kékfényü űrbe,

Karjuk kitárják, várva mint repül le A gyógyulásnak halvány angyala.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ.

MIÉRT NEM?

Ez itt az urak fényes palotája, Amelynek büszke falai között A kényelem, a jólét lakomát ül S mind boldog az, ki belé költözött.

Körötte puszta terjed el, amelyen Vihar veri szét a sárrótta gazt,

Hol meghúzódik annyiadmagával A gyökereken rágódó paraszt.

Ők építették azt a palotát is:

A verejtékük csillog a falán;

Mit kaptak érte? — válveregetést csak, Vagy a lakomák csontjait talán...

Miért nem dönti le azt a büszke kővárt A föl,dbe vájt odút lakó sereg?

S a köveiből mért nem ülteti be Kunyhóval e sivatag teret?

FARKAS ANTAL.

A bolondság az okos dolgot is kinézi a fejünkből.

*

Néha megtörténik, hogy aki a szeget fején találja: a lábán sántul meg.

*

“Az álom a halál képe.”. Mennyire vágyódik az ember az álom után és menynyire fél a haláltól.

*

Legnagyob jóltevője az embernek, ki jóízűen megtudja nevettetni.

AZ ALAGÚT.

(Folytatás a 8-ik oldalról.)

törő források percenként 72 ezer liter vizet ontottak. Az álalndó vízfolyások a kész alagutfalakból nem egyszer kiáztatják a habarcs kötőanyagot, amivel a fal teherbírása meggyöngül és az alagút könnyen ebdöl. A viz ellen való védekezésnek jól bevált eszköze az aszfaltlemez: ezzel a vizet át nem eresztő anyaggal szokták a fa- 1 kát burkolni, de amellett állandóan gondoskodnak az összegyülemlő viz gyors elvezetéséről. Ennek a víznek az elvezetése és az alagút falának vízhatlan réteggel való szigetelése is sok munkát ad.

Természtes, hogy a fúráshoz, a szellőztetéshez, a viz kiszivattyuzásához, az alagút fúrásakor annyi gépet, esztergát, fúrót, csákányt, köszörülőgépet, fűrészgépet és sok más szerszámot találunk, mint egy nagy gyártelepen. Egyik-másik alagút fúrásakor a munkások lakásait is odaépitik az alagút bejáratához, mert a nagyobb

alagutak éjaitése öt-nyolc évig, néha továb is eltart. (A Mont-Cenis-alagut 14 évig, a Gotthard-alagut 9 évig, az Arlberg alagút 4 és fél évig épült.)

A sok felszerelés és különféle munka rengeteg pénzbe kerül. A világ egyik leghoszabb kettős vonalú alagutja most nyílt meg British Columbiában. A nagyszerű mü 1916 dec. 31-én lett teljesen készen. Öt mértföldnyi hosszúságban fut az alagút a Mount McDonald hegység alatt és a Rogers-szoros alatt 552 lábnyira nyúlik, amiáltal nagyon megrövidíti az utat. Mintegy 4 és fél mértföld-el kisebb a távolság az alaguton át, mintha az említett szoroson kellene átmenni. A “Connaugh Tunnel”, amelyről itt szó van egy 5690 láb magas sziklás hegység alatt fut keresztül; építési -költsége $6,500.ooo-ba került. Képeink bemutatják az alagút bejáratát, a hegység lábát, a hol a fúrás kezdetét vette. Az európai alagutak közül a 7 évig épített Szimplon-alagut (Franciaország és Olaszország határán), amely 200 méter hijján 20 kilométer, pontosan 19.803 méter. Építése 75 millió koronába kelült. Kifurásának

— 14 —

*

munkájánál évente mintegy négyezer métert haladtak előre.

Hosszúság tekintetében a Szimplonalagut után következik a Szent-Gotthard Svájcban, amely 14.998 méter hosszú. A többi alagutak közül a Lötschberg Svájcban 14.536, a Mont-Cenis Franciaország—

Olaszoiszág között 12.233, az Arlberg Ausztriában 10.270, a Ricken Svájcban 8604, a Tauern Ausztriában 8585, a Münster-Grenchen Svájcban 8560, Ciovi-Gallerie Olaszországban 8260, a Hauenstein Svájcban 8148, a Coldi Tenda Olaszországban 8100, a Karawanka Ausztriában 8010, a Borgello Olaszországban 7750, a Hoosac Észak-Amerikában 7640, a Severn Angliáan 7260, a Marianopoli Szicíliában 6480, a W-ochein Ausztriában 6300, a Distelrasen, Németország leghosszabb vasúti alagutja, a Bern-Frankfurt közt levő vasúti vonalon 6300, a Sutro Észak-Amerikában 6000, az Albula Svájcban 5964, a Totley Angliában 5693, a Nerlhe Franciaországban 5620, a Gravehuls Norvégiában 5311 és az Uspalle Argentina—Chile között 5035 méter hoszszu.

ÉlMM