Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-02-18 / 7. szám
töt és visszamennek a robbanás helyére. Majd eltávolítják a kőtörmeléket, síneken haladó vagy gőzerővel húzott kocsikba rakják és kiviszik az alagútból. Az alagutépitő mérnökök ütő és nyomó fúrógépeket használnak. Az ütő fúrógép fúróin vésöalaku ól van, amely rendkívül gyorsan ismétlődő ütésekkel mélyed a sziklába. A nyomó fúrógépek fúrói fúrás közben óriási erővel szorulnak a sziklafalhoz és valósággal belenyomják a nyílást; a robbantószerekre való fúrólyukat. A fúrógépeket kézzel is hajtják, többnyire azonban sűrített levegővel, gőzzel, villamossággal és viznyomással mozgatják. A műszaki tudomány mai állása szerint legjobb eiedményt a sűrített levegővel dolgozó pneumatikus fúrógépek értek el. Ez a ép úgy dolgozik, hogy az alagút bejáratánál felállított légsűrítő szivattyú vascsövön, illetve kaucsukcsövön át komprimált (sűrített) levegőt szőrit be és hajt a fúrógéphez. A gép furóereje gyúr. egymásutánban lökéseket mér a kőzetre és minden egyes lökés után egy kicsit el is fordul, úgy hogy a lyuk fenekét a furóvésők körüskörül egyenletesen érik. A furának a kőzethez lökést — az úgynevezett ütőmozgást a gép hajtására használt sűrített levegőnek hatása végzi. Másféle szerkezetű a villamos fúrógép, amely szintén ütve működik. Azt a vasrudat, amelyre a fúrót szerelték, három dróttekercs járja körül. A dróttekercsek veszik fel a villamos áramot, amelyből a beléjök tolt vasrúd mágnessé válik és mozgásával a fura ütőmüködését okozza. A fúrás és robbantás a legfontosabb része az alagutépitésnek. De a sziklák megfúrásán és eltávolításán kivül még számtalan sok nehézséggel kell az alagút építésénél megküzdeni. így igen sok gondot okoz az alagutban levegő. Hosszú alagutakban —■ természetesen csak addig, amig nincsenek teljesen átfúrva és a levegő nem járhat rajtok keresztül — tűrhetetlen a meleg. A föld belsejében a színétől számítva 30 m. mélységig ugyanolyan meleg van, mint a föld felszínén. 30 m.-en alul azonban 30—50 méterenként lefelé haladva, egy-egy fokkal emelkedik a meleg. Elképzelhető tehát, hogy például 1000 m. mélységben — a hegy csúcsától számítva, — milyen elviselhetetlen már a hőség! Amellett pedig gyakran életveszélyes gázok, petróleum-források törnek elő fúrás közben, amik még jobban megrontják a levegőt. Hogy tehát a munkások az alagutban zavartalanul dolgozhassanak, az alagút levegőjét szellőztetni kell. Ez pedig úgy történik, hogy az alagútba vezető csöveknek kivüllevő nyílása előtt dobalaktt szerkezetben géperővel forgatnak egy lapátos kereket, az úgynevezett ventillátort. Ez a szerkezet belelfajtja a friss levegőt a nyílásba és kiszorítja onnan a romlott levegőt. De még így is elég rossz és meleg a bentlévő levegő, úgy, hogy emiatt pl. a Szent-Gotthard-alagut (Svájc) építése közben a munkások napi 5 óránál tovább nem tudtak dolgozni. Sok bajt okoz a minduntalan felfakadó forrásvíz is. Volt már rá eset, hogy az elő(Folytatás a 14-ik oldalon.) A Connaught Tunnelnek . az alaguthoz vezető , részének a kimélyitése és építése.
