Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-02-18 / 7. szám

ALAGUTAK AZ ÓKORBAN. — AZ ÉPÍTÉS S ANNAK VESZEDELMEI. — A VILÁG HIRES ALAGÚTJAI. — ALAGUTFURÁS A VIZ ALATT. Az alagutépités a legérdekesebb munka a mérnöki tevékeny­ség körében, de egy­általában nem mond­hatjuk róla, hogy az újkor vívmánya. A városoknak vízzel va­ló ellátása, a víz elve­zetése és a csatorná­zás már ókori népek­nél — az asszíroknál éppen úgy mint a ró­maiaknál — alagút­­nyílások építésére szoritotta az embere­ket. A mai napig meg­lévő ókori alagutak közt a legrégibb Szá­­mosz szigetén (Aegei tengerben, Törökor­szágé) van; ez Szá­­mosz város vizveze­­tél e számára a Krisz­tus születése előtt va­ló VI. században épült, 2—3 méter szé­les és magas volt és a vizet az alagút fe­nekén elhelyezett agyagcsöveken vezet­ték rajta keresztül. A csudával ha táros, hogy robbantószerek, gépek és eszközök hijján az ókori épitők hogyan tudták meg­fúrni az alagutat a föld sziklás rétegein és nem egyszer a hegységek kemény ? kőzetein keresztül. 5 Kizárólag kézi erővel ■ végezték azt a mun-J kát, amit manapság mérnökök ügyesen I szerkesztett gépek­­kel, a gőz és a villa­mosság erejét kihasz­náló eszközökkel és a íobbantó anyagok­kal is csak számtalan nehézség leküzdése árán tudnak elvégez­ni Amikor egy hegy átfúrása válik szük­ségessé, mindenek­előtt azt kell megha­tározni, milyen le-A “Connaugh Tunn el” építés közben. A “Connaugh Tunnel“ bejárata. gyen az alagútnak az iránya. Ezt az irányt a hegy oldalán es csúcsán határozzák meg. Nehéz és fárad­ságos munka az irány meghatározás miié az alagút fúrá­sa közben is állan­dóan figyelni kell. Amikor az irányt meghatározták, hoz­záfognak az alagút fúrásához. A fúrás­nak az úgynevezett “tárnahajtás” csinál­ja meg az útját. A tárna két és fél mé­ter magas, két méter széles ür, mely az alagút tetőmagassá­gában és fenékma­gasságában készül: a felső a fejtárna, az alsó az altárna. A tárnákon vezetik el az esetleg előtörő vi­zet, szellőztetik a munkahelyeket 'és szállítják az* épitő­­anyagokat. A hegy­ség anyagát, ha lá­­gyabb, csákánnyal fejtik ki. Ha sziklára akadtak, akkor fúrás utján haladnak előre. A fúrást ma már gépekkel végzik. A gép óriási erővel szo­rítja a sziklafalhoz a fúrókat, amelyeket egyúttal forgat is. Amint megfúrták a kellő számú és mély­ségű lyukakat, meg­tömik dinamittal, biz-, tonságba helyezik a fúrógépeket és hoz­záfognak a sziklare­­pesztéshez. A dina­­mittöltényeket erre a célra kitanitott mun­kások rakják a lyu­kakba; meggyujtják a töltények végén ló­gó kanócot és mene­külnek kifelé. Mikor a robbanások elhang­zottak, vizsugarakkal lecsapják a robbanás után keletkezett füs

Next

/
Thumbnails
Contents