Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-24 / 49. szám
rekek felkeltek az asztal mellől és gomolyogva a jászol elé siettek. 1— Hol van a Megváltó? —- Megszületett? — Eljött értünk?... Letérdeltek a kis házikó előtt, elvették a betlehem'esektől, ölelgették, cirógatták, örömükben ujjongattak: — Szinarany az istálló • is, a hol megszületett ... — Juj, a szerecsen király... az is eljött hozzá... — Ni! A csillag hogy repült a házikóra ... Magasra emelték a jászolt és most már valamennyien, parasztok, betlehemesek danolták: ' — Uj csillag támadt az égen, kit megprófétáltak régen, kit szomjuhozó lelkek várnak... Lassankint , ájtatosan elhangzott az ének... és az ajtón újra kocogtak. Három öreg pásztor jött be a szobába. Fehér volt a ködmönük, fehér a szöghajuk, mely röverődött a vállukra. Körülnéztek és köszöntöttek.: — Dicsértessék áz Ur Jézus Krisztus ! —r Mindörökké amen! Hová igyekeznek kigyelmetek? — Megyünk a harmadik határba. — Milyen járatban ilyenkor? — Megyünk az igazságot meghallgatni . . . — Az igazságot?.. . Aztán a harmadik határban találják meg azt? Kinél-minél? Hogy gondolják? — Egy szegény ember ajkáról csörgedezik, mint a tiszta patak és a ki hallja, megérti, friss lesz tőle a lelke... — Csodákat beszélnek, ott keresik az igazságot, nem hőbörtösök kigyelmetek ? — Nem, a mi szót elejt, érdemes felvenni, mint a kincset... — Hiszen tudják, hogy az igazságot nekünk nem mutogatják, bujtatják, takarják, tudj’ isten, hol bujdosik... — Jöjjenek velünk és meglátják, hogy nála van és irral keni be az ember szivét, a mikor beszél... — Aztán miről szól, mi van a szavában, hogy úgy megindulnak rajta?... — A szegény ember bajáról, a min ő segíteni fog... — És hiszik kigyelmetek, segíthet emberfia?... A parasztok, pásztorok és betlehemesek leültek az asztal mellé, a cicomás házikót letették az asztalra a lámpa mellé és az arany, ezüstös és gyémántos szinek mind ragyogtak rajta, a mikor az öreg, társainál is öregebb pásztor igy szólt: —- Az Urnák vannak kiválasztottjai é/ kifürkészhetetlenek az ő titkai.. . — Hallgatják-e sokan, keresik a bölcseségét? — Kicsiny szobában prédikál, de elzeng a szava messzire. Távoli vidékről felkerekednek az emberek és mennek, mennek az igazság forrásához, mely megbuggyan, mihelyt körülveszik. .És beszél a szegény emberek országáról, mely nemsokára itt a földön megnyílik. A szava olyan, mint az égő szegfű és megfestegeti a jobb jövendőt, hogy úgy piroslik, mint a küzködő hajnal... — És melyik a jobb jövendő? — Az evangéliomban meg van írva ... egy akol lesz a világ. Isten képére teremtett emberek között különbséget nem tesznek, kezünk munkáját megbecsülik, családunknak örülhetünk és millió-millió ember fog rávigyázni arra, hogy a földet alólunk ki ne lopják... — És mindezt, mindezt, egymaga az az ember?... — ő az apostol, a ki eljött közénk a nagy városból. Onnan magasról ellátnak mindenfelé. Elküldték az izenettel. .. A paloták árnyékában már nyüzsögnek az uj emberek, akik a szivükkel szövetkeztek. Egy kicsi, szegény ember — úgy mondják — giliszta, a kit eltaposnak, de millió és millió nyomorodott, egy akarattal, jóakarattal, erős kar, mely megfordítja a világot... Jöjjenek kigyelmetek, az igazság magukat is várja, éjszakára odaérünk s mire elnémul a világ, a prédikátor hallatja szavát és meglátják, miként a szent könyv mondja, ez fényes dél lesz és éjszakának nem mondhatjuk... A parasztok, pásztorok és betlehemesek felkerekedtek és elindultak a harmadik határ irányában. A merre mentek, az esti harangok csilingeltek, friss hangjuk meg-megkongatta a jeges mennyboltol?, zengett a levegő, a harangok muzsikáját vissza-visszaküldték az égből s méla, ringó melódiák úsztak az igazság-kereső emberek fölött. Egy gyönyörű nagy csillag vezette őket, mely nyájasan nézett rájuk, mintha az Isten szeme volna. És a nagy hidegben nem'fáztak, a lelkűk sóvárgottba nagy szeretet, mely betöltötte szivüket, terelte őket, küldte, biztatta a pásztorokat, hogy megkeressék az apostolt, a ki a szegény emberek megváltására megszületett és közéjük leszállt... XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXj AZ ELSŐ ÉVFOLYAM ZÁRÓSZÁMA, t Olvasóink és előfizetőink ezzel a számmal az Előre Képes Folyóirat első évfolyamának utolsó számát kapják. Negyvenkilenc tartalmas, tanulságos illusztrált számból áll az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT első évfolyama. Karácsonyi számunk zárja be a sort. Újévtől kezdve már a második évfolyam indul meg s éppen ezért, mindazok, akik bekötve akarják megőrizni folyóiratunk értékes és gondosan megválogatott anyagát, ne mulasszák el megvenni a Il-ik évfolyam első és következő számait; amelyek a régi gondossággal, de szebben s még tartalmasabban foglalják össze mindazt, amire az amerikai magyar munkásságnak a tudás és ismeretszerzés terén szüksége van. Az uj évfolyam első számában rendkívül érdekes szépirodalmi közlemények : folytatásos regény, novellák és színdarabok közlését kezdjük meg. Szebbnél-szebb képek, tartalmas ismeretterjesztő cikkek sorozata indul meg az uj évfolyamban. Küldje be azonnal előfizetését, hogy már az első számot is megkaphassa. AZ ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT évi előfizetési ára két dollár, félévre egy, dollár.* Egyes szám ára öt cent. Előre Képes Folyóirat 5 East Third Street New York. N. Y. niIIIIIITTIIIIIIITTIIIIIIIITf OLVASÓINKHOZ! Térszüke miatt a levelekre szóló válaszok, valamint a megfejtők nevei csak a következő számban fognak megjelenni. Addig türelmet kérünk. Karácsonyi számunkból a képrejtvényt kihagytuk, mert az alkalmi szöveg foglalta el a helyét. — 12 — TTTXXXXXXXXXXTIfXXXXXXXXXXXXXXXXXXY
