Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-24 / 49. szám
JÖN A MEGVÁLTÓ! Irta: RÉVÉSZ BÉLA Kicsiny harang csendült meg az ébredő hajnalban és a kemény téli levegőben zengett, reszketve csilingelt a hangja. A faluban egymásután nyíltak a kapuajtók, ködmönös parasztok, nagykendőbe burkolódzó asszonyok bújtak ki rajtuk és elindultak a templom irányában. A havas, sápadt szürkület fakóra festette az embereket és azok, /a mint egymásután lépegettek, nem különböztek egymástól, a hónaljak alatt egyformán ott szorongott a nagytestű imakönyv, lomha árnyék kúszott mindegyik nyomában, a jeges utón. A roráték ideje volt, karácsony előtt, a mikor az emberek készülődnek J4- zus megszületésére... Itt is, a faluban, a nyomorodott parasztok áhítattal irtották a képzelt ibünöket tiszta szivükből és a hajnali miséken buzgón könyörögtek az égi kegyelemért, ha netalán a megélhetés napjainak során lázadó szó hagyta volna el ajkukat. A sínylődő emberek, most a karácsonyi áj tatosság idejében, töredelmesen érezték, hogy sokat vétkeztek az elmúlt esztendőben. Szintúgy, mint ,az előző években, mióta a soisuk megfordult és az isten kipróbálja őket. A földjüket, melyből kinőtt a szűkös kényéi, elkányázta bérlő. Húsz teljes évig senki másnak nem zsendül a kalász, nemcsak náluk, de az egész környéken. A tizcsapás közül aztán közéjük vágott az utolsó, a mikor megcsinálták a vasutat és ilyformán a parasztok elestek a fuvarozástól is és rájuk borult a zsellérség, a nyomorúság sötét felhője. Mindezért a parasztok ezen a környéken igen sokszor bűnbe estek és titkos jussukat a türelmetlen napokban sűrűén használták, zúgolódtak, káromkodtak, mígnem karácsony idejére, ilyenkor, észretértek. A szenvedő emberekre ráderengett a Jézus arca. A szivek mélyén forradalom háborgott és megnőtt, szárnyas lett íbennük a hit, hogy jön a Megváltó. Az evangélium legendái, mint eleven valóságok, ott rajzottak az emberek lelkében és a csöndes estéken, a szomorú szobákban, a mikor a szent könyveket forgatták, lejátszódtak előttük — a képzelet gyöngéd segítségével — az istenes idők, a megnémult Zakariás rejtelmes viselkedése, a Keresztelő János tüneményes küldetése, a Liliomos Asszonynak csodás esetei; megrebbentek a szemük előtt a mennybolt káprázatos megnyilatkozásai és dús hálával, az alázatosság terjedelmével telt be a szivük: az ódon Írások regélték, próféciálták, hogy megszületik a Megváltó, a hatalmasokat levonja az ő székükből, az alázatosakat fölmagasztalja és betölti az éhezőket minden jóval... Közeledett karácsony napja, a Luca fordulóján az emberek szivében melegebben lükteti a reménység. Mikor egymásután jöttek a gyerekek, a Megváltó csemetéi és be-bekiáltották a házakba: — Szaporodjanak meg bőségben, csirkékben, libákban! — az asszonyok rá-rámondták: _ Ugy legyen... úgy legyen... hála érte Jézusnak... . ' Az esték mindinkább áhitatosabbakká váltak. A betlehemesek már mindenfelé jártak. Megkocogtatták az ajtót és felcsendültek a bejelentő versek : — Bebocsáttatást kérünk, jöttünk a Megváltót dicsérni, ha megengedtetik, szép énekszóval, pásztorok örömével, elő fog adatni. .. Benn a szobában a parasztok zsolozsmásan feleltek : — Halljuk Jézus születését, a kit angyalok hirdetnek... A betlehemesek bejöttek és ölben hozták a házikót. Aranyzsupp volt a fedele, ezüstösek a falai, benn pedig a házikóoan, a fehér jászolt bölcsősen ringatta a Liliomos Aszszony. Rubintos palástjukban, gyémántos koronával a fejükön állt a három király és nézték a küszöbről a nyájas idillt. Mária ringat, József alázatosan hajlik a gyermek fölé, bárányok friss szalmában pihennek és a karcsú lábú szamár odadörgölődzik a jászolhoz. Az aranyzsupp tetején pedig ékeskedik az emberhivogató, nagy, piros csillag. A betlehemesek énekelni kezdtek: — Betlehemnek pusztájában nagy öröm hirdettetett, mert a barmok pajtájában. ökör, szamár jászolában, üdvözítőnk született... Az ének elcsendült, három pásztor lépett most elő a ibetlehemesek sorából, fehér volt a ködmöniik és fehér volt a szöghajuk, mely ráverödött a vállukra. Felemelték a szántott arcukat és csudálkozva. gajdolva, igy szóltak : A parasztok, férfiak, asszonyok, gye-AZ ÁRVAHÁZBAN. Az árva gyermekeket karácsonyfával és ajándékokkal akarja kárpótolni a képmutató kapitalista jótékonykodó társadalom, amiért szüleiket a korai sírba vitte a rabló-rendszer s a proletár nyomorúság. a 11 —
