Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-11-26 / 45. szám

A művészet, irodalom és tudomány nagyjai Böcklin. Szemünk előtt egy kis kép húzódik meg szerényen. Cime: Kentaur a ko­­vácsmühely előtt. Festette Böcklin Arnold. Következő jelenetet ábrá­zolja a kép. Kentaur (lótörzsü, em­­berfejü állat, a régi görög mondavi­lág egyik alakja) áll a kovácsmühely előtt, mögötte csodálkozó parasztok, Rokkant már a Kentaur, lábára mu­tat és könyörgő tekintettel kéri a ko­vácsot, hogy patkolja meg. A művész mondanivalóját egy mondattal kifejezi ez a kép. Böcklin vásznait javarészben a régi görög és római mondák alakjai népesítik, ö maga volt az az izmos kovács, kihez visszatértek az elaggott pánok, vizi­­tündérek, nimfák, kentaurok, najádok és ő pörölyével fogadta őket, uj éle­tet öntött beléjük, hogy talpra állhas­sanak, mert jól tudta, hogy ez a nép­ség nem állja már az uj látású, uj érzésű emberek sziklás, rögös talaját 1959-ben tűnt föl Böcklin “Pán a nádasban’’ című képével. Maga a tárgy nem uj. Megfestették előtte nagyon sokan. Azonban elődei, kevés kivétellel, mikor antik tárgyat választottak, a nézők érzéseitől távoleső — szerin­tük klasszikus — merevséggel oldot­ták meg föladatukat. Tompa, hideg, ' fénytelen képeket alkottak. Böcklint ellenben megkapó közvetlensége) me­leg, erős színei és a természetet va­lósággal megszólaltató ereje jellem-Harminckét éves volt, mikor ' föl­tűnt. Az ifjúi próbálgatások idején már tulvergődött. Koplalt is már ele­get, de az igazi küzdelem kapui csak ekkor nyiltak meg számára. Mert ekkor már “valaki” volt. A legalapo­sabb nyárspolgári Ízlés uralta ezidő­­tájt a művészetet és a fiatal mester pályáját, ahol csak lehetett megnehe­zítették kortársai. Bojkottálták, sőt hivatali üldözésben is része­sítették. Mert ő nem úgy látta a kéket vagy a pirosat mint ama­zok. Pártfogója is akadt Schack báró személyében, ‘ aki azonban potom áron csikarta ki a szűkös anyagi viszonyok között élő művész legértékesebb munkáit. Megtörtént az is, hogy három képet fogadott el és egyért fizetett. Böcklin nem csüggedt a nehéz megpróbáltatások és küzdelmek közepette, fáradság, nélkül tört előre. Hitt művészetében és mű­vészi elveiből jottányit sem engedett. Dolgozott szakadatlanul. Lassanként ismerni kezdték képeit. Hívei és ellenei támadtak. Közben tanári állást is kapott,' de nem bírta sokáig az iskola le­vegőjét. Otthagyta a katedráját. Életének javarészét Olaszországban töltötte. A sugaras olasz föld, az ezerszinü tenger hatottak rá legerősebben, azok térnek vissza folytonosan képein. Nagyon szerette témáit. A hires „halálszigetét” hat változatban SCHNITZLER ARTHUR osztrák regény- és drámairó. Müvei a világirodalom gyöngyei közzé sorolhatók. A bécsi, élet modern írója, akinek drámai mélységű munkái minden müveit olva­sóra nagy hatással vannak. FALL LEO osztrák zeneszerző, a mo­dern operett-zene egyik legtehetségesebb művelő­je. FREUD ZSIGMOND ta­nár, világhírű osztrák pszihológus, a róla elne­vezett tudományos elmé­letek megállapitója. festette meg. Alig van képe, melyet csak egyszer festet volna meg. Ugyanabban az időben, mikor ő legszebb diadalait aratta, a francia festők is megcsinálták a maguk mű­vészi forradalmukat. Más irányban és más utón. Mig azok a festői értékek gyors, szinte pillanatnyi megrögzíté­sével és visszaadásával keresték az igazukat, ő kész és nagyobbára teljes színeket adott, azokat fokozta, mélyí­tette. Aránylag kevés színe tüzelt, ra­gyogott. Nem szerette a franciákat (azok sem vették őt észre). Alkalma­sint nagyban hozzájárultak ez ellen­szenvhez a Párisban végigkinlódott, koplalással, nyomorgással eltöltött esztendők. Éppen ottléte alkalmával zajlott le a decemberi és júliusi forra­dalom. Ablaka előtt lőtték halomra a foglyul ejtett forradalmárokat. Ezt a jelenetet soha sem felejtette el és mindig borzadva emlékezett rá. Valószinüleg e vérontás szemlélé­sének érzései térnek vissza a háború­ról festett képein. Aki a “Pestis”-t és a “Háboru”-t (Böcklin hires képei) egyszer látta, annak sokáig borsódzik tőle a háta A halált sokszor festete meg. Egyik arcképe mögött is ott ólálkodik. A halál kezében hegedű és a hegedűn csak egy húr van, a mély zengzésü G-hur, a bánat húrja. Böcklint sokan túlságosan) németnek és filozófusnak tartják. Az igaz, hogy vásznain na­gyon sok gondolat jelentkezik, azon­ban sohse a festőiség rovására. Hetvennégy éves volt, mikor meg­halt. Változatos szép életet élt. Le­het, hogy irányát utánzói (sokan vannak) agyonsanyargatják, kompro­mittálják, azonban, amit ö csinált, az becsületes munka volt. Bálint Aladár. ÉRTESÍTÉS. Raktárunkat nagymennyiségű uj, magyar, né­met, tót és cseh fonográf lemezekkel hövitettük ki. Meghívjuk Önt e lemezek meghallgatására. W. F. Frederick Piano Co. 635 Smithfield St., PITTSBURGH, PA. 8 —

Next

/
Thumbnails
Contents