Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-11-26 / 45. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: AMERIKÁBAN Egy évre . . , . . $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre.............$2.00 Fél évre.................$1.20 Negyed évre . . . 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: "ELŐRE képes folyóirat" 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Published Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph L. Sugar, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24,1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION pATES. IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 45. New York, Vasárnap, November 26, 1916. I. Evf. 45. szám Hétről-hétre A MI KARÁCSONYUNK. A tülekedő emberiség évszázadok­kal ezelőtt, amikor még a hit kultu­szával kormányozták és uralkodtak vele milliók felett, elfogadta a Mes­siás legendáját és még ma is sokan hi­szik, hogy egy napon, amelyet Jézus születésnapjának tettek meg, tényleg Megváltója született az emberiségnek. Ezt a napot a keresztény világ Ka­rácsonynak nevezi. Mi, akik e legendás megváltásnak ellenére is még mindég elnyomott sze­gények és munkába hajtott rabszol­gák vagyunk, nem tartjuk meg a kará­csonyt, mint ünnepet, mert annak tu­­lajdonképeni lényegét, a Megváltó­születést sem hisszük el. De nem hisz­­szük azt sem, hogy égi csoda vagy földi ember az egész emberiséget meg­válthatja abból a rabszolgaságból, amelynek a földi hatalmasságokhoz nagyon sok, de az égi erőkhöz talán semmi köze sincs. A karácsony tehát csak a még le­gendákban hivő emberek symbolikus ünnepe, noha ma már senki sem tart­ja ezt a napot a szeretet ünnepének is. Nem tartják pedig azért, mert éppen azok, a kik legjobban hirdetik az em­­berszeretetet és a békét, nem átallanak embermilliókat mészárszékre hurcol­ni már harmadik éve “szent kará­csonykor, a béke és szeretet ünnepén” is. Mi, dolgozó proletárok, nem kötjük a béke és emberszeretet hitét és fogal­mát Messiások állítólagos születés^ napjához, mi a szegények életkereszt­jét nemcsak ünnepnapokon akarjuk le­venni a vállukról, nem hirdetünk bé­két csak harangzugásos és misés na­pokon, hanem azt akarjuk, hogy az elnyomatás és zsarnokság béklyóit, ezt a hazug társadalmat a munkások, a szolgák, maguk váltsák meg az em­beriség szabad fejlődése számára; azért küzdünk, hogy harcunk ára örök béke legyen s a kizsákmányolok pusz­tulása árán az irántuk táplált lobogo gyűlöletből a n^ne^tiszta embersze­retet szülessen mqP^ Nem a papok által hirdetet béke és szeretet a mi ideálunk, hanem a forra­dalmi tűzben megedzett munkásszoli­daritás, amely égi malaszt nélkül, sőt annak dacára is képes egygyé forrasz­tani a bérrabszolgaságban szenvedő milliókat. A közelgő karácsony ünnepén ezt szeretnők megérttetni nemcsak a fel­nőtt, komoly munkásokkal, hanem gyermekeikkel is.'A polgári családok otthonaiban csillogó, díszes karácsony­fát állítanak a‘ kicsinyeknek és avult mesék, ócska legendák meleg hangula­tával ringatják el sejtelmekben élő ifjú lelkűket s ezt az édes kábitást az ártatlan gyermeki kedélyek játéksze­rekkel való megvásárlása révén érik el könnyebben. • Mi nem akarjuk proletár gyerme­keink szűz lelkét mákonynyal elkábi­­tani, mi nem akarjuk a mai élet durva hazugságaSit, képmutatásait babakön­tösbe, cukordobozokba, falovakba öl­töztetve gyermekeinkbe plántálni, de nem akarjuk az ártatlan kicsinyek zsenge leikéből a poézist, az illúziót sem kiirtani. Mert ez kell, ez hiányzik a gyermeki lélekből s ezt nincs jogunk elvenni. De nem adunk hamis poézist és ha­zug illúziót. Karácsony estéjén gyűjtsük össze apróságainkat szervezeteink, Ottho­naink helyiségeiben, rendezzünk felvi­lágosító karácsonyi ünnepélyt és ad­junk játékszert, csillogó apróságokat gyermekeinknek s azoknak a szegény munkásgyermekeknek, akiknek szülei nem vehetnek ajándékot. És amikor ezt tesszük, adjunk a játékszerhez kí­sérőül néhány — gyermeki nyelven ki­fejezett — felvilágosítást is, hogy is­merjék meg, tanulják meg ezek a pro­letárgyermekek is, hogy mi a mi kará­csonyunk. New York és környéke Szervező Bizottsága az idén karácsonyi ünne­pélyt rendez a Munkás Otthonban (351 E. 78th Str.) a környéken levő magyar munkások gyermekeinek. Ez utón is felkérjük mindazokat, akik te­hetik, járuljanak hozzá játékszerrel vagy adománnyal, hogy ezt az ünne­pélyt lerendezhessük. Minden felvilá­gosítást megad az e célre alakult bi­zottság vagy a Szervező Bizottság tit­kára bármelyik este az Otthonban. A MUNKA NEMESIT. A munka nemesit, — mondják a tőkepénzesek, de azért ők maguk nem hajlandók nemességre szert ten­ni a gyárban, ahol valamely őriiletes gyorsasággal forgó kerék roncsokká “nemesítené” meg őket. A munka fölemelő tudatot szül az emberben — mondják azok a gazdag herék, akik uralkodnak és állatnak te­kintik a nyomorgó munkást s noha nemes öntudat nincs is bennök, hogy a dolgozókat megbecsüljék, annyit mégis tudnak, hogy a mai rendszerben övék a hatalom. /

Next

/
Thumbnails
Contents