Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-05 / 42. szám
A MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS HATÁSA A SZEMRE. Minden mesterséges világítás csak kisegítő eszköz, amely pusztán rövid időre helyettesítheti a természetes világosságot. Ennélfogva ártalmas az oly helyiségben való tartózkodás, ahol a nap legnagyobb részében lámpafény mellett kell dolgozni, bármily kitűnő legyen is a mesterséges világítás. Árt az olyan lámpa is, amely fényének szertelen erősségével kápráztat, árt azonban- a gyengefényü világítóeszköz is, mint a mécses, gyertya, sőt a petrolumlámpa is. A villamos világítás csak homályosra csiszolt körtével ajánlatos. Fontos az is, hogy a láng milyen színű. Régebben azt hitték, hogy a kék fény jót tesz a szemnek, ezért az orvosok egyes szembetegségben szenvedőknek kék szemüveget rendeltek, azonban csakhamar kiderült, hogy a kék- és ibolya fény (nem is szólva az ibolyán túli sugarakról) vegyületeket bontanak a szemben, betegségeket okoznak, rontják a látást. Legjobb a zöldes, a sárgás, sőt újabb kutatás szerint a vöröses fény. Igen hasznos újítás volna, ha a villamos körtéket sárga üvegből készítenék, általában a lámpák fényének ALAGUT-SZERÜ SÁNCÁROK A NÉMET FRONTON. tompítására sárga Amint itt látják olvasóink, ez a földalatti tér teljesen úgy van kidolgozva, mintha vagy vörös selyemervalami hasznos műszaki építésről lenne szó. A lépcsőzetes bevágások a lőrésekhez nyőket hasznainak, vezetnek, ahol szakadatlan tart a' gyilkos tüzelés, mig mélyen alul, a föld gyomra felé valóságos alugut-városban élnek — ha élhetnek — már két év óta a katonák. GYERMEKEK Az indiai Szuratban HÁZASSÁGA a Leva Kunti kaszt-INDIÁBAN. hoz tartozók 400 házasságot tartót tak meg egyidőben. A legöregebb menyaszszony tizenkétéves volt, a többség azonban nem érte el a kilencedik évet sem_ A vőlegények kora három és kilenc év között ingadozott. A házasságot kötő felek legnagyobb része a szülők ölében ült a szertartás alatt és édességeket szopogatott. Ez a kaszt csak minden tizedik vagy tizenkettedik évben köt házasságpkat. Ha aztán a 3— 4 éves lánykák özvegyé lesznek szintén az özvegyégetés tortúrájában lesz részük. Ezzel az ősi szokásokkal szemben még tehetetlenül áll az angol kormány. Baktérium nélkül — mégis van élet. Az emésztésben bizonyos baktérium-fajták segítenek nekünk, amelyeknek dús telepei élősködnek a beleinkben és fölbontják a táplálékot. Ha ezek az apró, szabad szemmel nem látható csirák nem élnének bennünk, hiába ennénk, — a táplálék nem válnék “vérré”, helyesebben a testet, a test sejtjeit tápláló nedvvé bennünk Éhenhalnánk. így mondja legalább Schottelius, a német profeszor. Schottelius kísérletei másfél évtized óta tartanak már s az a szinte kínos pontosság, amivel folytatja őket és amit a csirá* tói mentesítés, a sterilizálás nehéz munkája meg is követel, garancia amellett, hogy a türelmes németnek igaza is van. Egy “hibája” azonban van a kísérleteinek: beleütközik a francia tudományosság egyik büszkeségének, Mecsnikoffnak (akinek képmását múlt heti számunkban láthatta az olvasó) abba az elméletébe, a mely sz.eifnt éppen azok a bélbeli baktér i umtelepek, a melyeket Schottelius s vele a német biológusok többsége az élethez nélkülözhetetlennek tart, — a korai halál okozói. A francia mester tételének megvédelmezését annak a párisi Pasteur-intézetnek egyik tagja: Cohendy dr. vállalta el, amelynek Mecsnikoff életében az igazgatója volt. Ezek az ellenkisérletek, — valószínűleg — . nem történtek olyan ideális pontossággal és nem is tartottak annyi éven át, mint a németekké. A kísérleti anyag itt is sterilizált tojásból kikeltett és sterilizált levegőben felnevelt csirkék voltak.^ Mig Schottelius csirkéi az éh-halál tünetei között pusztultak el pár hét alatt, bár a teljesen hasonló körülmények között, de nem sterilizált módon nevelt ellenőrző csirkék vigan fejlődtek. — Cohendy csirkéi hat hónapig is éltek sterilizált állapotban s mikor szabad levegőre eresztették őket, meg sem érezték a változást. Cohendy kísérletei tehát negativ eredménynyel végződtek, vagyis éppen az ellenkezőjét bizonyítják Schottelius kísérleteinek. Ez a szöges ellentét azt jelenti, hogy valahol hiba esett: vagy Schotteliuséknál, vagy a párisi Pasteur-intézetben. Amint gondoljuk, a hiba az utóbbi helyen esett meg. Schottelius sterilizált csirkéinek éhenpusztulását lehetetlen másként megmagyarázni, mint azzal, hogy — baktérium nélkül csakugyan nincsen élet. Cohendy csirkéinek életben maradását ellenben igazolhatja az is, hogy — könnyelműen történt - sterilizálás s hogy azok a_ csirkék nem is voltak valójában baktérium-mentesek_ Nincs okunk nagyképűen ítélkezni a tudományos elméleteknek ebben a küzdelmében, de érzésünk az, hogy a francia szellemesség ebben a körültekintő bizonyítást igénylő disputában mégis alatta marad'a sokat csúfolt német alaposságnak, amely nehézkes, mint a metzi ostromágyu, de biztosabban, messzebbről és súlyosabb lövedékkel talál, mint a könnyű francia tábori üteg. — 12 —
