Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-11-05 / 42. szám

A MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS HATÁSA A SZEMRE. Minden mesterséges világítás csak kise­gítő eszköz, amely pusztán rövid időre helyettesítheti a természetes világosságot. Ennélfogva ártalmas az oly helyiségben való tartózkodás, ahol a nap legnagyobb részében lámpafény mellett kell dolgozni, bármily kitűnő legyen is a mesterséges vi­lágítás. Árt az olyan lámpa is, amely fé­nyének szertelen erősségével kápráztat, árt azonban- a gyengefényü világítóeszköz is, mint a mécses, gyertya, sőt a petrolum­­lámpa is. A villamos világítás csak homá­lyosra csiszolt körtével ajánlatos. Fontos az is, hogy a láng milyen színű. Régeb­ben azt hitték, hogy a kék fény jót tesz a szemnek, ezért az or­vosok egyes szembe­tegségben szenvedők­nek kék szemüveget rendeltek, azonban csakhamar kiderült, hogy a kék- és ibolya fény (nem is szólva az ibolyán túli suga­rakról) vegyületeket bontanak a szemben, betegségeket okoz­nak, rontják a látást. Legjobb a zöldes, a sárgás, sőt újabb ku­tatás szerint a vörö­ses fény. Igen hasz­nos újítás volna, ha a villamos körtéket sárga üvegből készí­tenék, általában a lámpák fényének ALAGUT-SZERÜ SÁNCÁROK A NÉMET FRONTON. tompítására sárga Amint itt látják olvasóink, ez a földalatti tér teljesen úgy van kidolgozva, mintha vagy vörös selyemer­valami hasznos műszaki építésről lenne szó. A lépcsőzetes bevágások a lőrésekhez nyőket hasznainak, vezetnek, ahol szakadatlan tart a' gyilkos tüzelés, mig mélyen alul, a föld gyomra felé valóságos alugut-városban élnek — ha élhetnek — már két év óta a katonák. GYERMEKEK Az indiai Szuratban HÁZASSÁGA a Leva Kunti kaszt-INDIÁBAN. hoz tartozók 400 há­zasságot tartót tak meg egyidőben. A legöregebb menyasz­­szony tizenkétéves volt, a többség azonban nem érte el a kilencedik évet sem_ A vőle­gények kora három és kilenc év között in­gadozott. A házasságot kötő felek legna­gyobb része a szülők ölében ült a szertar­tás alatt és édességeket szopogatott. Ez a kaszt csak minden tizedik vagy tizenkette­dik évben köt házasságpkat. Ha aztán a 3— 4 éves lánykák özvegyé lesznek szintén az özvegyégetés tortúrájában lesz részük. Ez­zel az ősi szokásokkal szemben még tehe­tetlenül áll az angol kormány. Baktérium nélkül — mégis van élet. Az emésztésben bizonyos baktérium-faj­ták segítenek nekünk, amelyeknek dús te­lepei élősködnek a beleinkben és fölbont­ják a táplálékot. Ha ezek az apró, szabad szemmel nem látható csirák nem élnének bennünk, hiába ennénk, — a táplálék nem válnék “vérré”, helyesebben a testet, a test sejtjeit tápláló nedvvé bennünk Éhenhal­­nánk. így mondja legalább Schottelius, a né­met profeszor. Schottelius kísérle­tei másfél évtized óta tartanak már s az a szinte kínos pontos­ság, amivel folytatja őket és amit a csirá­­* tói mentesítés, a ste­rilizálás nehéz mun­kája meg is követel, garancia amellett, hogy a türelmes né­metnek igaza is van. Egy “hibája” azon­ban van a kísérletei­nek: beleütközik a francia tudományos­ság egyik büszkesé­gének, Mecsnikoff­­nak (akinek képmá­sát múlt heti szá­munkban láthatta az olvasó) abba az elmé­letébe, a mely sz.e­­ifnt éppen azok a bélbeli baktér i um­­telepek, a melye­ket Schottelius s vele a német biológusok többsége az élethez nélkülözhetetlennek tart, — a korai halál okozói. A francia mester tételének megvédelme­­zését annak a párisi Pasteur-intézetnek egyik tagja: Cohendy dr. vállalta el, amely­nek Mecsnikoff életében az igazgatója volt. Ezek az ellenkisérletek, — valószínűleg — . nem történtek olyan ideális pontossággal és nem is tartottak annyi éven át, mint a németekké. A kísérleti anyag itt is sterili­zált tojásból kikeltett és sterilizált levegő­ben felnevelt csirkék voltak.^ Mig Schotte­lius csirkéi az éh-halál tünetei között pusz­tultak el pár hét alatt, bár a teljesen ha­sonló körülmények között, de nem sterili­zált módon nevelt ellenőrző csirkék vigan fejlődtek. — Cohendy csirkéi hat hónapig is éltek sterilizált állapotban s mikor sza­bad levegőre eresztették őket, meg sem érezték a változást. Cohendy kísérletei tehát negativ ered­ménynyel végződtek, vagyis éppen az el­lenkezőjét bizonyítják Schottelius kísérle­teinek. Ez a szöges ellentét azt jelenti, hogy valahol hiba esett: vagy Schotteliuséknál, vagy a párisi Pasteur-intézetben. Amint gondoljuk, a hiba az utóbbi helyen esett meg. Schottelius sterilizált csirkéinek éhenpusztulását lehetetlen másként meg­magyarázni, mint azzal, hogy — baktérium nélkül csakugyan nincsen élet. Cohendy csirkéinek életben maradását ellenben iga­zolhatja az is, hogy — könnyelműen tör­tént - sterilizálás s hogy azok a_ csirkék nem is voltak valójában baktérium-mente­­sek_ Nincs okunk nagyképűen ítélkezni a tu­dományos elméleteknek ebben a küzdel­mében, de érzésünk az, hogy a francia szellemesség ebben a körültekintő bizonyí­tást igénylő disputában mégis alatta ma­rad'a sokat csúfolt német alaposságnak, amely nehézkes, mint a metzi ostromágyu, de biztosabban, messzebbről és súlyosabb lövedékkel talál, mint a könnyű francia tá­bori üteg. — 12 —

Next

/
Thumbnails
Contents