Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-10-29 / 41. szám

SAKK-ROVAT Rovatvezető: DÖRNBACH JÁNOS VEZÉR-CSEL. Játszották a nürnbergi mesterverse nyen, 1906-ban. Világos Sötét Marshall Wolf 1. d—4 d—5 2. c—4 dXc4 3. H—f3 H—fő 4. H—c3 a—6 Janowsky kedvenc védelme, mely­nek célja, hogy sötét tempónyeréssel játszhassa futárját b7-re. 5. e—3 e—6 6. FXc4 c—5 7. o—o H—c6 Szokásosabb 7. . . b—5; 8. F—d3, F—b7: és ez esetben a huszár d7-en jobban áll. 8. a—3 Igen jó lépés, mely egyrészt meg­akadályozza a H—b4-et, másrészt pe­dig visszavonulási utat nyit a futár­nak. 8......... - V—c 7 9. V—e2 . b—5 10. F—a2 F—b7 Számításba jön cXd4; 11. cXd4, F—e7; és azután o—o és F—b7. 11. dXc5 FXc5 12. b—4 F—dó 13. F—b2 o—o 14. Ba—ci Ba—d8 15. F—b 1! F—a8 Elhibázott manőver: sötét nem ve­szi észre világos fenyegetését. Most már okvetlenül szükséges volt 15........ V—e7. 16. H—e4l - H—d5 Ha 16......... HXe4: úgy 17. FXe4, f5; 18. FXc6, FXcó: 19. H—d4 és vi­lágos nyer. 17. He—gs g—6 Sötét most már rosszul áll. 17........ h—6-ra következnék 18. V—c2, g—6: 19. HXeó! és nyer. 18. HXg'7! .... Gyönyörű kombináció, mely azon­nal eldönti a játszma sorsát.' 18......... . KXh7 19. H—gst K—g8 Nincs más K—h6-ra 20. V-—g4, F—e5; 21. HXeóü és nyer. 20. V—h5 ! f—6' 21. FXgó ■ B—d7 22. HXeó BI17 Sötét állása tarthatatlan. E lépéssel utolsó kísérletet tesz, számítva arra, hogy világos talán 23. VXd5-tel foly­tatja, mire 23........FXh2f örökös sak­kal remit tart. 23-FXh7t VXI17 24. VXli7f KXI17 25-HXf8f FXf8 26. Bf—di He—e7 27. e—4 H—bó 28. B—c7 K-g8 29. FXfó H-g6 30. B—d8 Sötét feladja. 25. SZÁMÚ FELADVÁNY. Berger János, Grácz. ABCDEFGH 8 ■ mm m 8 7 mi m i u pp 7 6 ■ ■ mm 6 5 ■ ■ 5 4 u in m ftp 4 3 2: mmm 3 2 m m m m 2 1 p |jp |pp |||jj 1 ABCDEFGH Világos indul és két lépésre mattot mond. A 23. számú feladvány megfejtése. 1. H—Ibi, sötét tetszés szerint: 2. H—c3 stb. Hibaigazítás: A 23-ik számú felad­ványon a d4-en álló futár világos futár. SAKKED VELŐK FIGYELMÉBE! A New Yorki Magyar Munkás Sakk Kör már hetekkel ezelőtt megkezdte a maga kebelében a tagok osztályozó versenyét a következő szezonra. A Kör versenyrendező bizottsága min­den vasárnap d. u. a Munkás Otthon­ban, 351 East 78th Str. alatti klubb­­helyiségben végzi az osztályozást. A Kör tagjainak nagy része már hozzá­fogott a játékhoz s éppen ezért felhív­ja a rendezőség mindazon sakkjátéko­­sok (kezdők és haladók) figyelmét, akik szeretnének a versenyeken részt venni, hogy haladéktalanul jelentkez­zenek. Az osztályozás még mindig tart s a versenyekre való ösztönzés céljából a rendezőség gondoskodott értékes di­jakról a legjobb játékosok és a leg­szebb játszmát produkálók részére. Mindazok, akik kedvelik a sakkot, jelentkezzenek az osztályozási ver­senyre vasárnap d. u. 3 órakor a Kör játszótermében, ahol a titkárnál a körbe való belépést is elintézhetik. A rendezőség 10 dijat ad a legtöbbet nyerő 10 játékosnak és 3 dijat a leg­szebb játékot felmutató három sakko­zónak. Igyekezzen tehát minden ma­gyar munkás, aki hive a sakknak, ma­gát előjegyeztetni a versenyre. A versenyrendezőség. ELHALT SAKKTÁRS. Bugyi Elek sakktársunk, a New Yorki Magyar Munkás Sakk-Kör tagja és tisztvi­selője 38 éves korában elhunyt. A jó sak­kozót szívbaj ölte meg s a német kórház­ban halt meg. Temetése nagy részvét mellett okt. 22-én ment végbe. A temetésen a S. P. magyar szövetségének 19 osztálya, a Munkás Ott­hon, a Szabadság Munkás Dalárda és a Sakk-Kör testületileg vett részt; ezen testületeknek az elhunyt tagja volt. A Sakk-Kör egy csöndes modorú, jó sakkozó tagot és jóbarátot vesztett el benne. Dr. TARRASCH SIEGBERT. Korunk sakk-kitünőségei sorában az elsők közt foglal helyet, kinek szerep­lése régóta elismerésre talált a sakk­világban. Dr. Tarrasch három évtize­des sakkmultra tekinthet vissza, olyan fényes múltra, aminövel kevés sakk­mester büszkélkedhetik. Dr. Tarrasch Siegbert 1862 március 5-én született Boroszló'ban. Mesteri diplomát az 1883. nürnbergi főtornán nyert s mint alig 23 éves fiatalember 1885. hambur gi versenyen már a II—V. díjon osz­tozott Blackburne, Englisch, Mason és Weiss mesterekkel. Ettől kezdve részt vett csaknem minden versenyen s a legszebb győzelmeket aratta. Az 1889. boroszlói, az 1890. manchesteri és az 1892. drezdai mesterversenyen játsz­mavesztés nélkül nyerte az első dijat s utána első lett az 1894. leipzigi ver­senyen is. Az 1898. wieni nagy verse­nyen izzó küzdelem, óriási szellemi tusa árán hódította el a zseniális ame­rikai Pillsbury elől az első dijat. Ta­lán ez tekinthető a legszebb diadalá­nak. Dr. Tarrasch gyakorló orvos Nürn­­bergben, a sakkjátékhoz azonban min­­delikor hü maradt. A sakkjátékot tu­dományos szempontból fogja föl. Ke­resi a játékban rejlő szépséget, de fő­­törekvése a korrektség. Mint rendkí­vül nagy ismeretekkel biró mester, a. sakkirodalom terén fáradhatatlanul dolgozik, analizál, magyaráz, oktat. Kiadott müvei maradandó becsüek. Tanitását a fiatalság értékesíti is s igy nem csoda, ha a nagymester végül is kénytelen tapasztalni, hogy az elő­­retőrtető fiatal generáció úgyszólván az ő saját fegyverét használja fel vele szemben. Dr. Tarrasch Siegbert nürn­bergi mestert a “Budapesti Sakk-kör” tiszteletbeli tagjává választotta 1896- ban. — 15 — h^aSÉÉÉÉitM

Next

/
Thumbnails
Contents