Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-10-29 / 41. szám
............. pi;; MMIIII.1...11.................1.Ili.. mm A művészet, irodalom és tudomány nagyjai im inni........^iaiMiiiiiiiiiiiH^iM««nMui m NEWTON . JOACHIM A londoni Westminister-székesegyházban, ahová az angolok a maguk polgári kiválóságait temetik, az egyik emlékkövön ez a sirvers olvasható: “Sötét éjszaka födte a Természetet és Törvényeit; de szólt az Ur: — Legyen Newton! — és lön világosság!” Az a férfiú, kinek ‘ ‘ hálás” nemzete ily hangzatos emléket állított, amire a szerény tudós talán soha se vágyott, 1642 karácsony ünnepén született apjának woolstropi kis majorjában és Newton (ejtsd: Nyutt’n) Izsák volt a neve. Tudásánál ta Ián csak szerénysége volt nagyobb, melyben annyira ment, hogy valósággal rettegett a nyilvánosságtól. Aminek alighanem az volt az oka, hogy gyerekkorában gyönge és beteges volt és szülei állandóan rettegtek életérért; de szerény és magába vonuló volt azért is, mert szegény parasztfiu lévén, sohase akart előre tolakodni s a va lónál töblbnek látszani. Apja is minden áron szántás-vetésre akarta fogni, de a fiatal Newton egyre csak a könyveket bújta. Huszonhat éves korában már katedrát kapott a Cambridge* egyetemen, mert meghatározta a sugártörés törvényeit s fölállította a fény szétbontásának elméletét, amit gyakorlatilag is bebizonyított, amikor a fénysugarat üveghasábon átbocsátván, a szivárvány hét színére fölbontotta. Még nem volt harminc éves, mikor a londoni tudós társaság beválasztotta tagjai sorába s a fiatal tudós székfoglalóként egy csillagvizsgáló messzelátót (teleszkópot) mutatott be, melyet az utolsó részletéig maga állított össze. Huszonöt éves korában történt vele az a nevezetes eset, melynek törvényeit kutatván, teljesen uj alapokra fektette a természettudományokat. A -woolstropi major kertjében heverészvén, látta, hogy egy alma leszakadván száráról, a lábaihoz esett. .És Newton elkezdett gondolkozni azon, hogy: — miért esik le minden súlyos tárgy a földre? ... Húsz évig dolgozott ezen a kérdésen, s amidőn végre 1867-ben kiadta korszakos könyvét (“Principes”, a. m. “Alapelvek”), megmagyarázta a nehézkedés és szabad esés törvényeit, melyek mintegy rejtélyes kapocscsal fűzik egymáshoz a nagy világegyetem alkotó részeit, a Napot, a Holdat, a Földet, a Bolygókat s a csillagok miriádjait. Az angol király hercegi rangot aggatott a nagy tudósra, aki az eke szarva mellől, tisztán a maga erejéből, emelkedett föl a világ legelső lángelméi, az emberiség legnagyobb jótevői közé, amiben hercegi rangja sem gátolta meg. Egy évvel a magyar szabadságharc kitörése előtt, Böhm József, hires bécsi zenetanár, egy 17 éves ifjút mutatott be a világhírű zeneszerző Mendelssohnnak, a következő szavakkal: — Itt hozom az ön legveszedelmesebb vetélytársát. Ez az ifjú, akit később maga Mendelssohn tréfásan, “kis trombitás angyaP-nak nevezett Joachim József volt a “hegedű-király”, akit a világhírű Paganinihez szoktak hasonlítani. Szegény szatócs fia ivóit ez a magyar gyerek és Kecelen született 1830-ban. Már kis korában félnapokig elácsorgot-t a korcsmák ajtajában, lesve a hegedüszót, s mikor apja megajándékozta egy ócska hegedűvel, teljes volt a fiú boldogsága. Nem tanította senki, önmaga volt saját mestere, de a szomszédok mégis nemsokára gyönyörködve hallgatták a kis “zsidó-cigányt”. Hét éves korában már nyilvánosan is föllépett s ettől fogva ' minden év uj és uj diadalokat -hozott neki# A szfegény zsidó szatócsot, aki eddig mindenkitől elfeledve, -teljesen ismeretlenül élt egy elhagyott kis magyar faluban, csakhamar meglátogatták vagyonosabb rokonai, akiknek a költségén aztán Bécsbe került a “csodagyerek”, hogy befejezze zenei tanulmányait. A véletlen Böhm József zenetanárhoz vezette, aki annyira megkedvelte az eszes fiúcskát, hogy saját házához vette s csak mint kész művésze bocsátotta szárnyaira. De még ekkor is úgy szivén viselte a sorsát, hogy személyesen utazott vele Lipcsébe, ahol Mendelssohnnak bemutatta. A fiatal Joachim rögtön próbát játszott a mester előtt, akit annyira elragadott művészetével, hogy legközelebbi zene-estélyén már együtt lépett föl vele, a mivel egy csapásra ismertté tette Joachim nevét egész Európában. ÉRTESÍTÉS. Raktárunkat nagymennyiségű uj, magyar, német, tót és cseh fonográf lemezekkel bővítettük ki. Meghívjuk Önt e lemezek meghallgatására. W. F. Frederick Piano Co. 635 Smithfield St., PITTSBURGH, PA. METCHNIKOFF ELIE francia bakteriológus, aki 1845-ben született s csak az idén halt meg. 1908-ban Nobel-dijat nyert. A Pasteur-intézet világhírű igazgatója volt, akinek müvei, tudományos felfedezései kora egyik legnagyobb tudósává tették. Egyik legkiválóbb müve az, amely az emberi élet- és természettel foglalkozik és magát az élés mibenlétének titkát kutatja. Ez a munka sok kritikát váltott ki, de ez egyben az is, amely a legmodernebb problémák egyikének megfejtési rendszerét igyekszik megalkotni. A világ tudományos intézetei nagy részének tagja volt Elie Metchnikoff. 11 —
