Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-10-29 / 41. szám
( A vakokról. Az emberi érzékek között a legelőkelőbb helyet a látás szerve ‘foglalja el. A látási működést vagy valamely körülmény gátolja, vagy hiányzik a látóképesség, vagy pedig egyéb okok miatt áll be a vakság. Az ilyen egyén fogyatékossá lesz. Azokat a körülményeket, melyek vakságot idéznek elő, alább ismertetjük meg a különböző szembetegségek leírásával. Azért fontos ezeket figyelembe venni, mert ép a tájékozatlanságnak kell tulajdonítanunk azt az elszomoritóan nagy számot, mely annyi embert a szerencsétlenségbe döntött és őket a társadalmi életre alkalmatlanná tette. A trachoma (egyiptomi szembetegség, szemcsés köthártyalob) a legelterjedtebb szembajok egyike. Ritkán okoz -teljes vakságot, veszedelme inkább abban rejlik, hogy a szem látási müködésértkellemetlenül hat, közvetlen ragályozással terjed és járványszerüen egész népbajjá fajulva oly mértékben léphet fel, hogy kiirtására minden buzgólkodás meddővé lesz. A tracho ,m a-járványnyal szemben -már az ókoriak védekeztek, különösen a görögök elkövettek minden lehetőt e szembetegség megelőzésére. Az egyptomiak ezzel ellentétben már közömbösen viselkedtek s a baj meggátlásával igy a többi keleti országok sem törődtek, nevezetesen:' Törökidézi elő e betegség a vakságot, a gyermek szemét mindig meg lehet menteni, ha az anya terhes állapotában fellépő folyását, gyógykezeltetné; a megszületett gyermek szemét azonnal I—2%-os lápisz-oldattal (Credeé-féle eljárással) kifecskendeznék. Bábák ezt igen jól tudják, de néha elmulasztják. A himlő által megvakult egyéneknek száma már jóval kevesebb, mint a gennyes szemhártyagyulladástól eredő megvakulásoké. A kötelező -himlőoltás kellő védőeszköze a himlőkóros szembetegségnek. De annál súlyosabb kimenetelű ismét a scrophulotikus, görvélykóros szembetegség, mely igen gyakori. Nincsenek meg benne, azok a hamar felismerhető jelek, melyek a szembetegeket lelkiismeretes Orvosi vizsgálata alá bocsátani. A gyakoribb szembetegségek sorában meg kell emlékeznünk a szemhályogokról, amelyek szintén igen sok esetben okoznak vakságot. A szürke hályog gyakori ugyan, de korántsem oly veszedelmes, mint a többi hályogok, mert a kristálylencsén támad, amely kristálylencsét el lehet távolítani és megfelelő szemüveggel pótolni. Végzetes gonosz baj azonban a feketehályog (a látóideg sorvadása ) Külsőleg alig látszik a baj, a szem rendes és tiszta, ezért mondották régebben, hogy e betegségnél sem az orvos, sem a beteg nem lát; az orvos nem ismerhette fel a baj mibenlétét, a beteg pedig totális vak. A szemtükör, feltalálása óta ez a baj is felismerhetővé vált. Gyógyítása legkevesebb sikerrel jár, de van elég eset, hogy az orvosi tudó mány már e -bajnál is igen kedvező eredményt ért el. A zöld hályog fájdalmas és igen veszedelmes szembetegség. A szem mélyéből származó zöld re flex-fény által a kötőidegek meglobosodnak, véresek lesznek, ami előbb csökkenti, majd fokozatosan megszünteti a látást. Greife német tudós felfedezése óta (1862) operációval gyógyítják a zöld hályogot. A népnél általánosan el van terjedve az a balvélemény, hogy a zöld hályogot meg kell hagyni érni és akkor ormoshoz vinni, ki operációval megszünteti a veszedelmet. Ellenkezőleg, idején kell orvoshoz fordúlni, ki a veszedelmet elellátásának VAKOK FOGLALKOZÁSA A MŰHELYBEN. A háború után egész Európa kénytelen lesz a vak rokkantok ország, Algír, Marokkó és foglalkoztatásának problémájával fogla kozni, mert a modern háború egész tö- hárítja. Tunisz, hol egyébként megekben termette és termi még most is a vakokat. Részint betegség, részint * majdnem minden ember idegroncsolás idézi elő a katonáknál a rettenetes bajt: az örök vakságot. Ismerkedjünk trachomás. Hosszú óvszá zadokon át sem sikerült e veszedelmes bajt terjedésében megakadályozni, s igy eljutott minden világrészbe, fellépett mindenfelé, Magyarországon is. Európába eredetileg zsoldos katonák hozták, kik Napoleon egyiptomi hadjárata alatt az egyiptomiaktól közvetlen 'infekció utján szerezték! A trachomabetegedésektől egyszerű tisztasággal lehet védekezni, állandó kezeléssel a bajt gyógyítani is lehet, elavult eseteknél pedig haladéktalanul szemorvosi operációt kell igénybe venni. A trachománál sokkal veszedelmesebb és nagyobb arányban okoz vakságot a genynyes szemhártyagyulla|dás (blennorhoea neonatorum.) Szintén nagyon elterjed' szembetegség, mely kíméletlenül szedi áldozatait. A megvakultak mintegy 60%ának látása ebben pusztult el. A betegséget a kisdedek kapják, rendszerint a születés alkalmával Bármily sok esetben is többi szembetegségeknél megvannak. A kedvezőtlen talajviszonyok, rossz lakás, hiányos táplálkozás, tisztátlan levegő, egyszóval mindaz, ami a -higiénével ellentétben áll, előmozditják e baj keletkezését. Beteges, vagy épen görvélykóros szülőktől is származhatik. -Gyógyítása ritkán jár sikerrel. Hatásos védelem kínálkoznék e betegséggel -szemben, ha a görvélykóros egyének visszatartatnának a házasságtól, ha a társadalom és az állam az alsóbb és szegényebb néprétegek közjólétét emelné, egészséges lakásokat teremtene számukra, ha az egészségtelen mocsaras vidékeken nagyobb arányú óvintézkedések eszközöltetnének és minél több szemgyógyintézet létesülne, különösen azon területeken, hol e szembetegség siirün előfordul. A görvélykóros szembetegségek gyógyitása körül szemorvosok legújabban már jelentékeny sikereket értek el. Ne mulasszuk el e meg a vakok oktatási módszereivel és egynémely taneszközzel általános körvonalaiban. A vak hangbeli, légnyomási és tapintási benyomások által tájékozódik és cselekszik. Látószervének hijával rá van utalva, hogy hangok után, s a légnyomás változataiból Ítéljen és mindazt tapintó szervével megérezze, amit a látó gyermek szemeivel észrevesz. Tervszerű gyakorlatok utján és épen maradt érzékeinek fokozatos kiképzése által megszerzi az alapismereteket és elsajátítja az emlitett tantárgyakat. Olvasni és irni tanul legelsöbb. A fölrajz-oktatás dombornyomásu térképek segítségével történik A természetrajz és természetttan tanítása a tapintó érzéken alapul. Támogatja ebben ia vakot a szaglási és izlési érzék is. Állatnak, növénynek, ásványnak jellegzetes tulajdonságait ezek révén veszi észre. A számtan ok(Folytatás a 6-ik oldalon.) Vr| 4 / . a- , . éémhÉÉMH!
