Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-10-29 / 41. szám

Az anyag és az erők.

Köriiltekitve a világban látunk sok és különféle tárgyat, földet, vizet növényeket, embert, állatot, épületeket, azokban eszközöket: az égen látunk felhőt, csillagokat, napot, holdat. S mi mindez, a mit látunk? «zt mondjuk rá, hogy anyag.

De hát mi az anyag? — kérdjük. Az a mi a tért betölti. Mert látjuk, hogy minden tárgy, még a legkisebb porszem is, a világűrnek, melyben vagyunk, bizonyos részét tölti be, tehát anyag az a mi a tért betölti s tovább nem is megyünk, mert ez meddő dolog volna.

Hiszen mondhatná valaki, evvel még nem ismerjük az anyagot, mert minden definir tióhoz két fogalom szükséges, itt pedig csak egy van; hát mi az a “mi”, mely a tért betölti?

Ezen azonban meg nem akadunk, hanem azt kutatjuk, amit érzékeinkkel felfoghatunk s csupán ez esik az emberi ismeretek, az emberi kutatások körébe.

Látom a különböző tárgyakat, látom hogy tért foglalnak el, én ezen különböző tárgyakat egy nevezet alatt anyagnak nevezem s azt mondom: anyag az, mi tért tölt be, ez az egyetlen jelző, mely minden anyagra ráillik, s nincs anyag, mint olyan, melynek más jelzője is lehetne.

De ezen tárgyakon, ebben az anyagban, mit magunk körül látunk, mozgást, változást veszünk észre; látjuk, hogy az a tárgy, mit embernek, állatnak nevezünk, mozog, hogy annak minden része folytonos moz gásban van; látjuk, hogy a növény nő, a viz megfagy, -olvad, elpárolog, a felhők, a nap, a hold stb. mozognak. Egyszóval látunk az anyagban változást, mozgást.

Rögtön az a kérdés támad fel bennünk, mi okozza hát az anyagban ezt a mozgást, s mi a változás oka? Ezt mi erőnek nevezzük s ezt sem lehet máskép definiálni mint azt anyagot, de ez elég nekünk.

Az erő az, mi az anyagban mozgást idéz elő.

Ez a meghatározás feltételezi azt, hogy az erő csak anyagban működhetik, anyag nélkül erő nem működhetik, mert nem volna miben működnie, -semmiben pedig erő -nem lehet: de azért nem kell ezt úgy vennünk, mintha az erő az anyagnak tulajdonsága ivolna, mintha az erő béna rejlenék az anyagban, annak fogalmában; az erő csak vele van.

Ez a kettő, anyag s erő mindig együtt lép ■fel s mindkettő mindenütt van, nem képzelhető a világnak oly része, hol erő és anyag ne volna, legalább a mi ismeretünk szerint.

Az a kérdés merül fel most már, milyen az az erő, vagy milyenek azok az erők, melyek az anyagban mozgást, változást idéznek elő, hány ilyen erőt ismerünk?

Kezünkben tartunk egy követ, aztán eleresztjük azt s a kő leesik a földre; a kő

bizonyos mozgást jvégzett: miicsoda erő okozta ezen mozgást? — a nehézségi erő.

Ha valamely sodronyt vagy hurt ketté

akarunk szakítani, az bizonyos erővel törekvésünknek ellenáll, s csak ha az erő, mit kifejtünk, nagyobb mint a húr összetartó ereje, fog sikerülni azt szétszakítanunk. Ha valamely gázt összenyomunk és ha azután a nyomás alól felmentjük, részei nagy erővel szétterjednek. Ezt a két erőt, mit most leirtunk, egy nevezet alatt tömecserőnek nevezzük, és pedig a tömecs vonzó erejének és taszító erejének.

Ha vizet teszünk ki a napra, annak részei szétbomlanak, a viz elpárolog; tehát itt is mozgást veszünk észre, ezt is egy erő végzi, mi meleg alakjában nyilvánul.

Nagy zivatar alkalmával látjuk, hogy a vihar lecsap a fába s azt kéttéhasitja, ezt is erő végezte, ez-t villanyosságnak nevezzük. Ha a delejtü közelébe vasport hintünk, az magához-vonzza, ezt is erő okozza, a melyet delejességnek nevezünk

Végül látjuk, -hogy a növény nő, az állat, az ember önkénytes mozgásokat visznek végbe bizonyos erő hatása alatt, ezt életerőnek, lélekerőnek nevezzük.

Tehát látunk 5—6 erőt, melyekhez az emberek szeretnek még -holmi felsőbb erőt, felsőbb erőket s mindenféle titkos erőket sorolni.

Ha csak azon 5 erőt vesszük is fel, miket a fizika elismer mint olyanokat, melyek az előforduló tünemények okozói, azt fogjuk találni, hogy ezen különféle erők, vagyis az erőknek ezen különfélesége, nagyon nehezíti a kutatást és nagyon akadályoz bennünket abban, hogy kimutassuk, kiderítsük ama törvényeket, melyek alapján a világ tüneményei végbe mennek; akadályoznak abban, -hogy kimutassuk azon belső össze függést, mely a világ egyes részei, alakulásai, tünetei közt fennáll.

Az volna tehát feladatunk, hogy keressünk egy oly erőt, mint őserőt, mint vég okot, melynek alapján, melynek természetéből kifolyólag ki lehetne magyarázni, le lehetne vezetni az eddig ismert összes erők által okozott mozgásokat, jelenségeket; egyszerűbben mondva, az volna a feladatunk, hogy vegyünk fel egy erőt, egy ismert erőt, mellyel az összes erőket lehetne helyettesíteni, s mely egy erőből a világ, érzéki világunk összes jelenségeit, tüneményeit le lehetne vezetni^

Ez az ismert erő megvan, ez a meleg;

mert elmondhatjuk, hogy az öserő, a világerő nekünk mindég mint meleg válik érezhetővé, tehát minden erőnyilatkozatnál tula jdonkép meleggel van dolgunk s igy a meleg által az összes erőnyilatkozatok az összes erők helyettesíthetők.

Egy erő van: a meleg s sokféle anyag, s ezen egy erőnek, a melegnek törvényeiből le lehet vezetni világrendszerünk, földünk, szerves világunk, letki világunk, társadalmi, gazdasági életünk összes fejlődését, fejlődési törvényeit, stádiumait. Mert ugyanazon erő működik mindenhol s ugyanazokat a hatásokat, változásokat létesíti mindenhol, csakhogy azok külszine, formája módosul a szerint, hogy mily anyagban, az anyag

— 6 —

mily fejlettségi fokán, lépnek fel s mennek

azok végbe.

Ez az egy erő, épugy mint az anyag, mindenütt ott van s ez az erő, miként az anyag, se nem nő, ne nem fogy, mert hová fogyna, hová nőne, mindig annyi volt s annyi lesz, de különböző mennyiségben, formában fog megjelenni itt is, amott is az anyag ama részéhez képest, a melyet ép az erő módosít, alakit át folytonfolyvást.

A VAKOKRÓL.

(Folytatás az J-ik oldalról.)

tatásnál, mint az éperzéküek, két módot sajátít ‘el, u. m. a fej- és jegyszámolást. Az utóbbi egy dobozalaku készülékkel történik, melynek baloldalán ^ cm nagyságú rekeszek, jobboldalon pedig kicsi szám- és jegytipusok vannak elhelyezve. A vak úgy szedi és rakja egyenkint a típusokat a re keszekbe és végzi ezáltal a számmüveleteket, mint a látó gyermek a táblán, vagy füzetben. A mértanhoz dombornyomásn ábrák használtatnak, ezenkívül megfelelő sima rajzpárnákon gombostűk, tapint-hatóan beosztott vonalzó és gummizsineg segélyével önmaga is alkot mértani alakokat. Kiváló kézügyességre tesznek még szert épitőjáték, szilánkfonás, agyagmintázás, faslöjd, papir, gyékény stb. munkák által.

*

Az elemi tárgyak elvégzése után, midőn a vakok úgy szellemileg, mint testileg egy meghatározott fokig neveltettek, valamint a kézügyességük és tapintószervük a legfinomabban ki van fejlesztve, ipari tanműhelyekben tovább képeztetnek. Ha tehetsége, vagy helyzete engedi, a vak a zenei, vagy más szellemi pályára is léphet, számos eset igazolja, hogy ezen életpályákon derekasan meg tudják állani a helyüket. Az iparágak közül megtanulják a kosár- és székfonást, kefe- és harisnyakötést, kötélverést és lábtörlő készítést; zenei képzettségüknél fogva a zongorahangolásban is oktatást nyernek Bármelyik foglalkozási ágat elsajátítják oly alapossággal, hogy a látó emberek készítményeivel versenyezhetnek és mint önálló iparosok megkereshetik a mindennapi kenyerüket. Igen alkalmasaknak bizonyultak még az irodai teendők végzésére. Az Írógép kezelését könynyen elsajátítják, leveleket, átiratokat szerkesztenek és másolnak. Nagyobb kereskedelmi és iparvállalatoknál, hol állandó telefonkezelő szükséges, a vak szintén előnyösen alkalmazható.----------o---------Az isten iváltozhatatlan és mégis azért imádkozik hozzá az ember, hogy változta* * sa meg változhatatlan akaratát. Megfoghatatlannak nevezi az ember és mégis képeket alkot róla magának és vakmerőén magához hasonlónak rajzolja.

De Volney.