Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-10-29 / 41. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: AMERIKÁBAN Egy évre ..... $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külßldi országokba Egy évre.................$2.00 Fél évre.............$1.20 Negyed évre . . . 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: "ELŐRE képes folyóirat" 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine wr Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph L. Sugar, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24, 1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION PATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐ RE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 41. New York, Vasárnap, Október 29, 1916. I. Évf. 41. szám Hétről-hétre A GYILKOSSÁG MINT POLITIKAI ESZKÖZ. Ha a jelen nem volna telve sulyo­­sabbnál-sulyosabb problémákkal, ha az embereknek a gondolkodását nem foglalnák le a jelen nehéz harcainak folyamatai, valószinü, hogy a most na­pirenden levő Rofrano-ügy nagy szen­zációt keltene mindenütt. Ez az aljas gyilkossági-pör annyira össze van bo­nyolódva a politikával, nevezetesen az amerikai közéleti szereplésben éve­ken át irányitó szerepet betöltő Tam­­many-politikusokkal, hogy méltán szol­gálhat elrettentő például nemcsak az öntudatos munkásoknak, hanem a polgári gondolkodású indifferens em­bereknek is. Rofrano ur, akire most kiderült, hogy politikai bószát, az egykor nagy­­befolyású Tammany vezért, Foley-t is megkísérelte eltenni láb alól és egyik volt politikai ellenfelét, Gaimarit meg is gyilkoltatta, ez a Rofrano, — volt köztisztasági felügyelő — még • nem régen is befolyásos oszlopa volt a new yorki Tammany klikknek, amely még most is uralkodik befolyásával a new yorki East Side egyes kerületéi­ben. És most nyilvánosan egy sötét hátterű gyilkossági-pör főszereplője ez a főkorifeus, aki bizonyára hasonló eszközök segítségével szerezte meg félmilliós vagyonát és azt a politikai állást, amelyet betöltött. Nem von le a tény súlyos voltából az sem semmit, hogy Rofrano ellen csupa Sing-Sing­­beli rab, halálraítélt gangszter tesz vallomást, mert ez is beszédes bizo­­nyitéka annak, hogy a polgári politi­kai pártok milyen emberekkel, milyen eszközökkel' dolgoznak. Most választás előtt áll az ország. A politikai küzdelemben részt vesz Tam­many Hall is a régi és az uj gárdával s mi sem célszerűbb dolog, mint az, hogy azok a munkások, akik szavaza­tukkal eddig polgári jelölteket támo­gattak, megtudják, hogy kiket is ül­tettek maguk fölé törvényhozókul, bi­­rákul, városi és állami hivatalokba. Mert valószinü, hogy sok ezer munkás soha sem keresi az ilyen napfényre került politikai gyilkosságokban azt az összefüggést, amely — mint a Rofra­­no-esetben is — a polgári pártpolitika és politikai korifeusok, aspiránsok, bó­­szok és igen gyakran a jelöltek közt is megvan. Nem szolgálhatja semmiképpen sem a köz, sem pedig a munkásság ügyét és érdekét az a polgári politika, amely a politikai gyilkosságokat is a maga eszközei sorába vonja. Sem Tammany Hall, sem pedig a többi klikkek nem válogatósak az eszközökben s ha nem is használják kivétel nélkül a politikai gyilkosság eszközét, a korrupció és magánérdek mindenütt ott van, mint politikai eszköz minden politikai párt harci fegyvertárában. A választások előtt ezt jó tudni mindazoknak, a kik a szavazó-urnák elé mennek, hogy eszükbe _ jusson, amikor szavazatukkal politikai hatal­mat adnak egyesek kezébe, hogy ezt a hatalmat milyen érdekcsoport vagy klikk kezébe tették le. Tudniok kell azt is hogy van egy párt, amely nem a koncért marakodik s ezért nem is kell orgyilkosokhoz fordulnia, hanem küzd a felvilágosítás fegyvereivel egy közcélért, egy társadalmi ideálért, amely a munkásosztálynak felszabadí­tását foglalja magába. Minden öntu­datos embernek tehát, aki szavazatát igazán a társadalom javára, a munkás­nép, érdekében akarja használni, csak erre a pártra lehet és kötelessége sza­vazni. Ez a párt: a Szocialista Párt. HAZAFISÁG. Mia a hazafiság? Szerető érzésünk szülőhelyünk, gyermekkorunk remé­nyeinek, álmainak és vágyakozásainak színhelye után? Szivünk szerető érzése azon vidék iránt, ahol gyermekes egy­szerűséggel bámulgattuk a gyorsan haladó felhőgomolyokat, azt kívánva: bár mi is oly gyorsan tudnánk futni; szerető érzésünk ama hely iránt, ahol hüs nyári éjszakákon számlálgattuk a csillagok millióit, avagy ama hely iránt, ahol anyánk .ölében elpihenve hallgattuk az ajkairól mézédesen folyó gyönyörű meséket, amellyel álomba ringatott bennünket? Egyszóval a ha­­zafiság talán ama szerető érzésünk, amelyet szivünkben hordozunk min­den hely iránt, amely bennünket gyer­mekkorunk boldog, örömteljes, játék­kal teli idejére emlékeztet vissza? Ha valóban ez volna a hazaszeretet, akkor igazán nagyon kevés emeber le­hetne hazafi közülünk, mert gyermek­korunk játszóhelyeit azóta már régen gyárak, malmok és bányák foglalták el. Anyánk meséje sem bűbájosán hangzó többé, hanem tele van szo­morúsággal, könnyekkel és keserűség­gel. De hát akkor mi a hazafiság? A hazafiság nem más, mint az embe­reknek ama ostobasága, amely felté­telezi, hogy földünk darabokra van fel­osztva és minden darabot a másiktól egy vaskerítés választ el. Azok akik véletlenül egy ilyen vaskerítésen belül születtek, különbeknek, jobbaknak, na­gyobbaknak és intelligensebbnek tartják magukat, mint a más föld­területek lakóit. És ez arra ve­zet, hogy egy bizonyos földterület la­kójának kutya, — azaz hazafias köte­lessége, hogy mindenkit üssön, vágjon s gyilkoljon, valamint önmaga is meg­halni képes legyen azért, hogy bebizo­nyítsa felsőbbségét minden más nem­zet felett. Ezt a mérges gondolatot ne­velik bele gyermekkoruk óta az embe­rekbe és azt, hogy a háborúk a haza megvédése miatt szükségesek, holott a háború valóban nem egyéb, mint két olyan tolvaj verekedése, akik gyávák egymással megverekedni s azért az egyik is, a másik is más-más falu pi­ciny gyermekeit szedi össze, egyenru­hába öltözteti őket, fegyvereket ad a kezeikbe és egymásra uszitja őket, mint a vadállatokat. Ez a hazafiság!

Next

/
Thumbnails
Contents