Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-09-24 / 36. szám
ELŐFIZETÉSI ß^RAK: AMERIKÁBAN Egy évre ..... $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre.................$2.00 Fél évre.................$1.20 Negyed évre . . . 75c. E l öfi zetések és hirdetések erre a címre küldendők: "ELŐRE képes folyóirat" 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Published Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. "■ÍKM41 5 East 3rd Street, New York, N. Y. TosephL. Sugar, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24, 1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION ft A TES. IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 36. New York, Vasárnap, Szeptember 24, 1916. Hétről-hétre. VÉRTENGER... (V. Z.) Dániában, közvetlenül a világháború kitörése után, egy egyesület alakult, amely feladatául tűzte ki a háború következményeinek tudományos szempontból való szociális tanulmányozását. Ebben az egyesületben kiváló tudósok, nemzetgazdászok és statisztikusok egyesültek közös munkára, olyan emberek, akik majdnem minden emberi tevékenység terén bő gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek. A szocialisták köréből is sokan részt vesznek ennek a tudományos kutató társaságnak munkájában, amelynek minden ténykedése a pártatlanság és elfogulatlanság jegyében folyik. Ennek az egyesületnek legutóbb megjelent közlönyében egy kimutatás jelent meg arról az emberveszteségről, amit a háború eddig okozott. Az adatok a lap állítása szerint csak a legkisebb, szóval a szigorúan minimális veszteségeket mutatják, úgy, hogy a tulajdonképpeni veszteség-adatok a valóságban sokkal nagyobbak. Az első a sorban: Németország. Ennek embervesztesége a háború elmúlt két esztendejében 3,401.842 ember, akikből 400 ezer hadifogoly, 885.000 halott, 513,400 súlyosan és 1,602,900 könnyen sdbesült. A sebesültekből több mint egy millió visszatért a harctérre. A tisztveszteség: 75.421 embert tett ki s igy minden egyes halott tisztre 28 halott közlegény jut. Anglia vesztesége: 188,464 halott, 512.465 sebesült és 107.534 eltűnt; összesen: 808.463, ebből 34.360 a tiszt. A fogságba jutott katonák száma: 50.000. Franciaország és Olaszország veszteségét csak becslésekre (de mindenesetre alapos becslésekre) támaszkodó adatokból lehet kimutatni. Franciaországnak 870.000 halottja és 2,080.000 sebesültje volt, amihez 400.000 hadifogoly is hozzászámítandó. A munkaképtelenné vált rokkantak száma most 624.000-re tehető. Olaszország vesztesége a iá hónap alatt 105.000 halott, 245.000 sebesült és 55.000 hadifogoly, a rokkantak száma 73.500. Az orosz vörös kereszt Oroszország veszteségét 1,497.000 halottra és három millió 820.000 sebesültre vagyis összesen: 5,317.000 emberre becsüli, amihez hozzászámítandó két millió hadifogoly és nagyon alacsonyan számítva 1,300. 000 teljesen munkaképtelen rokkant, így az oroszok összvesztesége: 8,600. 000 emlber. Ausztria-Magyarország vesztesége: 718.054 halott, 1,776.940 sebesült és körülbelül 1,115.000 hadifogoly; ebből az eltűntek és betegek száma hiányzik, úgy hogy a monarchia vesztesége ezekkel néhány százezerrel többre tehető. Belgium vesztesége: 50.000 halott, 110.000 sebesült, és 40.000 hadifogoly. Törökországé: 150.000 halott és 350.000 sebesült. Bulgáriáé: 25.000 halott, 60.000 sebesült. Szerbiáé: 60.000 halott, 140.000 sebesült és még több ezer, akiket nem vettek jegyzékbe, mert koleráiban és tífuszban haltak meg. Ez a szomorú jegyzék magában is óriási számot ad az emberveszteségröi I. Évf. 36. szóm — nem tekintve arra, hogy hány ember halt meg a háborús területen a polgári lakosságból, hány a bombatámadás és ostromok következtében. A harctéri veszteség csupán a háború két évében ezek szerint a számadatok szerint egy summában: 4,631.500 halott és 11,245.000 sebesült s a teljesen vagy csak részben rokkantak száma: 3,373.ooo... Hát van emlberi agyvelő, amely ezekről a számokról csak képzeletben is fogalmat alkothatna? Aligha! És éppen annyira nem tudunk helyes fogalmat alkotni arról a rettenetes gonosztettről, amelyet ennek a háborúnak a felidézésével elkövettek — a nemzetközileg szervezett nagytőkések és militaristák. * Ha az ember megkísérli képzeletben kiszínezni azt a képet, amely a maga valóságos borzalmasságában minden elképzelhetőnél is retenetesebb, egyóriási vértengert lát szeme előtt, egy széles, mély tengert embervérből... Európa népeit őrlő malomba hajszolták s az annyi éven át gondosan épitett, tökéletesitett militarista gép hajszálnyi pontossággal elvégezte és végzi véres feladatát. Maguk a vezérek és háboru-csinálók is meghökkennek egy pillanatra az általuk megindított katasztrófa nagyságán, de már nem a/i hatnak meg, nem mernek megállani, mert érzik a végüket. És ez a vég el fog következni előbb-utóbb, minden erőlködés dacára és a leszámolásnak éppen olyan súlyosnak kell lenni, mint amilyen nagy az a bűntény, amelyet az emberiségen, a civilizáción és a kultúrán Európa uralkodó osztálya elkövetett.
