Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-09-17 / 35. szám

••••*••••••• ,*••••••••,•••••••

s •• • i ••• ••• ••

•V. / A : 2 A. \ *

• •• •• / y \ ::; \

• • • • . •

• • •••# • v .* •••: • :

:

: t'V* • ••••*• •

••••••••••••V**«)•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

• •

"V s

•óo

ŰVESZET (fi

• (••»•••'"""•••«••••a all

; v

i/\ VJ

• • • •. •

* S • • • : ••••••• ;

ÓÓ..................

Az iparművészet Görögországban.

A GÖRÖG IPARMŰVÉSZNEK vérében volt, hogy mindent művésziesen csináljon. Egy váza, egy háromláb vagy egy tükör díszítéséről, egy terrakotta-alak modellirozásáról, egy pecsét vagy pénzdarab metszéséről lett légyen szó, munkájukat azon ösztönszerü vágygyal végezték, hogy foglalkoztassák a szellemet és gyönyörködtessék a szemet. Még a legszerényebb feladatnál is koruk jeles művészei követőjének, gyakran szellemi társának mutatkoztak. Elmondhatjuk, hogy Görögországban nincs nagy különbség a nagy művészet és az iparművészet közt, mert a művészek és az iparművészet egyazon forrásmég a régiek elhelyezték. Hogy csak nehány példára hivatkozzunk, az etruszk sírokban bámulatosan megmunkált arany ékszereket találtak. Kisázsia. Görögország, Délolaszország, s ugyancsak az etruszkok temetőibe ezrivel találtak festett vázákat, terrakotta-alakokat, üvegeket, metszett köveket, melyek pecsétnyomóul használtattak. Hasonlókép a kisebb bronztárgy könnyebben kerüli ki a pusztulást, a mi az értékes anyagú tárgyak közös sorsa, mint a nagy ércszobor. E kis bronzok, szobrocskák vagy dombormülvek megösmertetik velünk a nagy művészek sok oly motivumát, melyekről nélkülük fogalmunk sem volna; de a legtöbb nem is másolat, egyenesen a kis méret számára készült.

Végül a metszett kövek vagy gemmák, hála kemény voltuknak, aztán a pénzdarabok, nagy számuk és viszonylagos kis mébarbár betörések idején (példa erre a hildesheimi váza a berlini múzeumban, a bernay-i váza Parisban a Cabinet des Médailles-ban), részben pedig mert csata közben veszítették el őket. Rothschild Ernő báró a Louvrenak ajándékozott egy csodás ezüst vázagyüjteményt, melyet a Vezúv hamvai alól ástak ki, Boscorealé-ban Pompeji mellett. Az antik ércvázákat gyakran domborműves, külön öntött és cizellált lapokkal díszítették, mely lapok jobban ellentállva a vegyi behatásoknak, ép állapotban maradtak ránk, mig a vázák maguk elpusztultak.

Az antik festészet nagy alkotásai azonban mind eltűntek. Beszélhetünk még a mozaikokról, a melyek a festényeknek sokszínű kőkockákból való kissé durva utánzásai, ezek, főkép a római korban, a padló

IPARMŰVÉSZETI REMEKEK.

Kassai faienceok, magyar edények és vázák a régi céhvilágból. A kassai muzeum tulajdonai.

ból merítették ihletüket és az Ízlés egyazon biztos voltát árulták el.

A nagy művészet emlékei, sajnos, igen kevés számban, s legtöbbnyire csonka állapotban maradtak ránk, mert rendes körülmények közt ki voltak téve az időjárás viszontagságainak s legtöbbnyire tönkre is mentek vagy .megsérültek. Antik bronzszobrunk, a természetes nagyságuakat számítva, alig maradt ránk ötven, ezek között is alig tizenöt vihető vissza a görög korszakba. De az iparművészet emlékeit igen gyakran együtt temették el a halottal; nagy számban találták meg tehát a sírokban, abban az állapotban, a hogy őket

retüknél fogva, ezrivel maradtak ránk, s a művészettörténet számára gazdag és biztos anyagul szolgálnak.

Az ékszereken, jelesen a nyakláncokon, karkötőkön, fülbevalókon kívül, a melyet a sírokban találtak, nyilvános gyűjteményeink remek (vert és cizellált ezüstvázákat is őriznek, melyeket a véletlen megmentett az emberek kincssóvárságától,' részben az által, hogy nehezen megközelíthető hatalmas tumulusok mélyébe voltak elrejtve (ilyen a szentpétervári Eremitage krimiai vázája), részben, mert templomok vagy egyesek kincsei voltak, s őreik vagy tulajdonosaik gondosan elrejtették őket a

zatot, néha a falakat is díszítették. A legtöbb Pompejiben, Herculaneumban, Rómában, Egyptomban talált falfestmény nagyrészt igen gyenge dekorativ munka és különben is mind későbbi a görög korszaknál. E'gyptomból pedig egy sorozat jó arcképet ösmerünk, melyek a római birodalom első századából valók, az enkaustikus (viasz) festészetnek becses emlékei. De Polygnotos vagy Mikon müvei hijában, ösmerünk az ő korukból való, stílusuktól és az általuk teremtett motívumoktól ihletett festett vázákat is.

— 6 —