Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-08-20 / 31. szám
lllillllillllllllllllllililUUlUllllllllllll r—^ TERMÉSZETTUDOMÁNY V J IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU Majmok tanítása. NEM IDOMITÁSRŐL, nem emberi parancs szokványos teljesítésére való kényszeritéstről hanem tényleg tanításról: az önálló kezdeményezés, az intelligencia fejlesztéséről van szó. Az amerikai Harvard-egyetemen s a Hopkins-egyetemen kísérleteznek évek óta ilyen irányban az állatokkal. A kísérletek célja: megtudni, hogy az állatok eljárásában mennyi szerepe van az örökölt ösztönnek s mennyi a szerzett tapsztalatnak. A macskáról például általában azt hiszik, hogy ösztönből kergeti az egeret s a kis macska menten ráveti magát az egérre, mikor először látja életében. Berry tanár pontos kísérletei során bebizonyult, hogy ez a hit téves: a kis macskáit az anyjának kell nevelnie egérfogásra. Oroszlánvadászok megfigyelték különben már azit is, hogy oroszlánok élő kis állatokat hurcoltak kölykeiknek a barlangba s valósággal tanították őket vadászni. Haggerty professzor vörös majmokkal kísérletezett. Két méter magas, nem egészen másfél méter széles, egy méter hosszú ketrecbe zárta őket. A ketrecnek két oldala deszka, kettő rács volt, 'Az ennivalót úgy helyezte el. hogy a majom csak nehezen vagy találékonysággal juthatott hozzá. Meg kellett húznia egy zsineget s a rántásra meg nyilt egy kis csapóajtó és azon át hozzáférhettek az ételhez. Ösztönük persze nem segíthette őket hozzá. Az intelligenciájokat kellett igénybe venniök, ha sürgette őket az éhség. Az egyik, amikor ketrecbe tették, eljátszott ugyan a fogóval, de ügyet sem vetett a csapóajtóra. Másnak nagy éhségében már addig csapdosta a ketrecfalat, amig a csapóajtó magától .kinyilt s a mögé rakott dió begurult rajta. Ettől kezdve állandóan figyelte a cstapóajfót és lassankint rájött arra, hogy a fogó megrántása kinyitja. Két hét alatt .annyira .ismerte már a dörgést, hogy 27 perc alatt egymás után 10-szer nyitotta ki így az ajtót s szedte ki az ennivalót mögüle. A szövevényes eljárást teljesen magától tanulta meg minden útmutatás nélkül. Egy másik majom 11 napig nem jött rá a dolog nyitjára. Erre beadták mellé a ketrecbe tanítónak az elsőt, amely már kijárta ezt az iskolát. A “müveit” majom többször megismételte a “műveletlen” előtt az eljárást, de az 16 napig nem tanulta meg. Ellenben egy másik kísérlet sikerült ezzel a nehéz fejű nebulóval is. Négy zsinór lóg a ketrec falán. A 1. 3. 4. számnak odavannak szögezve a deszkához, hiába rángatják őket, nem nyitnak ki semmiféle csapó-ajtót, hiszen nem vezetnek sehová. De a 2. számú, ha meghúzzák, kinyitja a csapóajtót, amely mögött az ennivaló van. A majmok hamar megtanulják, melyik madzagot érdemes rángatni, melyiket nem. Ez a kísérlet már egyszerűbb és sikerült a kevésbé tanulékony majomnál is. Ezek a kísérlettek azt igazolják, hogy az állati cselekvésben nem annyira az örökölt ösztönnek, mint a tanulásnak: az utánzó és kitaláló képességnek van szerepe. Az állatak intelligensebbek, mint hinnők, de persze az intelligencia szó igen tágkörü ebben a vonatkozásban. Az emberi intelligencia az újabb itermészettudományos kutatások szerint nem annyira minőségben, mint mennyiségben különbözik az állati intelligenciától, amely a mienknél sokkal alacsonyabb fokú életnyilvánulás, de azért már benne csiráznak az emberi intelligencia csira-virágai. —. -id ._---------o--------A tökéletesített repülőgép. A REPÜLŐGÉP ócsárlói mondják: Hagyjátok azt a masinát, amelynek legfeljebb a hadászatban veszik hasznát s ott is — emberölésre! Ne emlegessétek, hogy nagy vívmány ez a nyomorult gép, amelyet minden szél fölfordit, amely nem állhat meg ott, ahol akar, amely menten lepotyog a levegőből, ha hiba esik a motorban. Ez a tákolmány csak akkor jó, ha jó a pilóta, sportszerszám ez s nem közlekedő eszköz! Ha ezt mondják is, azért annyi igaz, hogy a mai repülőgép használ hatósága inkább a pilóta rátermettségétől mint a géptől függ. Aránylag nagy felületű az aeroplán s |igy a ’szél könnyebben belekapaszkodhaitik; egyáltalán nem lehet automatice ellensúlyozni; nem áll meg a levegőben stb. Ezeken a hibákon lehetne segíteni. Az automatikus egyensúlyozást biztosíthatná az u. n. giroszkóp, mint az egysinü vasútnál, a levegőbenmegállást, vagyis a föld vonzóerejének lebirását talán a merőleges tengelyű propellerekkel lehetne elérni. Baumgaertel berlini mérnök terve is ezt célozza szokatlan elrendezésű csavarlapátjaival. Egy nagy akadálya azonban van a repülőgép ilyenféle tökéletesítésének: a motor aránylagos gyöngesége. A fölfelé ható propellernek is, a giroszkópnak is több motorikus erőre volna szüksége, de ha több vagy nagyobb -motort alkalmaznak, akkor súlyos lesz maga a gép. A repülőgépet az fogja mindennapos közlekedésre alkalmas eszközzé tenni, aki a mainál ötször, tízszer kevesebb önsúlyú motorral tud megfelelő mennyiségű lóerőt előállítani. Aki ezit .a motort megteremti — akarva, neun akarva — átformálja nemcsak a közlekedésügyet, hanem vele magát a társadalmat is. Aki megmutatja, miként lehet benzin helyett a robbanás veszedelme nélkül pl. nitroglicerinnel hajtani a métort, — az megtiszerezte nemcsak a repülőgépnek, hanem a társadalmi fejlődésnek hajtóerejét is. CSŐRÖS EMLŐSÖK. A hangyászsün. Nagysága olyan, mint egy sündisznóé, a csőre aránylag hosszú. Arcát és füle táját sima szőr fedi, mely a homlokon sávot hágy. Hátán tüskék vannak, melyek 6 cm. hosszúra is megnőnek. A him nagyobb a nősténynél s minden nőstényre 2—3 him jut. Ausztrália szárazföldjén él. Érdekessége, hogy emlős állat és csőre van, amellyel felveszi a táplálékot.
