Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-01-23 / 1. szám

1916. január 23. ELŐRE KÉPES SZÉPIRODALMI és TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 9. oldal La Nature közlése szerint Marconi újab­ban drótnélküli telefont szerkesztett, mely­­lyel az utasításokat egyszerre több csoport­nak is át lehet adni. Miként ismeretes, a drótnélküli telefonban elsősorban csillapitatlan folytonos hullámo­kat keltenek, a melyeket az antenna kisugá­roz. Mielőtt az antenna alsó végét a Földdel összekötik, mikro­font kapcsolnak köz be. Ha a mikrofonra beszélünk, az anten­nából kiinduló hul­lámok erősségét a mikrofon rezgése az emberi hangnak megfelelően módo­sítja. A nehézség éppen abban rejlik, hogy az emberi beszéd alaphangját a felhangokkal együtt lehetőleg változtatás nélkül kell a felvevő­­állomásnak átadni. Poulsen a folytonos hul­lámokat ívfénnyel kelti, a mely hidrogénnel telt térben elektromágnes sarkai közt ég. Vanni a Moretti-féle rendszerrel már két évvel ezelőtt Róma és Tripolisz között, tehát A húsnak konzerválása elektromos utón már régen foglalkoztatta a szakembereket. A kísérletek már az 1906. évben eredménynyel jártak, mikor sikerült a szalonnát elektromos áram segítségével tar.tósabbá tenni. Ezután kiterjesztették az eljárást egyéb husnemüek­­re is. Az eljárás nagyjában a következő: Az elektromos konzerválásra négy méter hosszú, egy méter széles és egy méter magas fakáda­kat használnak, melyeknek mindengyikében kétezer kilogramm húst lehet elhelyezni. A kádak mindkét oldalán egy sor likacsos edény áll; ezekben vannak a grafitelektrodrótok, melyek a dinamógéppel állanak összekötte­tésben. A kádak, valamint a likacsos edények színig vannak töltve a páeoláshoz használt sós, salétromos vízzel. Az alkalmazott áram lehet váltakozó vagy egyenáram, de majdnem kizárólag az elsőt használják. Az áram a kád egyik végén lévő elekrodokon jut a fürdőbe, keresztülhalad az elekroliten, valamint a benne elhelyezett husnemüeken s a kád körülbelül 1000 km-nyire, érthetően tudott beszélni. A Marconi-féle uj szerkezet csak kisebb távolságokra használható. 30 m-es antenná­val tengeri mértföldnyire levő hajók beszél­hetnek vele. Viszont a közönséges telefon­nal ellentétben a hang nem torzul el, sőt az átvevőben még erősebb, mint a feladóban. A jeladó sajátos szer­kezetű Ívfényt, sű­rített és öninduk­ciós tekercset tar­talmaz és nagy rez­gésszáma csillapi­tatlan hullámokat kelt. Az emberi hang átvitele mik­rofont külön kap­­c s o 1 ó rendszer­rel a kaitány szobájában, vagy a térképszobában lehet elhelyezni, mig a töb­bi rész a drótnélküli telegráf-fülkében marad. Minden beszélgetés után a készüléket kap­csolóval úgy állítják be, hogy a következő átvételt várják. Az áramforrás alacsony fe­szültségű, 80 amp 're-órás akkumulátor-telep, a melynek feszültségét transzformátor 500 voltra fokozza. másik végén levő elektródokon távozik. A fürdőket körülbelül 35 volt feszültségű áram­mal lehet üzemben tartani s ilyenkor az áram erőssége 35 arnpére. Különböző husnemüek­­nél különböző hosszú ideig tart az eljárás. A szalonna már 3—4 nap alatt készen van, mig a sonkának 25—30 napra van szüksége. A für­dő az elektromos ellenállás miatt gyengén megmelegszik, mi a pácolást kedvezőtlenebbé teszi. A túlságos hömérsékletemelkedést úgy kerülik el, hogy az oldatot állandó körforgás­ban tartják; ezt úgy végzik, hogy folytonosan amennyi hideg folyadékot bocsátanak a kádba egyik oldalon, ugyanannyit távolítanak el a másikon. A kádból kifolyó pácolólevelet az­után hűtőkészüléken bocsátják keresztül s is­mét a kádba szivattyúzzák vissza. Ennek az eljárásnak a régi pácolás fölött az az előnye, hogy időt, helyet, anyagot és hiitőszert taka­rítanak meg vele. A hús ize állítólag javul s miként a kísérletek bizonyítják, a húson élő s az egészségre is káros élősködők, valamint petéik stb. elpusztulnak. A pácoló lé mindig újból és újból használható, ha a húsokkal el­távolított só és salétrom pótlásáról gondos­kodnak. A cukor története. A cukor története egy darab világtörté­net. És talán fontosabb, nagyobb horderejű, mint sok egyéb történet, amit a történelmi órákon az iskolában tanulnak. Mert ez igazán a mi jólétünk haladását jelenti. A jó táplálko­zásunkét. A cukrot ugyanis úgy kell tekinte­nünk, mint legjobb és legkellemesebb, leg­könnyebb s ezért talán legegészségesebb táp­szerünket. Csak a csokoládégyártásra 125 millió kilo­gramm cukort használnak fel évente. Bon­bonok alakjában fogyasztanak szintén na­gyon sokat. Gyümölcskonzervekben. A süte­ményfélékben. És ezen túl azt a sok kocka és porcukrot, ami a háztartásban fogy. Ang­liában fejenkét 46 kg. cukrot használnak el évente. Franciaország és Németországban már csak 20-at. Magyarországon meg csak 4-et. Angliában nincs is vám a cukorra, ezért jóval olcsóbb is ott. A cukor Európába először Nagy Sándor idejében került Indiából 300 év körül K. e. Addig csak a mézet ismerték. Nagy Sándor Indiában járt vezérei hozták a hírt, hogy ott olyan nád terem, amelyből méz folyik. Az volt a sakkara és ez az indus szó a sacha­­rum, a cukor szó anyja. De csak az arabok kezdték Kr. u. 600-ban terjeszteni a cukornád termelését és a cukor gyártását belőle. Amer­re ők hódítottak, mindjárt keletkeztek cukor­gyárak, előbb Egyitomban, aztán végig az afrikai partokon, végül Spanyolországban. A velencei kereskedők tőlük látták el egész Európát cukorral. A “kandis” is perzsa szó. Mert csak a perzsaarabok kezdték el a nád­mézet szilárddá “kandirozni”. iHanem Európában a cukor a középkorban eleinte csak patikacikk volt. Utóbb is jó so­káig csak nyalánkság. Amerika felfedezése után ott csináltak óriá­si cukortelepeket és akkor kezdődött a nagy cukorkereskedelem. Lisszabon, Antwerepn, Amsterdam egyik legfőbb kereskedelmi cik­ke a cukor lett. A nagy verseny közepette keletkezett a cukorfinomitás mestersége. A nagy cukorforradalom 1747-ben kezdő­dik. T. i. akkor állott elő Marggraf András, hogy répából is lehet cukrot készíteni. De nagyon nehezen ment eleinte, mert nem is tudták még kellően a módját. Napóleon vas­keze kellett hozzá, hogy a répacukorgyártás talpra álljon. Elrendelte, hogy a répacukor­gyártásra szakiskolákat alapítsanak s 100.000 holdon cukorrépát termeljenek. A gyárak­nak nagy kiváltságokat biztosított. Ezt ő leginkább az angolok ellen tette, akik a nád­cukorgyártmányaikkal elárasztották Európát. Ma az összest cukroknak 70 százaléka répából való. Előítélet a legrosszabb szemüveg. Ha az idő igazán pénz volna, sok tékozlót kellene gyámság alá helyezni. Marconi-féle uj telefon készülék. A hús konzerválása elektromosság segítségével. A Marconi-féle uj drótnélküli telefon.

Next

/
Thumbnails
Contents