Élő Víz, 1951
1951-január / 1. szám
súlyos epe. és vesebaja hosszú évek óta nagy szenvedé. seket okoz neki. Nem tud hinni betegek hitből való gyógyulásában és mikor egyesek bizonyságtételét liauuita ilyen gyógyulásról, arra gondolt, hogy mégis túlságosan messze mennek a teljes váltságról szóló tanításban, ami. kor gyógyíthatatlan betegek gyógyulását várják tőle. Hivatkozott több testvérre 'is. akiknek ugyanez a véle- ménye. A lelkész a levél vétele után meglátogatta az asszonyt. Megkérdezte tőle. hogy egy-egy testvér véle. ményét fogadjam el szívesebben, mint a biblia bizony, ságtételét. Azután hosszan beszélgettek. átkutatták az igét és sehol sem találtak egy helyet sem. ami a gyógyulás ellen szólt volna, de igen sokat . ami bizonyságot tett. Komolyan imádkoztak. Nyolc nap múlva vidámabb és szabadabb volt az asszony. kételyei elmúltak, de a gyógyulás még nem következett be. A lelkész csendben imádkozott, ' Isten mutassa meg, mi az akadály. Hamarosan ki is derült. Az asszony elmondta, hogy mennyi baja van a diétával és a teákkal és hogy ezek kisértést is jelente, nek neki. Megkérdezte. hogy nem kellene-e ezeket égé. szén elhagynia? A lelkész igennel felelt. Ekkor vallotta meg, hogy előző látogatása alkalmával imádság közben hirtelen az a gondolata támadt: „A teákat azért nyűgöd, tan használd csak tovább, az nem árt." így sikerült az ellenségnek az asszony hitét meggyengitem. Ha gyógyu. lásért imádkozom. Istenhez, de ugyanakkor a teámra gondolok, ami segíthet, miféle imádság ez? Isten kegyel, met adott az asszonynak, felismerte hitetlenségét, készen volt mindent egyedül az Űrtől várni. Még komolyabban, tusakodva imádkoztak és abban az órában eltűnt a ve. szélyes, alattomos betegség örökre. Áldott legyen Isten, aki rajta is megbizonyította, hogy aki Benne bízik, nem téved és nem szégyenül meg. Ha szegény, beteg és összetört vagy, gyere még ma és részesülj Megváltód átszegezett kezeinek áldásaiban. Isten mindenkin segíteni akar és ez a gyógyító kegye, lem mindannyiunk számára adatott. Higgy Istenben és Jézus Krisztusban — ma állj rá Isten Igéjének Ígéreteire és — meglátod majd az Isten dicsőségét. Óh bárcsak tudnál hinni! Csodákat élnél át! Jézus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz! Könyörülő Istenünk mondja a 12. Zsolt. 6. versében: „A szegények el. nyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Ür: biztosságba helyezem azt. aki arra vágyik AZ EGYHÁZ JÖVENDŐJE 1. CSŐDÖTT MONDOTT-E A MISSZIÓ? 1910 júniusában tartották Edinburghban az első keresztyén missziói világkonferenciát, amelyről az-t mondották, hogy a legnagyobb jelentőségű találkozó volt, amelyet valaha a világ evangélizálása érdekében tartottak. Másfél esztendei alapos előkészítésben nyolc tekintélyes nemzetközi bizottság tette tudományos vizsgálat és tanulmány tárgyává a keresztyén missziók legsürgősebb és legégetőbb problémáit. Azi egész világra kiterjedő adatgyűjtés kiértékelése és a jelentések meghallgatása és megvitatása után a konferencia résztvevőiben egészen tudatossá lett, hogy ütött a keresztyén missziók döntő órája, Mott János, a konferencia egyik vezető embere és a világ evangélizálásának egyik legfáradhatatlanabb apostola, még a konferencia évében meg is jelentetett egy széles látóhatárt nyitó, felelősséget ébresztő és a világ evangélizálásának átfogó tervét sürgető könyvet „A keresztyén missziók döntő órája“ címen. (Már 1913-ban magyarul is megjelent Viktor János fordításában.) Ebben a munkában meggyőző módon sorakoztatja fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek a keresztyén misz- szió előtt világszerte állnak a nem-keresztyén népekben akkor végbemenő lelki, szellemi, gazdasági, politikai változások folytán. Régi vallási és társadalmi kötöttségek meglazultak, a legelzártabb országok egymás után nyíltak meg a nyugati gazdasági, kulturális és vallási hatások előtt és szinte az egész nem-keresztyén világban megnyilvánult a készség: tanulni a keresztyén nyugattól. Mott János feltárja azokat a veszélyeket is, amelyek feltétlenül bekövetkeznek akkor, ha a keresztyénség nem használja fel ezt a nagy alkalmat és a pogány milliók nyugatról csak gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai hatásokat kapnak az üdvözítő evangélium nélkül. Es éppen ezeknek a következményeknek a sötét árnyékával teszi sürgetővé minden missziói, vállalkozás egybehangolását, az erők összefogását és gazdaságos elosztását, valamint az egész világra kiterjedő missziói terv kidolgozását. Az edinburghi konferencia látásaitól indíttatva ki is adták a jelszót: evangélizálni a világot még a mi nemzedékünkben! Hogy ez ne tűnjék olyan valószínűtlenül nagy feladatnak, még azt is kiszámították, hogy egy emberöltő akkor is elég lenne az emberiség megtérítésére, ha csak egy hivő keresztyén lenne a világön s az egy év alatt egy embert térítene Jézus Krisztushoz, s minden újabb* esztendőben a már hívők egy-egy újabb hitetlent vézetnének el élő hitre. A keresztyéneknek ilyen mértékű szaporodásával is a 33. esztendőben már nem lenne kit megtéríteni. Az 1914—18. évi világháború ugyan nagy zökkenőt jelentett a missziói munka kibontakozásában, de utána mégis sokan hordozták az edinburghi konferencia látását és a misszió sok nyilvánvaló gyümölcsöt hozott új területek meghódításában és a hívők számának a szaporodásában. ' Huszonnyolc év eredménye 1938 decemberében tartották Tambaramban, Madras mellett a következő nagy missziói világkonferenciát. Az előkészület alaposságában és az egész missziói terület felmérésében ez sem maradt el az edinburghi mellett. Résztvevői között ott voltak a küimisszió hátvédjének a szakemberei, a misszionáriusok és az ifjú egyházak képviselői. A misszió történetében ez volt az első alkalom, amikor egy ilyen konferencián a színes népek képviselői voltak többségben, bizonyságául a benszülött egyházak megerősödésének. A tambarami konferenciára összegyűjtött számadatok képet adnak a misszió akkori helyzetéről. A nemkeresztyén népek lélekszáma: 1,406.000.000. Az ú. n. keresztyén népek- lélekszáma: 800,000.000. A pogányok között munkálkodik 28.000 misszionárius 134.000 benszülött munkatárs segtíségével. Evangéliumi keresztyének száma a pogány népek között: kb. 13,000.000. Az edinburghi konferencia számadataival való összehasonlítás igen érdekes eredményeket mutat: 28 év alatt a pogányok száma 400,000.000-val szaporodott, míg a megtért pojgányok -száma 8—10,000.000válj. Tehát az alatt a 28 év alatt, amikor a keresztyén misszió óriási lépésekkel haladt előre, a pogányok száma 390,000.000- val szaporodott. Vegyük még figyelembe azt is, hogy ez alatt az idő alatt a külföldi missziói munkások száma is nagy mértékben megfogyatkozott a missziói területen: Kínában 1925—35-ig a misszionáriusok száma 2.447-tel fogyott, ami 28%-os esést jelent, Indiában 1.563-mal, ami 27%. Hasonló lehet a helyzet más munkamezőn is. Ennek természetesen sokféle oka lehet (gazdasági, politikai, stb.), azonban nem utolsósorban az a lelki meg- hidegülés, ami ez alatt az idő alatt a misszió hátterében végbement. Még elgondolkoztatóbb számadatokat kaphatnánk ugyanis, ha az ú. n. keresztyén népek közötti lelki helyzetet is illusztrálhatnánk számokkal. Mindnyájunk előtt tudott dolog, hogy ez aiatt' az idő alatt az eJvilágiaso- dás egyre komolyabb méreteket ölt keresztyén talajon is. Óriási mértékben megnövekedett a tudatos istentagadók és teljesen közömbösek száma. A katholikus egyház újabb lépést tett a Szentírás alapjáról való letérés tekintetében Mária testi mennybemenetelének a dogmaként való kihirdetésével. Míg tehát 28 esztendő alatt a pogány népek között a nem-keresztyének száma 390 millióval szaporodott, az ú. n, keresztyén népek között az Igétől és Jézus Krisztustól elidegenedettek száma akár meg is haladhatja ezt a szaporulatot. Lassanként egészen illuzórikussá lesz az európai keresztyének lélek- számának a számokban való kifejezése. ELŐ VIZ .3
