Élő Víz, 1950
1950-december / 27. szám
Az iránytű Jézus. Még pedig személye, szava és példája egyaránt. Leginkább Máté 28, 18—20-at szokták emlegetni, mini missziói parancsot. Igen fontos azonban a Cselekedetek 1, 8. és Máté 23. 15-ben található utasítás. — Nem lehet mondani, hogy a missziót a Máté 28, parancsa alapján folytatták mindig a keresztyének. A parancs könnyen elhalványylt volna a keresztyének előtt, de Isten a saját megélhetésük érdekében kényszerítette az első keresztyéneket- a misszióra. Kénytelenek voltak missziót űzni. ha nem akartak elpusztulni. Jézus parancsa önmagában még most is csak gyenge hajtóerő volna, ha Isten nem állította volna be az egyháztörténetbe azt a törvényt, hogyha a, keresztyénség csak a maga fenntartásával törődik, akkor megromlik és vége van. Arra is inkább találunk példát, hogy a népeknek egymással való érintkezése váltja ki a missziót. Itt sokszor egyes személyeknek egymással való találkozása indít el nagy dolgokat. Nagy Gergely egyszer ott sétált Rómában Traján fórumán. Néhány rabszolgát lát: szép, szőke, tagbaszakadt északi típusokat. Meekérdezi-, milyen nemzetségből valók. Nagybritannia földjéről. Nagy fájdalom fogja el szívét, hogy ezek a hatalmas szép emberek nem tudnak Jézusról. S ez a fájdalom lesz az északi népek misszió fának a kipattanója. A Britanniában járó misszionáriusok találkozruik a skandináv szigetekről jövő rabszolgákkal s ez a találkozás újabb misszió megindítója lesz. El lehet mondani, hogy Nagy Gergely és néhány száz rabszolga Rómába kerülése térítette meg Középeurópát és Angliát. Hogy a misszió gondolata elhomályosult idők folyamán, ehhez hozzájárult az, hogy a misszionáriusokon olyan embereket értettek, akiknek valahová be kell csempészni a keresztyénséget, vagy fordítva, akiknek bizonyos embereket kell becsempészni a keresztyénségbe. Misszionárius — ez a szó, rossz szó. Konyhai at ins ág terméke s elhomályosítja a lényeget, azt, hogy a misz- szionárius küldött, még pedig az isteni küldetésen kívül egy egész határozott emberi közösségnek, a Jézus Krisztus Egyházának a küldötte. Amint a buddhisták mögött az egész buddhizmus áll, úgy nem szakítja ki magát a keresztyén misszió szolgája a keresztyén Egyház lelki közösségéből. Éppen azért nem adhatja sohasem a maga privát dogmatikáját. Nekünk kiküldötteknek kell lennünk, akik meghatározott helyrőt jövünk. A nagy közönség, amely kívülről tekint a misszió erőfeszítésére, azt kérdezi: tenger pénzbe kerül a misz- szió és mi történik ezzel a sok pénzzel? Az. hogy két- három lelket megment az ember? Érdemes ez? Mi erre azt mondjuk, hogy fi lélekhalászatnak, a prozelita- konvertit-vadászatnak semmi köze a misszióhoz. Itt villan elénk az iránytű Máté 23: 15-tel. Jézus a jarizeu soknak szemrehányást tesz, hogy mily nagy utazásokba fognak, hogy egy-egy pogányt zsidóvá tegyenek. Jézus a nagy missziói parancsban nem egyes emberekhez, ha nem népekhez küld bennünket. A misszió tehát nem egu misszionárius harca egy-egy kínaival vagy japánnal, vagy négerrel. Egy négert vagy kínait megtéríteni — önmagában még nem misszió. A misszionáriusnak kettős megtérésen kell át mennie. Egyik az 6 Urához és Megváltójához való megtérés. Ez legyen nagyon alapos. A másik megtérés — megtérés és őszinte átkapcsolódás azokhoz, akiket meg akar téríteni. Csak az a misszió Jézus szerint való, amely nem akar a lelkek felett uralkodni, esetleg tudatlanságukat, jóhiszeműségüket lelkileg kizsákmányolni, hanem valóban őket magukat szolgálni, szeretni és minden érdektől mentesen a Jézus Krisztussal összeköttetésbe hozni. Tudni akarod, mi a misszió legnagyobb ellensége? A látszatkereszténység. Mi következik abból, hogy a keresztyének maguk' a munka legnagyobb ellenségei? Először az, hogy feltétlenül kell belső missziót végezni. Amilyen mértékben végez egy nép beisö missziót, olyan mértékben képes külső missziói szolgálatra. A ntásik, ami következik a fenti súlyos helyzetből, hogy nekünk vállalnunk, kell bizonyos ..vezeklési“ tevékenységet mindazért a sok bűnért, amit a keresztyénség a keresztyénség ellen vétkezett. így értem én Kolosse 1. 24-ben Pál nehezen érthető szavait: e szenvedéstöbblet vállalásával kell betöltenie a misszió minden munkásának azt, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek a testünkben: az ó testéért, ami az Egyház, ügy érzem, ez a szenvedés fejezi ki a misszió legmélyebb tartalmát, ez próbálja ki legjobban a misszió minden munkásának az odaadását.. JOHNSON GISLF. Levél a cigánymisszióból Kedves Cigánymissziói barátaim! Mivel egy év óta nem hallottak rólunk, „cigányokról“, most valóban adósnak érzem magam, hogy erről felvilágosítsam Önöket. Ez év január 1 -étöl én — s velem együtt a cigánymisszió, melyet sajnos ezidősze- rint egyedül képviselek — hajléktalan. Még hozzá januárban, egy berlini tartózkodásom alkalmával, hirtelen súlyosan megbetegedtem, úgy, hogy .operációnak kelleti magamat alávetnem. De Isten még megtartotta az életemet, valószínűleg azért, mert még oly sok cigány nem hallott a Megváltóról. Május óta, mióta a küzdelmet ismét felvettem értük, épúgv kóboroltam, mint védenceim _ velem szemben annyival volt előnyösebb a helyzet ük, hogy ők sajátf lakásaikban vándorolhattak. Hétszer költözködtem, mert mindig csak átmeneti lakást kaptam. Ezért, ment oly össze-vissza minden, még a "tollal való szolgálatom is S ha az adományokat és csomagokat eddig nem köszöntem meg, most adom tudtul a kedves adakozóknak, hogy minden szereltüket és segítségüket továbbították és sok örömöt szereztek vele! Különösen a kisi „Dunsát“ oly szépen fel lehet öltöztetni, mint amilyenek a mező liliomai. Nem kell többé „mezítelenül“ futkosnia, mert ő már tudja, meghallgatja a Megváltó, ha Hozzá fordulunk, mikor szükséget szenvedünk. Mindig nagyon elszomorítottak az elmulasztottak, még ha akadályok miatt történtek is azok. A közelmúltban egy fiatal német nőt találtam az egyik cigánykocsiban __ valamikor balett-táncosnő volt. Mivel cigányem berhez ment feleségül, azért ismerkedtem meg vele néhány évvel ezelőtt Berlinben s akkor egy Újszövetséggel ajándékoztam meg. „Kincsként őriztem“, mondta •az asszony, „csak nagyon szétrongyolódott“, tette hozzá mentegetőzve.. Aztán elmondta, hogy súlyosan beteg cigányasszonyt keresett fel újra meg újra azért, hogy a Bibliából egész fejezeteket felolvashasson előtte. Szinte reszketett utána és halála előtt két nappal valósággal sürgetett: „Olvass már a könyvedből!“ Talán van még több ilyen titkos misszionárius is. Hiszenr, hogy nagyon kedvesek az ilyenek az Ür előtt. Ezidőszerint Frankfurtban vagyok. Itt gyűlnek össze a Jaija törzséből való berberek. Óhajtanak velem jönni? Ott áll néhány kocsi, kissé oldalvást, elrejtve. Mégis, már messziről „kikémlelt“ bennünket, a kis János, s szalad is felénk. Majd felbukott, annyira sietett. Kitárom karjaimat, s ő belerepül. Mindig így köszöntjük egymást. Beülünk « kocsiba és — szokás szerint — arra kér: „Mondj el egy történetet!“ — „A Megváltóról?" kérdem. „De a valódiról . mondta, — mert ez — s azzal rámutatott egy Krisztusszoborra, melyet az anyja állított fel — csak fából van!“ Elbeszéltem, hogyan keltette életre az Ür Jézus a halott kisleányt. János egyáltalán nem csodálKozott rajta. Az igazi Megváltóban teljesen megbízott, azt is elhitte Róla, hogy ha akarja. aranyTogai is nőni fognak. Eddig még nem sikerült 'ezt a fejéből kiverni. János fiatal anyja is figyelmesen hallgatta az igét. ö is átélte már, hogy'- az ü.r Jézus meghallgatja imáinkat és kész a segítségre. Es János édesapja sincs messze Isten országától. A kis család legfiatalabb hajtása párnán fekszik az egyik sarokban és eletvidáman kacag és hangosan ujjong egész nap. Az ennél a törzsnél oly gyakran előforduló csodaszép és ÉLŐ VÍZ 5 A misszió iránytűje
