Élő Víz, 1950

1950-november / 24. szám

äohaÄem emelkedik magasabbra, mint a lorrasa. A lel­kileg alvó senkit nem ébreszthet és a halott hogyan adhatna életet valakinek. Ma minden hívőnek ezt kellene legforróbban imád­koznia: „Jöjj el Szentlélek Úristen és munkálj igazi leik: ébredést, valóságos újulást! És kezd el rajtami És kezd el itt, ezen a helyen!“ Hallesby Öle norvég professzortól egyszer megkérdezték, hogy ha valaki sokszor elmondja azt az imádságot: „Uram, adj ébredést és kezd el raj­tam!“, bekövetkezik-e valóban az ébredés? ön már pár évtizede beszélt erről és biztatott másokat is az ilyetén való imádkozásra, de úgy látszik, hogy az Urnák más a nézete ebben a do'ogban, mint Önnek.“ Hallesby a következőképpen válaszolt: Nem a mi dolgunk, bonv megszabjuk az Urnák, mit mikor csele­kedjék. Nekünk csak egy feladatunk van: az engedel­messég. Akkor is, ha az ür azt mondja: „Ébredj fel és munkálkodjál az én szőlőmben. Van ott egy nagy szikla Annak a he'.vén templomot akarok építeni. Téged bízlak meg azzal, hogy lyukakat fúrj abba a. sziklába.- Majd magam fogom belehelyezni a robb an tó any a got és kül­dök másokat, akik meggyujtják a gyujtózsinórt. Ismét másokat a törmelék eltakaiítására. Te csak menj és végezd a feladatod. Amikor eljön az én időm. küldök másokat a munka íolvtatására.“ Minden megfáradt és kedvét vesztett munkást sze­retnék bátorítan:. Isten Igéjéből tudjuk, hogv eljön az idő. amikor az ür kiönti a Lelkét minden testre. Fel­virrad még a nagy lelki ébredés ideje világszerte. Hogy mikor lesz az, nem tudjuk. De jönni fog, amikor betelik az idő. Az Ür nem ébresztett volna ilven sóvárgást a szívünkben az ébredés után. ha nem akarná azt kielé­gíteni. Nem tartaná fenn évről-évre ezt a vágyat, ha nem volna ez akarata szerint. Nékünk nem ígérte meg, hogy a földön érjük meg ezt az időt. Keresztelő János sem láthatta meg a pün­kösdi nagy Lélek-kiáradást, amit pedig megjövendölt. Nekünk csak egyet mondott az Ür: „Ébredj és munkál­kodjál az én szőlőmben!“ A népűnk lelkiismerete olyan, mint a gránitszikla. A bűn egészen megkeményitette. Menj és fúrd benne a lyukakat. Valahányszor szószékre lépsz, vagy bizonyságod teszel, emlékezz arra, hogy az Ür nem azért küldött, hogy sikert érj el, hanem hogy munkálkodjál. Valahányszor megnyitod a szádat, ne kívánj más lenni csak fúró, amivel az Ür lyukat fúr valamelyik hallgatód lelki.smeretébe. Hadd élesedjék a rád bízott Ige a mindennapi megtérésben és az imád­ságban. Minél keményebbnek tetszik a gránitszi'kla, annál gyakrabban és fáradhatatlanabbul kell élezni a fúrót. Te csak végezd a magad dolgát. A többit bátran rá­hagyhatod az Urra Kivánod-e igazán az ébredést? Itt. a mi hazánkban, a mi gyülekezeteinkben, a mi népünk között? Kivánod.e annak az árán is, hogy sok dédelgetett álmod nem vá­lik valóra és tartogatott értéked hamuvá lesz. Kívánod-e akkor is, ha te kimaradsz belőle és Isten másokon, észre sem vett, kegyes fölénnyel megbélyegzett embere­ken keresztül viszi véghez? A magad javára, kedvére és előnyére kívánod-e csupán, vagv pedig az isten ügyé­nek előmenetelére, sok lélek üdvösségére, a Krisztus tes­tének épülésére? Vállalod-e úgy, hogy igazán rajtad kezdődjék? Hogy benned ítéljen meg és belőled égessen ki mindent, ami útjában áll az -Isten munkájának? És kész vagy-e rá most? Hogy megítéljen és meg- szégyenítetten már is indulj az egészen közeli, az egé­szen jelentéktelen, az egészen névtelen szolgálatra? Amikor országszerte sok gyülekezetben folyik az evangélizáció, jó egv kicsit elcsendesedni ezek előtt a kérdések előtt. Óh, bárcsak adna az Isten nékem, nékünk: az evan­gélizáció táborának, evangélikus gyülekezeteinknek, ma­gyar népünknek igazi lelki ébredést! Nem olyat, ami­lyet mi gondolunk, hanem olyat, amilyet Ö lát jónak és szükségesnek. A hívők közössége (Efézus Ezt az igét olvasta el Hebich Sámuel indiai misszio­nárius az előtt a hívő gyülekezet előtt, amelyet Isten az ö gondjaira bízott. Ennél a szónál — egybeszerkesztetvén —, megállt az ige olvasásában. Es hirtelen ezt a kér­dést tette fel hallgatóinak: Láttatok-e már hordót?'’ A hallgatóság mosolygott. Hebich így folytatta: sem ti, sem én nem tudunk hordót készíteni. Jó mesterember kell a hordó készítéséhez. A hordó nem egy darabból áll. hanem sok részből és ennek a sok résznek pontosan egybe ke'l szerkesztetni. Négy dolog kell a jó hordó készítéséhez: 1. Jó alapjának kell lenni. 2. Minden dongának pontosan az alaphoz kell illesz­kedni. 3. Mindegyiknek pontosan a másikhoz kell illeszkedni. 4. Mindegyiket szorosan össze kell tartsa az abroncs. Egyik rész lehet keskeny, a másik széles, azért még lehet belőle jó hordó, de hogyha egy kis kö vagy valami más kerül a dongák közé. nem lesz belőle egész. Ha a részek egész közel vannak is egymáshoz, de nem érint­keznek, nem lesz belőle hordó, tehát ha van is jó ala­punk és minden rész, az aljától a tetejéig a másokhoz illeszkedik, jó hordónk van-e már? Nem, csak egy pilla­natig fogja tartani a vizet. mert nincsen rajta abroncs. Az abroncs szorítja a részeket szorosan egymáshoz. „Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívill, amely vettetett, me'y a Jézus KrisztusT' Itt van a jó alap a hordónk számára. Tökéletes alap és minden valódi hívő ezen a* a apón nyugszik és egybe van kap­csolva vele Szem Lélek által. Sokan vannak, kik magu­kat keresztyéneknek nevezik.de nincsenek összekapcsolva Vele. De ezekről most nem beszélünk. ÉLÓ VÍZ 4 : 15—16.) A Cselekedetek könyvében több helyen olvasunk a Szent Lélekkel való beteljesedésről és hogy a hely — ahol együtt imádkoztak — megmozdult annak erejétől. Ugyanígy tölti meg a Szentlélek ma is azt a lelket, amely szereti az Ür Jézust, békességgel és örömeméi; és hasonló módon tölti meg azoknak a közösségét, akik az ó nevében vannak együtt. Időnként! — Nem mindig. — Miért nem mindig? Meg fogjuk látni! Mi az a kicsi akadály, vagy kövecske a farészek között, amelyek a hordót alkotják? Az a kis veszekedés, az a kemény szó, az a piszkos darab pénz, amely testvért testvértől el­választ. hogy nem lehetnek egybeszerkesztve! Mi az a rés a részek között, amelyen a víz kiszivároghat? Az o kidegszívüség, amelyet éreztek, amelyről azonban nem . beszéltek! A tanító felesége és az orvos felesége szeret­nének keresztyének lenni, de csak arról beszélnek egy­mással, ami. szükséges és csak udvariasságból köszön­nek egymásnak, mert pletyka került közéjük. Mi az a rés, ami a dongák közé került? Ez a büszkeség, amelyet mindegyikünk megérez és amely a mennyei békét elker­geti a szívünkből. Ha ti imádkoztok azért, hogy a Szent J-élek töltessék ki rátok és az ür megadja, nem tud a Lélek a közösségben maradni, mert nem vagytok ponto­san egybeszerkesztve. Nagyon boldogtalanok vagytok. hogy nem kaptok á'dást és talán kimaradtok a közösség­ből. mert nem tesz jót nektek. — Az ördög van otthon közöttetek. így természetesen megszomorodtok. Oh, sze­retteim, legyetek egybeszerkesztve! Nincs hatalmatok önmagotok felett. Ami titeket összetarthat az a szeretet^ a tökéletesség kötele, hogyha ez az erő egymáshoz szo­rít titeket, akkor lesztek egybeszerkesztve. Akkor a Szent Lélek közöttetek fog maradni és meg fog tölteni a [uláradásig! Akkor mindenki, aki közétek ión. fel fog frissülni és Jézus Krisztus neve megdicscittetik! Ámen.

Next

/
Thumbnails
Contents