Élő Víz, 1950

1950-június / 13. szám

Comenius testamentuma „Áldom Istent azért, hogy egész életemben Szomjazó lélek maradhattam.“ Coménius. Idén van 300 esztendeje annak, hogy az 1600-as évek legnagyobb nevelője, Comenius Amos János Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony hívására Sárospatakra jött. Hadd emlékezzünk meg róla mi is ebből az alkalomból, mint a cseh-morva testvérközösség hányt-vetett életű, sokat szenvedett püspökéről. A reformáció csehországi úttörője, Huss János Illő­ben mártírhalált halt a konstanzi máglyán, követőit azonban pápai és császári kereszteshadjárat sem tudta kiirtani. Semmiféle fenyegetés és üldözés nem tudta őket a Szentírás megismert igazságának a ' megtagadására bírni. Inkább odahagyták otthonukat és kezükbe vették a vándorbotot, semhogy visszamenjenek a sötétségbe. A szétszóródott, üldözött husziták sokat hányódott püs­pöke volt Comenius. 1592-ben született, cseh páraszt szülők gyermekeként. 12 éves korában már az árvaság keserű kenyerét otte és csak 16 éves korában került iskolába. Ha későn kezdte is a tanulást, annál gyorsabban és eredményesebben foly­tatta. Bejárta a nevezetesebb német egyetemeket és gya­log ment haza, hogy otthon népe szolgálatába állítsa ismereteit. Tanítóskodott, paposkodott, méhtenyésztéssel foglalkozott. A 30 éves háború alatt lángok martaléka lett a könyvtára és pestis áldozata felesége és két gyer­meke. Csak a bibliája maradt meg. Ebből merített erőt é3 vigasztalást a jövő nehéz útjához és ennek a világos­ságánál írta meg korszakalkotó pedagógiai és teológiai munkáit. 1628-ban száműzik hazájából és ő is osztozik huszita testvérei otthontalanságában. Lengyelországban, Angliában, Magyarországon fejti ki nagy horderejű ne­velő munkáját s a svéd iskolai nevelést is az ő útmuta­tásai szerint szervezik meg. Magyarországról a lengyel- országi Lissaban élő cseh-niorva testvérek hívása szólítja el, akik püspökükké választják. Itt se munkálkodhatik nősen Brassót emelhetjük ki a fontosabb lelki centru­mok közül, ahol Istennek egy komoly hitű szolgája fejt ki áldásos munkát. A liturgikus mozgalomnak ő az egyik mozgatója. Százon felüli úrvacsorái kzösségével, minden vasárnap reggel élnek az Űr testével és véré­vel Nagy hatást gyakorol a brassói egyházmegye evan­gélikus lelkészeire is, akikkel szeretetteljes és termé­keny szolgatársi közösségben van. A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN még a múlt há­borúban szintén, inkább mélyen rejtve, dolgozott Isten­nek Lelke. A régi ébredést mozgalmak eltokosodtak és elsorvadtak. Az egyház mozgalmi vonalát az erdély- szerte megrendezett nagy konferenciák (inkább ifjúsági jellegűek) jelezték, amelyeken azonban a megtérésre hívó szó erősen keveredett a magyarságunkból, népisé- günkből és az egyház kulturális feladataiból adódó problémákkal. Az utóbbi öt esztendő alatt Isten külö­nösen a „Rethánia“ ébredési vonalát használta fel arra, hogy a ref egyházi ébredés átütöbb és meggyökerezet- tebb legyen. Egy erdélyi levél szerint ennek a vonalnak a főbb vonása az, hogy: „a bünvallást föltétlenül szük­ségesnek tartják és ezt nem a csak a magán gyónásban, hanem főként a közösségben gyakorolják. Munkájuk nyomán megtérések és valóságosan megújult keresztyén életek fakadnak. Sok olyan lelkész és világi van közöt­tük akik megtalálták Krisztust. Határozott egyházi ébredésre törekszenek“. Ez az ébredési vonal is áldottan befolyásolta és gazdagította kis egyházunk evangelizá­ciós táborát. sokáig. Üj otthona ismét háború áldozata lesz és elveszti minden vagyonát. Üjra csak a vándorbot kerül a ke­zébe és mindent odahagyva, egyedüli reménysége a min­denható Isten marad. Utolsó életéveit Amsterdamban töltötte és 1670-ben halt meg. Halála előtt ezeket írja: „Isten jónak látja — hogy olyan szivet adjon nekem amelyben olthatat- lan vágy éget az emberiség javán való munkál­kodásra. Sok mindent átéltem és okot adtam sok kri'i- kára. Életem ez utolsó napjaiban éppen a tévedéseimet akarom feltárni, hadd tanulják meg sokan, hogy a leg­jobb szándékok mellett is mennyiszer meg lehet botlani. Figyelmeztető példámmal hadd indítsak má okát a té­vedések és botlások elkerülésére és jóvátételére. „Áldom Istent azért, hogy egész életemben szom­jazó lélek maradhattam. Ámbár megmagyarázhatatlan engedelméből sokszor lebotlottam, csodál át os erejével mindig talpra állított. Most is ömaga ragadta meg a kezemet és visz be az üdvözültek nyugalmába. Az éle­tem szakadatlan vándorlás volt. Nyugtalan, folytonos menekülés. Otthonom nem volt. Állandóra sehol nem üthettem fel a sátoromat. Feltetszett azonban már előt­tem a mennyei haza képe, aminek a határáig már el­segített az egyetlen világosságom és vezetőm, Jézus Krisztus, ö előre ment az Atya házába, ahol sok lakó­hely van s ahová engem is hamarosan besegít, hogy ahol Ö van, én is ott lehessek. Az egyetlen szükséges dolog, hogy ami a hátam mögött van, mind elfelejtsem és törekedjem az egyetlen drága kincs, a mennyei örök­ség elnyerésére.“ Ez a végrendelet évtizedek múlva elhatározó ha­tással volt a fiatal Zinzendorf Lajos Miklósra, aki ösz- szegyüjtötte és befogadta a szétszórt cseh testvéreket, sőt 1737-ben Comenius unokájával, Jablonsky Dániel Ernst püspökkel szenteltette fel magát a testvéri kö- zössség püspökévé. Coménius örökségét bőségesen ka- inátoztatta a hazáját vesztett, száműzött nép az egész világ számára felmérhetetlen áldássá lett. A ROMAN EGYHAZAKRÓL jóformán csak kis élményeket írhatok adatok hijján 1945-ben találkoztam alyan román katonával, aki Jézus hívő gyemeke volt és elmondotta, hogy a Ploesti olajváros megcsontosodott, keleti szertartású gyülekezeteiben, de az egész ókirály­ságban sok helyen igen nagy számmal élnek az ige és imaközösségbe járó emberek. Kolozsvárt pedig imakö­zösségben voltam együtt evangéliumi román emberek kel. Felejhetetlen emlékem az, hogy Jézusban valóban eltűnnek még a románok s magyarok közt is a valász- falak. A jelen számban közölt szép román ébredési ének is azt bizonyítja, hogy fujdogál már közöttük is az éh resztő Lélek. * Végül forduljunk el az erdélyiektől vissza ma­gunkhoz és engedjük Istennek, hadd helyezze reánk az erdélyi ébredés ügyét. Néhány dolgot szeretnénk kérni itthoni imádkozó testvéreinktől. Imádkozzanak naponta az erdélyi ébredésért, kü­lönösen is kérve Csángóföld ébredését, ahol egy tömb­ben él kb. 20 000 evang., tehát az egész egyházkerület nagyobbik fele. Imádkozzunk azért, hogy oldja meg az Űr közöt­tük a nagy lelkész- és bibliahiányt. Kérjünk az Élő Víz kiadóhivatalától címeket és küldjünk evangéliumi kiadványokat, újságot, kis trak­tátusokat, mert nincsen egyházi sajtójuk. Szeressük egymást, imádságos és cselekvő szere­tettel. / ÉLŐ VlZ 5

Next

/
Thumbnails
Contents