Élő Víz, 1949

1949-április / 9. szám

ványok ráismertek Urukra a kenyér megszegé­séről. Minden egyes úrvacsoravétel, amikor bünbánattal és hittel járulsz az oltárhoz, a Fel­támadott Krisztussal való közösség legkézzel­Ján. 20: 10—20. Csak az ördögtől jöhet az a kísértés, hogy húsvétkor a lepecsételt sziklasír titkát vizsgálgassuk. Jézus nem je­lentette ki számunkra azt, hogy a mennyei Atyja mikép­pen hozta ki Öt a halálból. De ugyancsak az ördögtől van az is, ha a húsvéthajnal csodáit kívánjuk látni. Közülünk senkinek sem adatik meg a sírhoz siető asszonyok által látott sok csodás jele a feltámadásnak: a föld megindu­lása, fényes angyalok jelenése és az üresen tátongó sír bizonyságtevése. Tudjuk, hogy amikor a tanítványok meg­tudják a csodás eseményeket, félnek, rettegnek egészen estig, mindaddig, amikor a feltámadott Jézus békessé­get hoz nekik. Testvérem, lehet, hogy értelmed téged is a húsvéti ti­tok feszcgetésére csábítgat. Ne engedj ennek a kísértés­nek, hanem fogadd el egyszerűen azt, hogy Jézus feltáma­dott! Van feltámadott, élő Jézus, aki hozzád is be akar térni és felkínálja a békességét. Inkább az legyen a gon­dod, hogy befogadd a drága vendéget. A tanítványok sem értelmükkel döntötték el azt, hogy lehet-e hinniök a fel- támadottban vagy sem, hanem húsvét estéjén eljött Jé­zus, inegállott középen és békességet hirdetett nekik. Ezt veled is megtette. Szemben állottál már te is Vele és kí- nálgatta ajándékait. Ezt nem tagadhatod. Most éppen az­ért írok neked, hogy ha eddig hiába akart téged meg­ajándékozni az élő Jézus, akkor az valóban történjék meg most tenálad! Nézd, éppen olyan nyomorult, elesettekhez jön az Úr, mint amilyen én meg te vagyunk. Van a tanítványok szí­vében minden, ami halálos és kárhozatos. Hitetlenséggel vannak tele, mert nem akarják hinni, hogy Jézus har­madnapon feltámad. Gyáva emberek, akik nem bírtak Jé­zussal vigyázni, sem kitartani még a gecsemánei kertben sem, nemhogy a vallatás és kínoztatás óráiban. Engedet­lenek is, mert az Űr ismételten Galileába küldi őket, de hiába, csak Jeruzsálemben maradnak. Félelemtől reszkető szívek, oh de nem a bűneik szorongatásától, hanem az üldözőktől való félelem ez. Üldözéstől, vallatástól, halál­tól rettegnek. Éppen azoktól, amelyektől nem kellene fél­idők a Mester tanítása szerint. Nem a sátántól rémültek meg, aki olyan kegyetlenül szétrostálta őket Jézus mellől, pedig Uruktól mindig azt hallották, hogy csak az ősi em- berölőtől és seregeitől kell félni. Látod, testvérem, a tanít­ványok is egészen olyanok, mint mi, akik most élünk. Hidd el, hogy nincsen bennünk a bűnnek olyan nyomorú­sága, amely őket is ne terhelte volna. Nincsen szíveink­ben olyan félelem, amely őket is ne szorongatta volna azon az estén, amikor gondosan magukra zárták ijedtük­ben lakásuk ajtaját. És látod, az Űr éppen az ilyen szí­vekhez jön, mégpedig mint az övéihez. Hát hogyha ilyen szíveket találsz az övéi között, hogyne bátorodnál? Hogy­ne állanái szívesen közéjük most, amikor a Feltámadott kincsekkel megrakodva jön az ő elesett rettegő gyermekei közé. » Húsvét estéjének az evangéliumából is láthatod, hogy nem evangélizációs módszer, ha mindig „csak“ az ő se­beiről és véréről szólunk neked. Bűnnel terhelt, rettegő szívű tanítványai láttán Jézus is „csak“ ezt teszi: meg­mutatja általszegezett kezeit és átvert oldalának sebét. Hogy beteljesedjék az írás: „Az ő sebei által gyógyulánk meg.“ Sok csodás beszédet hallottak a tanítványok Jézus ajkáról, de ilyen szépet még sohasem, mint amikor Uruk foghatóbb megvalósulása: a Krisztus él te­benned. Ügy-e, folytatható a húsvét?! Ügy-e, veled marad az Ür?l megmutatja a büntöriő vér forrását, az ő sebeit, hogy az övei szive meggyógyuljon, bún vauja helyett békességei kapjanak. Náluk beteljesedett az írás: az O sebei áuat meggyógyultak. De vájjon nálad beteijesedhetik-e, test­vérein? Félelemmel, bűnnel telt szived tud-e most gyö­nyörködni benne, aki megsebesíttetett a te bűneidért, meg- ronlaiott a te vétkeidért. Dárcsak eiég volna az O sebe né­ked is a megbékélésre, mint ahogy a tanítványoknak elég von. A mennyei jelenésekről szóló könyvben is azt olvas­suk, hogy buntörlő vérében minden benne van, ami az üd­vösséghez szükséges. (Jel. 7: 14.) A menny felől nézve te­hát mindenre elégséges a kegyelem, amely van, amióta Ot áitaiszegezték a keresztfán. De vájjon te is látod-e ezt? üiszei-e megváltó sebeiben? Amikor Jézus „csak“ az O sebeinek kegyelmét hozza tehozzád, akkor üdvösségedet hozza! Vedd hát el Jézustól az életre szóló ajándékait. A felszabadult szívű tanítványokkal örvendhetsz te is bűneid bocsánatának, legdrágább ajándékának. Nincsen ennél nagyobb kincs, hiszen itt kezdődik az élet, az örök élet. Tudom, hogy régóta vágyói arra a pillanatra, ami­kor vétkeidet az Ó hatalmas keze messze veti tőled és amikor bűnnel teli, elrontott életedről ö többé meg nem emlékezik. Az Ö sebeiből még eddig mindenki meríthetett és megmosódhatott szennyes szívével. Csak te lennél ki­vétel? Hidd el, hogy ez a forrás éretted is buzog! Az tí sebeiben találod meg a megtartatás erejét is. A keskeny út, amelyen járnod kell a veszedelmek útján, aliol sok a sátán lesbelye, csapdája és ahol a sötétség ha­talmasságai minden Jézushoz húzó lélekért közelharcot vívnak. Ha itt úgy akarsz végig menni, hogy halálig az Övé maradhass, akkor ez csak az Ő vére által lehetséges. Nézzél sokat a Golgota királyára, hadd beszéljenek neked az Ö sebei naponta az ő nagy győzelméről. Csak így le­hetsz bizonyos mindig abban, hogy a sátán valóban le­győzött hatalmasság. így nem fog becsapni téged a hazug­ság atyja azzal, hogy még mindig Ö az urad és parancso­lod, akinek engedelmeskedned kell. Szíved csak az ő sza­vával van tele, amely a szabad életről, bűn feletti győzel­mekről, új életről beszél. s De csak az Ö sebeire tekinthetsz akkor is, amikor senki nem segíthet rajtad. Amikor válságos óráidat éled, rájössz, hogy nem segít az eszed, sem jóbarát vagy család­tag és a pénz sem. Amikor veszteségek, gyász, betegség, jövőtől való félelem, halál árnyéka fonja körül szíved, akkor csak az ő sebeire tekintve érted meg, hogy Jézus téged szeret. Ha ennek minden ellentmond és a sátán zú­golódásra csábít, mert magad körül csak hiábavalóságot és reménytelenséget látsz, tekints sebeire és tudni fogod, hogy Ö ^nár régen ilyen nagyon szeretett téged és ez a szeretet soha el nem múlik. Visszatér békességed, mert meglátod azt, hogy a minket halálig szerető Jézus mellett nem aggodalmaskodhatsz. Aki ekkora áldozattal gondos­kodott örökéletedről, hogyne gondoskodna röpke földi életedről? . £ Látod, testvérem, a tanítványok félve, kételkedve és Jézus nélkül kezdték a húsvéti nagy napot. Nem gondol­hatták még reggel, hogy estére ennyire más lesz a szí­vükben minden. Hát ilyen könnyen lehet békességre jutni és a szabadulás örömével új életet kezdeni? Vájjon szá­modra is ilyen könnyű és egyszerű? Igen, csak legyen az ünnepi napok alatt egy olyan órád, amikor ő betérhet hozzád is gyógyító sebeivel. 2 ÉLŐ VlZ Húsvét estéién

Next

/
Thumbnails
Contents