Élő Víz, 1949

1949-február / 5-6. szám

mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak. mind a hamisaknak“ (Máté 5: 15.), hanem Jézus Krisztus sem volt válogatós. sohasem, amikor egy kegyelemre szoruló emberrel állt szembe. Ö megkeresni jött minden elveszettet (Lukács 19: 10.) és megtérésre hív minden bűnöst. (Márk 2: 17.) Ö „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.“ (I. Tim. 2:4.) Mert „ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is“ (I. Ján. 2: 2).

Lehet, hogy olyanoknak is kezükbe került ez az írás, akik mindeddig idegenül állanak az üzenetével szemben. Nem értik, hogy mi van ezen a lábmosáson annyi lelkendezni való. A názáreti Jézus épp olyan ember a számukra, mint a többi sokszáz millió, s a biblia tudósításai, mint akármilyen más régi könyv. Bünbocsánat, kegyelem, üdvösség olyan cikkek, amikre nékik még soha nem volt szükségük.

Olyanok is akadhatnak, akiknek olvasás közben gúnyos mosoly lopózik az ajkuk köré: valamikor én is hittem az ilyesmiben, de már régen túl vagyok rajta. Most már csak azt hiszem amit látok és csak abban reménykedem, amit kiszámíthatok.

Valaki még tovább is mehet: gyűlölet támad a szívében az ellen, akiről itt szó van és azok ellen, akik még mindig Uruknak vallják Öt.

A Jézus által kiszolgált tanítványi körben is ott volt Jú- dás is, az áruló.

Hitetlen olvasóm! Szeretnélek biztosítani afelől, hogy a mi szolgáló Urunk téged se kerül el. Jézus Krisztus tehozzád is aláhajol, néked is kész szolgálni, hogy megtisztítson isten- telenségedtől, hitetlenségedtől, minden régóta halmozódó bűnödtől. A mi Urunk néked is Megváltód akar lenni. Fogadd el Őt! Ne csak úgy mint Júdás, aki ugyan a lábát nem húzta vissza, de szívében az árulás gondolatával foglalkozott. Öli,' törjön össze a szíved ilyen szolgáló szeretet, ennyire megalázkodó hatalom előtt. Hidd el, hogy csak azért teszi, hogy téged megszabadítson már itt a földön súlyos bilincseidből és meg- ízleltesse veled azt az életet, amin a halálnak se lesz diadala. Óh, hidd, hogy Jézus Krisztus vérében van erő téged is egészen megtisztítani.

Nekünk ilyen szolgáló Urunk van. Szolgált a kereszt árnyékában, szolgált a kereszten és szolgál most az Atyának a jobbján. Ott is nékünk. Teljesen ráhagyhatjuk magunkat. „Ö mindenképen üdvözítheti is azokat, akik ö általa járulnak az Istenhez. mert mindenha él, hogy esedezzék érettünk.“ (Zsid. 7: 25.)

Közös imatárgy: A nagy magyar lelki ébredés.

. éget az Isten akarata s a gonosz megejtő csábítása, a tisztaság a*6 a szenny között.

Jézus Krisztus a lábakat is megmosta! Nincsen olyan bű- . löd. amit ö könnyen venne. Nem tapad rád olyan szenny, i imihől ő ne kínálná az azonnali tisztulást. De olyan sincs, umitől annyira irtóznék, hogy ne lenne kész valóságos szaba- lításra. Fogadd el a szolgálatát! Engedd, hogy bevilágítson .zíved rejtett zugaiba, feltárja az elfelejtett, megszívlelt szeny- lyet és egy igazi nagytakarítást csináljon!

Ha pedig rendszeresen élsz a bűnbocsánat kegyelmével, u.nost is csak a lábad porosodott el a napi úton, halld meg: Jé- i ;us azt se akarja rajtad hagyni. Ma is kész arra. hogy attól is ^megszabadítson. Az Ö áldozati haláláért hiheted a mai nap vétkeinek, mulasztásainak és hűtlenégének a teljes bocsánatát.

3. Jézus az utolsó estén nem olyanoknak szolgált, akik ak- Í;ior kerültek először útjába s eddig nem lett volna alkalma unennyei ajándékokkal megajándékozni őket. A tanítvaí y o k lába fölé hajol, a már annyi ajándékot nyert és oly sokszor megtisztult tanítványokat mossa meg az újabb szennytől.

Ez a mi szolgáló Urunknak egy újabb vonását tárja elénk: C3 fáradhatatlan a szolgálatban.

Jézust sokat kísértették a farizeusok és írástudók, ráne- unezedett a tömeg hamis várakozása és állhatatlansága, de leg- üiöbb vesződsége a saját tanítványaival volt.

Gondoljunk arra, hogy a 4000 ember megvendégelése után Mimikor hajóba szálltak és Jézus a farizeusok és Heródes ko- rvászától óvta a taníványait, akkor összesúgtak aggodalmas- »kodva: ,.Nincs kenyerünk. Jézus pedig észrevévén ezt, mondta Őnekik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Mégsem lát- kíjátok-e be és nem értitek-e? Mégis kemény-e a szívetek? Szellmeitek lévén nem láttok-e? és füleitek lévén nem hallotok é? Bfés nem emlékeztek-é? Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek. hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt. Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány »ikosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: «'hetet. És monda nékik, hogynem értitek hát?“ (Márk 8:11—21.)

Vagy emlékezhetünk fájdalmas szavaira, amit akkor mon- >! dott, mikor a tanítványai eredménytelenül kísérleteztek egy dördöngős néma meggyógyításán. „Óh. hitetlen nemzetség, meddőig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket?“ 'KMárk 9:19.)

Ó, nem lehetett könnyű azokkal a tanítványokkal, akik a ■»•szenvedéseinek és ártatlan halálának a bejelentése után azon ívvitatkoztak, hogy ki a nagyobb közötiik. (Márk 9: 31—34-) S a (/Mesterüket be nem fogadó samáriai falura menten tüzet kérdtek volna az égből, és semmiképen nem tudták megérteni, hogy íf.nz ő Uruk „nem azért jött. hogy elveszítse az emberek lelkét, irihanem hogy megtartsa.“ (Lukács 9: 52—56.)

És Jézus nem fáradt el ezeknek a tanítványoknak a szol- iSgálatában. Utoljára is nekik szolgált. Az ő lábaikat mosogatta.

Testvér! Tudom, hogy rongy tanítványnak ismered margód. Állhatatlannak, hűtlennek és alkalmatlannak, összeszo- hrítja a szívedet, hogy csak gyalázatot tudtál szerezni Mestered innevére, dicsőséget semmit. Oly sokszor ejtett már kétségbe, irihogy hasztalan pazarolta rád az Ür türelmét, szeretetét és ke- ygyelmét, te csak bűnös maradtál. Ügy gondolod, nem is tud iweled mit kezdeni. Bizonyára meg is bánta már, hogy elhí- ívvott és szent közösségébe vont.

Testvér! „Megbánhatatlanok aa Isten ajándékai és az ő előhívása.“ (Róma 11:29.) „Ha hitetlenkedünk, Ő hü marad, ö ram agát meg nem tagadhatja.“ (II. Tim. 2: 13.) A mi Urunk fá- nradhatatlan a szolgálatban. Amint nem fáradt bele egykori sjtanítványai tisztogatásába, ugyanúgy nem únja meg a veled ívvaló vesződséget sem. A tanítványnak soha semmije sincs ön- m magában. Az Urában van adva számára minden. Jézus Krisz- rtus lett minékünk Istentől bölcseségül. igazságul, szentségül <.é és váltságul. (I. Kor. 1:30.) Hogy ne dicsekedjék előtte egy )í test sem.

4. A tanítványok között ott volt Júdás is, az áruló. A Sáli) tán már bele is sugalta szívébe az árulás szándékát. Iskariotes UJúdás idegen test, az ellenség előretolt állása volt a meghitt b) tanítványi körbe.

S a halálba készülő Názáreti az utolsó sürgős percekben ot tnégse hagyta ki Júdást. Nem gondolta azt, hogy' úgyis hiába, kár az időért és a fáradságért. Júdásnak hiába mosom a Iáié hát, úgyis fekete marad a lelke. Nem! A mi szolgáló Urunk io odagörnyedt Júdás elé is és megmosta az árulója i í 1 áb át is.

Ma is úgy van. Nemcsak általános kegyelem árad ki min- ih denkire az által, hogy a mennyei Atya „felhozza az ő napját

Adjunk hálát a fehér lő mezőkért, az egyre nyilvánvalóbbá váló jelekért, az evangéliumi ébredés itt-ott felcsapó lángjaiért. Vigyük Isten elé a magyarországi keresztyénség evangéliumi mozgalmait s könyörögjünk azok egységéért, a szolgálatban való összefogásáért, az érzékenykedés, féltékenység, ítélkező szellem, szeretetlenség bűnként való megbátuísáért (és elhagyásáért, a felébredtek igazi ébredésért és a megtéritek egész szívvel való megtéréséért. Könyörögjünk katolikus tömegek ébredéséért és megtéréséért.

Evangelizációs naptár

Február 27—március 1. Kaposszekcső. ifj. (Tekus Ottó.) Március 3—5. Nemeskér. (Sümeghy József.)

Március 6—13. Komádi. (Endreffy Zoltán.)

Március 6—13. Budapest—Hegyvidék. (Győri János.) Március 6—13. Répcelak. (Túróczy Zoltán.)

Március 6—13. Tiszatöldvár—belterület. (Bártfai L.) Március 6—13. Tokorcs. (Sághy Jenő.)

Március 6—13. Kisbarát. (Káldy Zoltán.)

Március 13—15. Bük utómunka. (Káldy Zoltán.)

Március 13—16. Nagysimonyi. (Mitykó Zoltán.)

Március 13—20. Kerta. (Sághy Jenő.)

Vfárcius 13—20. Bönyrétalap. (Kovács Géza.)

Március 16—20. Nádasd. (Tekus Ottó.)

Március 20—24. Rábaszentandrás. (Rácz Ernő.)

Március 20—27. Győrszemere. (Sümeghy József.)

Március 21—27. Mórichida. (Tekus Ottó.)

Március 23—27. Vérteskethely. (Harmati Béla.)

Március 28—30. Szák (Harmati Béla.)

Számítunk imádkozó testvéreink hűségére.

3ÉLŐ VlZ

13