Élő Víz, 1949

1949-szeptember / 19. szám

,

! ' '

ÁLNOK HÓDOLAT

Máté 2:1—8.

' i

Herodes karácsonya

Csuk égy gyermek szüle tett, ő is csuk Bethle- hemben, ott is csak az istállóban. Csupán néhány szív sejtett ennél többet. Igazán csak odafönt tudták még, hogy Isten lépett be a világba, éppen így, ilyen emberekhez, bűnösökhöz alkalmazkodó formában. Egy szülőknek kiszolgáltatott gyermek tehetetlenségén keresztül. Példátlan megalázkodás! Mégis meg kell tudni a világnak, hogy azért Isten Isten maradi akkor is, amikor Jézus megszületett. Sőt, ö maga gondoskodik arról, hogy a jászol-bölcső prolelár- pólyás gyermeke nyilván a világ fejedelme legyen. Isten nem titkolódzik. Megvillantja a jelző lámpát a keleti égen. Nem letűnik, hanem felbukkan egy csillag, amelyik sokkal izgatóbban villog bele a pogány világ bölcs képviselőinek szemébe, mint a többi csillag. Király született és azt lálniok. kell! Így jutnak. a bölcsek kellemetlen vendégként' Jeruzsálembe. Hajtja ölcet a királynak szánt hódolat izgalma. Ez az első ilyen eset a praxisukban. Menniük kell, mert lehet, hogy ez az utolsó eset is egyúttal.

Kiderült azonban, hogy a csillag esete másokat is izgalomba hozott. Azt a különös csillagot nem lehet letörölni az égről. Megmozdul Jeruzsálem és izgalma Hcródesben éri el a tetőfokát, ő is végére akar járni annak, ami történt, mert jaj annak a királynak, aki az ö közelében és életében egyáltalán meg mert születni. Ha Bethlehemben született, akkor ott kell utolérnie. Így sorrifordál be Heródes a Krisztusnak hódolók közé. Szándéka mögött azon- ban félelem, gyűlölet, gyilkos méreg van. Az a gyermek ugyanis nem lesz mindig gyermek és Heródes zsarnok királyságán végigsurran egy döbbenetes árnyék, amelyiket egy gyilkos tőrdöféssel szeretne elintézni. Ha erre éppen a hódolat nyújt alkalmat, akkor elő az ünnepi köntössel, ö is felkészül az útra. Persze az ünnepi köntös alá odakerül a tőr is. így készül a sok gyalázatát remegve rejtegető zsarnok hódolatra. Mert így is lehet Krisztus elé készülni hódolatra. t

Lehet ám a Heródes szívével finomabban is besurranni a Krisztusnak hódolók közé karácsony éjszakáján, vagy az egyházi esztendő akármelyik napján. Minél nyilvánvalóbb ugyanis a megdicsöült Krisztus jelenléte a világban, annál jobban kibújik a tör hegye a heródesek köpenyege alól. Ez a történet veszedelmes tükör örökre, hogy Heródes karácsonyán keresztül megvillantsa álnok hódolók köntöse alatt a tőrt.

Ehhez természetesen nem is kell olyan messze mennünk a saját portánktól. Igen sokszor közelítheti meg keresztyének karácsonya is a Heródes karácsonyát. Milyen könnyű például belesimulni külsőleg az ünneplő gyülekezetbe ünnepi ruhával, kenetes ábrázattal, megüresedett szólásformákkal! Akkor is, amikor belül a szívben ott füstölög a Hágár oltára, vagy a Mammon oltára. Az embert megmenr tésre kereső Isten pedig leleplez: Ez a nép szájával közelget hozzám és ajkával tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem. (Máté 15:8.) Álnok hódolat ez is csupán, amelyik eleven szenet gyűjt az ítéletre

szavát. Kész vagy-e az elköltözésre, vagy pedig túlságosan hozzánőttél ehhez a világhoz? Emlékszem, egy hívő asszony betegágyára. Összekulcsolt kézzel a Miatyánkot imádkozta és amikor ahhoz a kéréshez ért: »Legyen meg a te akaratod!«, kilehelte a lelkét. Boldog halál volt.

Isten adja nékünk a készség lelkét az életre, az Úr hatalmas keze alatt való megalázkodásra, a szolgálatra és a hazamenetelre.

Wislöff Fredrik

és nem kevésbbé veszedelmes, mint Heródes esete.

Milyen könnyű, különösen szokott körben, Krisztusról áradozni. De igen nehéz a mindennapi apró vagy éppen nagyszabású kísértések kelepcéjén át a keresztcipelés harcát vállalni. Aki pedig ezt ki akarja küszöbölni az életéből, hazug hódolójává lesz csupán a Krisztusnak. 0 ugyanis nem akar szakadatlan a múltra lepletborító és gyalázat-tömkeleget ‘ eltüntető Jézus lenni, hanem megmutatja, hogy Neki diadalra is meg ítéletre is van hatalma. Heródesi hódolat minden Krisztusnak hódolás, amelyik szívesen emel oltárt Jézusból annak, ami éppen vág Belőle, de ugyanolyan szívesen döfi bele a tőrt is, amikor igazán teljes orcáját mutatja. Jézuson még a? ellenségei is találnak igen gyakran valami nekik szimpatikusát, amit fel lehet használni a saját életük és nézetük igazolására, ö azonban azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett, erre pedig a leereszten és a húsvéti síron keresztül vezet az útja. Aki ennél kevesebbel beéri, hamis krisztusnak hódol, az igazit pedig megfeszíti, ö legelteti az ő népét, pásztora, ura néki, aki nemcsak legelőt szabadít fel, nemcsak a kátyúból rántja ki a bárányt, hanem követel, rendelkezik, parancsol. Igénye van. Az ilyen Krisztus megjelenésére dühöset szokott dobbanni a heródes-sziv.'

Isten még nem szűnt meg felkínálni a teljes Krisztust álnok hódolóknak. Ebből persze sok csalódás, feszültség, keserűség, méreg születik. A Sátán bőven gondoskodik erről. Becsempészi álnokságát még az igehirdetési alkalmakra, sőt testvéri összejövetelek forró levegőjébe is. Sokszor teszi az éneket, imát, igét, gyónást és szolgálatot is eszközévé hamis heródesi indulatok csomagolására, ahol többé nem le- vetközés és megtisztulás van, hanem ott kavarog a vér és arany. Az alkalmak pedig elsuhannak. He- ródcs elől Jézus Egyiptomba távozott, éi csak akkor tért vissza, amikor Nélküle meghalt. Hazug hódolattal ugyanis becsaphatja az ember magát és másokat is, de Istent soha.

?Az álnok hódolat mögött — úgy, ahogy Heródes tette, mindig ment az ember valamit, amit cszeágában sincs felszámolni. Nem a Krisztus-tagadás a bűn ilyen esetben, hanem a megoldás kikerülése. Az álnok hódolók vesztükre kerülgetik a Krisztus egészen leleplező tekintetét. Krisztus születése Heródes számára is valóság. Nem kételkedik abban, hogy van. De szeretné inkább őt felszámolni, mint zsarnok életéből akármit is feladni. Ezért, de csak ezért a hódolatot is kipróbálja menekülésre Előle. Hány keresztyén tessék-lássék vagy éppen megtévesztő hódolatában tiltakozás vegyül a Krisztus ellen, Aki mindig kifordított szívvel várja maga elé az embert, hogy a legtitkosabb rekesze is lássék. Minden közeledés álnok hódolattá lesz ameljjik valamit eltakar, a mit félt az ember a felszámolástól.

Heródes végeredményben nem Krisztusnak hódol, — eszeágában sincs ez —, hanem önmagának. Nagy bálványa van: önmaga. Krisztus álnok hódolói mindig önmaguknak hódolnak. A Krisztus ,felé hajlon- gással is csupán ezt szeretnék törvényesíteni. Vájjon a te keresztyén életedből, vagy alig-alig keresztyénből kinek, vagy minek száll a hódolat, akár karácsony ünnepén? Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Most, még karácsony ünnepén, hadd tegye Isten mérlegre a hódolatodat. Krisztus most még közelít azokért is, akik csak az álnokságukat vihetik eléje, mert a szívük hódolata mindig másé volt. Azután a teljes bocsánat öröméből hadd legyen az Övé minden magasztalás. A bálványodért, vagy bálványaidért járó tartozásodért jött ó éppen közénk, hogy adósságmentes csapatának életéből Övé legyen végre minden hódolat.