Élő Víz, 1949
1949-szeptember / 19. szám
él benne: élő halóit, halálos álmot átúszik. Isién pedig mindent elkövet, hogy ebből felébredjünk, amig nem késő. Mert csak ennek a földi életnek a keretén belül lehet felébredni, azután már minden késő. Már csak ítélet van. Ezt az ébredést le lehet késni! Tudod a vonalod menetrendjét, de valami közbejött, lustálkodtál, nem voltál elég éber, más kötötte le a figyelmed. és rohansz ki a pályaudvarra, de már lekéstél a vonatról. Időbeli veszteség ér ezzel, sőt talán még ennél súlyosabb veszteség is, de mi ez a parányi kár ahhoz képest, amikor majd lemaradsz az örök életről, amit elnyerhettél volna, aminek tudtad a feltételeit is, de valami közbejött, — és elsuhan melletted az örök élet alkalma. Amikor rohansz majd átvenni, hallani fogod: Késői Amikor valakinek fellebbezést kell beadnia, ha a záros határidő letölt, már hiába próbálkozik. Azt a választ kapja, kérem a batáridő letelt, most már nem lehet segíteni az ügyön. — Te is záros határidőt kaptál áí Űrtől. Életed végéig mindig felébredhetsz a halálos álomból. Ki tudja már, hány esztendőd telt le a határidőből? Hátha a végefellé közeledik már! Vigyázz, hogy majd feléd is azt ne mondják: volt alkalmas idő mindenre, elég hosszú is méghozzá, panasznak sem lehet helye, de a határidő letelt, és már: Késő. A'z özönvízkor Noé bárkáját maga Isten zárta be, mintha lepecsételte volna: akik eddig bejöttek és hittek az én szavamnak, azok megmenekülnek, akik pedig kint maradtak, most már, amikor látják, hogy valóban pusztulásuk lesz és jó lelt volna hinni nekem, azok most már hiába dörömbölnek az ajtón, az bezáratott, már nem - lehöt kinyitni, a ha'.ár idő letelt! Késő! Amikor a Jézus példázatbeli gazdag ember a kárhozat helyén felfohászkodik: Van még öt testvérem, hadd intse mög azokat a halálból visszatérő Lázár, hangzik feléjö a döntő szó: van Mózesük és prófétáik, hallgassák azokat. És ha ez sem elég, akkor arra sem fognak megtérni, ha a halottak közül valaki feltámad, itt már nincs segítség! Késő! Dörömböl a tiz szűz közül az öt boloiíd az ajtón: Uram, nyisd meg minékünk! Hangzik a válasz: Már bezártam az ajtót, nem ismerlek titeket, távozzatok innen, akik hozzám tartoztak, már rég bejöttek! Késő! Isten kültögcl! Ezért olyan sürgető Isten szava mindenkihez, aki a halálos álom öntudatlan létében belefclcjlkezik az életbe. Ezért van leld csupa sürgető felszólítással Isten Igéje. Sürgős a felébredés, mert sohasem tudhatod, mikor zárul le a határidő, amit Istdn adott, és akkor már minden késő lesz! j Ezért szólít meg Isten így: »Térjetek meg!* Benne van ebben a felszólításban a visszafordulás a rossz útról a rcndöllelés szerinti útra. Aki megtér, enged a Jézus hívásának, az leszámol azzal az élc'túttal, amelyen eddig járt s úgy megy, ahogy az Úr akarja. Eltér a világtól és a szoros kapun át rátér a keskeny útra, amely az Ür felé visz. Ezért szólít meg Isten igy: »Szükség nektek újonnan születnetek! Olyan gyökeres életvállozás szükséges, amilyen a születés. Egy családban, egy bizonyos vérből való születés döntő fontosságú az ember egésa éleiére. Ilyen áthaló erejű változás az, ha valaki átveszi az Űrtói a felülről születés ajándékát. Beleszületik ezzel Isten országába. Ezért szólít meg Isten igy: »Akik sötétségben ülnek, azoknak fény ragyog fel.« Akik tehát benne ülnek bűneik, elveszeltségük, emberi nyomorúságuk, bűnben való haláluk koporsójában, azok elölt a megmenekülés ru- ménysége ragyog fel, mint a napkeleti bölcseknek, a fénylő hatalmas csillag a vakfekete keleti éjszakában. • Jertek, járjunk, az Űr világosságában* — mondják egymásnak, akik látják a fényt, s benne megtalálják Isten arcát. A sötétség és világosság az arányos kifejezése annak a különbségnek, amit a bűn koporsójából az !új élet fényébe való jutás jelent. Ezért szólít meg Isten igy: ,»Serkenj fii, aki alu- 8/01 és támadj fel a halálból és felragyog néked al Krisztus!« Ebből az álomból költögetve mondja az Ige: »Ideje immár, hogy az álomból felserkenjünk! « Álomnak tekinti az Ige azt az állapotot, amelynek az öntudatlan-« ságában az ember mit sem tud a bűneiről, nem ismeri a maga kárhozott állapotát. Amilyen az öntudatlan álomból az öntudatra serkenés, olyan döntő változás az, amikor rádöbbenek Isten Igéjének a reflektorfényében arra, hogy csak akkor nincs kárbozlalásom, ha Krisztus Jézusban vagyok. Ebben a felébredésben tárul ki előttem a valódi helyzet képe: megmentő kéz nyúl felém, a Krisztusé, kitárul a kegyelem kapuja a hazatérő tékozló fiú előtt! Isten azonban a legsúlyosabb felszólításával igy kiált utánam és igy költöget: Jöjj ki a halálból az életre! Jöjj ki a kárhozatból az üdvösségre! Jöjj ki hát a pusztulásnak, romlandóságnak, átoknak a világából! Aki nem tartozik Krisztushoz, bent vesztegel a halál állapotában, s akárhogyan is az a neve, hogy él, Isten tudja és hirdeti, hogy számára: halott! Ila be nem következik a döntő életvállozás Jézus Krisztus követésére és szolgálá- sára, a halálban maradsz örökre. Nem lehet úgy maradnod, ahogy vagy! Élet várományosa vágj-, életre teremtett gyermeke az Úrnak, azért hívogat hát ilyen sürgetően: jöjj ki a halálból az életre! Menekülj meg a kárhozattól, mert az beteljesedik rajtad, utolér és akkor már minden késő lesz! Jézus a feltámadás és az élet és aki csak él és hisz Őbenne, ha meghal is él! ' t ( Ébredj fel! Isten ma még Igéjével költöget, — azt akarod, hogy holnap összetörjön? Meghallod-e ma még Isten ébresztőjét, — vagy el kell hoznia hozzád holnap azt a megrázó módszert, amit Eutikhusnál volt kénytelen alkall- mazni? Ne várd meg, amig Isten kijelenti: térj vissza a porba, mert porból vétettél. Letelt a határidő. És ha kevés volt az Ige, és ha semmit sem jelentett, hogy a legdrágábbal, egyszülött Fiammal, az ő keresztjével,'vérével és szenvedésével hívtalak a megtérésre, — akkor itt már semmi sein segrt: mát' késő! Amig időd van, ébredj hát fel lelki álmodból, teremd a megtérés gyümölcseit, járj a felébredt keresztyén élet útján! Mai Eutikhus! Ki ne maradj az örök életből! El ne zsongitson a gyengeséged! Éber légy, mert jaj annak, aki halálos álomba merül! Mai Eutikhus, ébredj! Istened költöget! Mielőtt kénytelen lenne összetörésed árán felébreszteni! Mielőtt kénytelen lenne lezártnak nyilvánítani a határidőt! dr. Otllyk Ernő. IDŐSZERŰ PILLAiN ATiF Igazán örülök, fiam, hogg nem estél olyan túlzásokba, mint az a szerencsétlen Zoli. Tudod, hogy amióta »megtért«, amint ö mondja, egy esomó helyről elmaradt, folyton a Bibliát bújja, s állandóan belekeveri a beszédbe Jézust. Kell az is, vem mondom, de ami túlzás, az túlzás. Mostanában te is elkezd- tél járni a bibliaórákra, s -ntyir attól féltem, hogy téged is megzavarnak, örömmel látom azonban, hogy elővetted a jobbik eszed s nem követed hóbortjaikat. Bendes fiú vagy te igy is, s társaságban is nagyobb sikered lesz így. Tanáraid jó véleménnyel vannak rólad, s a rokonság sem tapasztalja, hogy megtérésre lenne szükséged. Lehetsz te vallásos »megtérés« nélkül is, hisz a konfirmációi vizsgán is milyen szépen szerepeltél annakidején. Csak normálisan, fiam... Én is így látom, anyám. Eleinte még érdekelt és izgatott a dolog, de később úgy láttam, hogy túl komolyan akarják venni mindazt, ami a Bibliában van, s amit úgy sem lehet megtartani. Mindamellett nekik is vannak hibáik, de azért okosabbak akarnak lenni a papnál. Véneknek meg nyomorékoknak való az. S minek kellene nekem megtérni? Nem járok én kocsmázni, meg ilyen helyekre, végzem rendisen a magam dolgát, templomba is járok, imádkozni is szoktam... Térítsék meg a gyilkosokat, de ne engem'. ÉLŐ VÍZ 3
