Élő Víz, 1949

1949-szeptember / 19. szám

MERITKEZÖ: A magyarázatod nagyon helyednek tetszik. Megegyezik Isten Igéjével é.s a keresztyén tapasztalattal. A hitünket a Szentlélek ébreszti az Ige által. Bizalmunkat nem emberi érzésekre alapozzuk, hanem egyedül az Igébe vetjük, de az Isten Lelke ébresztette, élő hitet követi az Isten kegyelmének és jóságának megtapasztalása és átélése. Nggv dolog, hogy nem vagyunk ráutalva érzéseink ingatag alapjára, hanem ürömte'en, hideg szívvel is hihetünk az Igének a változatlanságában és abban, hogy meg- bánhatatlanok Isten ajándékai és az ő elhívása. (Róma 11:29.) Azonban ilyen állapotban kérnünk és várnunk kell Isten Lelkének megelevenítő és felfrissítő kiáradását, hogy szolgálhassunk az Úrnak örvendezéssel és teljes odaszánásisal.

GYERMEKI: örülök annak, hogy ennviie világosan látod ezeket az alapvető igazságokat és készségesen el is fogadod azokat. Még csak arra szeretnék utalni, ami Zakariás 13:1-ben van megírva, hogy a Krisztus gyülekezetében »kútfő fakad... a hűn és tisztátalanság ellen'. Ez a nyitott forrás Jézus Krisztus vérének megtisztító forrása, amely mindig ott buzog, ahol a 'bünbocsánat evangéliuma hirdet tét ik.

MERITKEZÖ: Valóban nem lehetne ennek a forrásnak megtisztító ajándékában részesedni, csak az evangélium hallásakor? IlLzen Jézus a Miatyánkban arra is tanított, hogy imádkozzunk a bűneink bocsánatáért í

GYERMEKI: Az előbb a Szentírásnak az alapján világossá lett előttünk, hogy a hitetlenségből és bűnből megtérő tékozló fiúnak Isten a hirdetett evangélium által bocsátja meg a bűneit. Amikor valaki hit által Krisztus valóságos gyülekezetének a tagjává let t, Jézus Krisztus engesztelő áldozatáért a mennyei Atyának a gyermekéve, akkor joggal mondhatja el minden nap: Mi Atyánk, ...bocsásd ,mQg a mi vétkeinket... És az evangélium igéje alapján hiheti is, hogy Isten meghallgatja az imádságát és az ő bűnei valóban meg vannak bocsátva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hívő nem érzi szükségét folytatólagosan is annak, hogy a gyülekezetben vagy akár lelkipásztorral való csendes kettesben ne hallja újra

meg újra a Jézus Krisztus vérén szerzett, bűnboesá- natot hirdető evangéliumot. A mindennapos megtérésben, a hit harcában és a test cseleledeteinek a megöldöklésében felljecsülhetetlenül nagy ajándéka ez Istennek.

Jézus a lábmosáskor azt mondotta Péternek: »Aki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egész tiszta.« (Ján. 13:10.) A »megfürdés« a teljes bünbocsánatnyerés először a keresztségben, a keresztség kegyelemből való kiesés után pedig az életünk döntő fordulatát jelentő első megtérésben; »a lábaknak a megmosása: pedig az út porától a mindennapi bűnöktől való megtisztulás, a folytatólagos megtérésben. A keresztyének az által »mossák meg. egymás lábait«, hogy a Krisztustól való felhatalmazás alapján hirdetik egymásnak az evangéliumot bűneiknek a bocsánatára. A lábmosásnak az eszköze tehát a gyónás és a fololdozás.

MERITKEZÖ: Most már világosan értem a ti felfogástokat. Ezt bizony az én szívem is drága megelevenítő evangéliumnak érzi. A hívő keresztyén tehát az ige sziklafundamenturnán áll. ,a Krisztuskősziklán. Akiben van a saját életének változékonyságától független igazsága, szentsége. ” és váltsága; (1. Kor. 1:30.) s ahhoz, hogy eblxni hit által megmegmaradhasson, szüksége van arra, hogy újra meg újra hallja a bizonyságtételt arról a vérről, melyben egyedül van a számára bűnbocsánat. — Ez a tanítás egy kicsit idegenül .hangzik ugyan a mi fülünk szamára, mert a gyónás és feloldozás nálunk nincsen gyakorlatban, de abban a kapcsolatban, ahogy te előttem megvilágítottad, a Szentírással teb jesen megegyezőnek látom. Be kell ismernem,, hogy a keresztyén hit alapigazságai nálatok, evangélikusoknál, tisztázottabbak, mint minálunk. A veled való esti beszélgetések megingattak abban, a bizonyosságban, hogy helyesen tettem, amikor megtagadtam az evangélikus egyház tanítását a keresztség dolgában. Nem teszek semmiféle ígéretet, de Isten színe előtt fogok könyörögni és tusakodni azért, hogy Isten vezessen el a teljes igazság' világos meglátására.

(Vége a sorozatnak.)

S a a r n i c a a r a U ur a s

Krisztussal másokért

Volt olyan idő, amikor a tánc volt a számomra a legfontosabb. A középiskola utolsó osztályában, amikor az osztálytársaim legtöbbje semmi másra nem ért rá, cmint a tanulásra, én meg alig foglalkoztam mással, mint hogy menteni egyik mulatságból a másikba. Nyolc napból legalább hét este a táncteremben voltam és mindig elsők között léptem a parkettra. A változás az (érettségi vizsgát követő nyáron következett be. Akaratom ellenére főiskolás konferenciára mentem, amelyről nem tudtam, hogy keresztyén összejövetel lesz. Ekkor kerültem először szemlől- szembe az élő Krisztussal. Az ö szeretetének a füzében megégett minden addigi. Az életem radikális fordulatot vett. Krisztus megragadott és ez pontolt jelentett a régi élet után. Nemcsak bizonyos dolgokról kellett lemondanom, nem csupán új érdeklődési területet fedeztem fel, hanem az egész életem ítélet alá kerüli és a mennyei Bírónak a mértéke alatt semmi nem állott meg. Gazdát cserélt az életem. Jézus Krisztus vette a kezébe a gyeplőszárat.

Az életem ezután sem leit fenékig tejfel, sőt ellenkezőleg. Tudod talán, mit jelent az, amikor a gyors sodró folyóban az árral szemben kelt

evezni. Ilyen volt az én utam is, új emberként a régi környezetben. Sokszor könnyebb és kívánatosabb lett volna együtt menni az árral. De nem1 tehettem. Az életemben a megtérés után sokkal több volt a nehézség, mint azelőtt. Mégse bánom. Krisztus engem nem érzelgésre, kellemes hangulatba való belcringat ázásba hívott, hanem munkára, hogy másokat is meghódítsak Őhozzá. És ez a szolgálat mindenért kárpótol. Tudom, hogy sok ifjú és leány azért nem ismeri meg ifjúságának legnagyobb értékét, mert nem ismeri ezt a harcot. Mert nem lett még tudatosan és személyesen Jézus Krisztus megvéd tolt áfává.

Nem ismerek kívánatosabb és gyönyörűségesebb dolgot, mint hogy az Ő közelében éljek, az Ő tüze égjen a szívemben és hogy részem legyen másoknak a lángra!obbanlásáhan is. Krisztus a hatalmába vett *és a bűvöletébe kerített olyannyira, hogy nem tudok hallgatni róla. A gyülekezel más égő szívű fiataljaival rendszeresen látogatjuk a külváros bér házait, ahol az udvarokon énekelünk és bizonyságot teszünk a Megváltónkról. Jobb szemetesládák és szárítókötelek közölt énekelni nyitott ablak elölt, mint nagy templom üres falai közölt. Esténként összegyűjtjük az utca népét és boldognak, boldogtalannak hirdetjük az egyetlen Szabadítót. Csodálatos újra és újra megÉLŐ VÍZ

5