Élő Víz, 1948
1948-április / 9. szám
akik valamikor velem együtt borultak szomjas lélekkel a bibliájuk fölé és ma már esztendők óta nem fordult meg a kinyilatkozatás könyve a kezükben; akik előttem sírtak keserű könnyeket a bűneik felett, és ma lelkiismeretfurdalás nélkül élnek abban; akik boldog örömmel fogadták egykor a Feltámadott békességét és ma cinikusan utasítják vissza; akik valamikor velem együtt égtek az evangélizáció lélekmentő szolgálatáért és ma lemosolyogják, kritizálják, vagy egyenesen támadják azt. Mert amikor a Feltámadott megmutatta magát nekik, nem hozzá siettek, nem nála kötöttek ki, hanem előbb megtanácskozták másokkal, a sátán esetleg papi mezbe öltözött szolgáival. Testvérem! A feltámadott Krisztus veled is találkozik ezen az evangélizáción. Szava hozzád is szól. Lehet, hogy sebet üt a szíveden — hol keresel rá gyógyírt? Lehet, hogy kérdőjelet tesz olyan mondatok után, amelyeket te már ponttal, vagy felkiáltójellel véltél lezárni, — kitől vársz rá feleletet? Lehet, hogy felzavarja lelked békességét és elveszi még az éjszakai álmodat is, — hova mégy megnyugtatásért? Már a tomplomajtóban elválhatik, hogy a húsvéti bizonyságtevők ösvényén haladsz, vagy a feltámadás elködösítői- nek görbe útjára kanyarodsz. Aki a Feltámadottal találkozott, annak nem lehet többé tanácskozása Krisztus ellenségével, hanem sietnie kell oda, ahol a benne hívők közösségében vele magával a feltámadott élő Krisztussal is közössége lehet. Ha nem látsz ebben világosan, akkor te is bizonyosan a sírt őrző katonák sorsára jutsz. Mindig közelebb esik Jeruzsálembe futni vallási tekintélyek véleményének a kikérése végett, semmint a tanítványok útján a félreeső Galileába sietni. Itt Budapesten is találsz éppen elég tanácsadót — ha kell papi tanácsadót —, aki visszatanácsoljon a megtérés és új élet útjáról a névleges keresztyén ség es a Krisztus- nélküli vallásosság hazug útjára. Vedd komolyan a szívedre Pál apostol példamutatását: „Mikor az Istennek tetszett, kiválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, hogy kijelentse az ő Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztak testtel és vérrel, sem nem mentem Jeruzsálembe.. (Gál. 1:15—17.) Megfizetett hallgatás. 2. A főpapok és a vének azonban nemcsak üres tanáccsal látták el Jézus feltámadásának a szemtanúit, hanem sok pénzt is adtak hozzá. Tudatában voltak, hogy annak, amit kívánnak, ára is van. Az igazság le- tagadása és a tények meghamisítása nem megy ingyen. De hát kerüljön, amibe kerül. E világ fejedelme mindig rendelkezett e világ gazdagságával és magától értetődően elsősorban azokat jutalmazta, akik néki szolgáltak. Krisztus feltámadásának a szemtanúitól semmiképpen sem sajnálhatták Krisztus ellenségei a pénzt, csakhogy elhallgattassák őket. Alig-alig van keresztyén ember, aki ne került volna ez elé a döntés elé. Csábító ajánlat, vagy a különben is meglevő és szükséges körülményeknek fenntartása ahhoz a feltételhez köttetett, hogy hallgasson el a Feltá- madottról szóló bizonyságtétel. Sokszor nem volt ilyen durva a megfogalmazás és átlátszó az alku. Krisztus ellenségei tudnak nagyon fíj nomak is lenni. El tudnak érni sok mindent a nélkül, hogy kérnék, vagy követelnék. Szó se esik feltételről, de a kivételezett, meghagyott, kitüntetett vagy előléptetett koresztyén tudja, hogy mivel tartozik. Alkalmazkodik sietve a jóltevőihez, barátaihoz és könyörülő szívű uraihoz. A „cuius regio — eius religio“ elve (az u^aság vallását a jobbágyok is követni tartoznak) nemcsak addig volt érvényben, amíg a magyar törvény- hozás hatályon kívül nem helyezte. E világ fejedelmének az országában még ma is ez az íratlan törvény* És bizony nagy sietve megtartják mindazok a feltámadott Krisztussal találkozott keresztyének is, akik a sátán javadalmazását is húzzák. Hány hívő keresztyén bizonyságtételét erőtlenítette meg, vagy hallgattata el teljesen az, hogy egyre több szerencséje lett az anyagiak terén, s a pénz, a sok pénz mindjobban elfoglalta és betöltötte azt a szívet, amelyik valamikor a feltámadott Jézus Krisztus előtt tárult fel, hogy örök lakójául fogadja be őt. Állás elnyerése, vagy az abban való megmaradás, az előbbrejutás vagy az elfelejtetés, a nagyobb kényelem, vágy a nagyobb darab kenyér, a gondtalan jövendő biztosítása mind olyan fegyverek, amiket Krisztus ellensége mindig bőségesen vetett harcba, amikor a Feltámadott bizonyságtevőinek az elhallgattatásáról volt szó. A sírt őrző vitézektől elkezdve a keresztyének hosszú sora vált árulóvá e miatt, mindazok, akik szemében alku tárgyát képezhette a nyilvánvaló ténynek, aq átélt hitbeli tapasztalatnak, a továbbadásra kapott lelki ajándéknak elhallgatása vagy megmásítása. Testvérem! Veled is a Feltámadott jön találkozóra. Ha nem is olyan döbbenetes módon mint a vitézekkel, de éppen olyan valóságosan. Tanúbizonyságává akar tenni ebben a megromlot világban. Ki szóljon mellette, vagy ki hívja fel rá a figyelmét, ha nem azok, akik találkoztak vele? Éppen azért ne engedd elhalgattatni magad. Kínáljon a világ bármit és bármilyen szépen, ne felejtsd, hogy ezen a ponton nem lehet alkudni. Amikor a megváltásodra jövő Megváltód megvesztegetésén fáradozott a sátán, „a világ minden országát és azok dicsőségét“ kínálta néki (Máté 4: 8—10), majd a Kőszikla-tanítvány képében próbálta visszatartani a helyettes szenvedés üdvösségszerző útjától és mindkét alkalommal megalkuvásnélküli elutasításban volt része: „Távozz tőlem, sátán!“ (Máté 16: 21—23). Mikor rólad volt szó, Jézus Krisztus nem hagyta magát megvesztegetni — vájjon ilyen erősen állasz-e te akkor, amikor Róla van szó? El ne add magad a világnak, mert akkor a világ be fogja fogni a szádat. Még az átélt csodákat is megtagadtatja veled és a feltámadás elködösítőjévé tesz, holott Jézus Krisztus bizonyság- tételre hívott. Készen adott magyarázat. 3. A főpapok és a vének a megvesztegetett katonáknak a sok pénz mellé egy kitalált mesét is adtak: „Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajővén éjjel, el- lopák őt, amikor mi alnvánk.“ Ez a következő lépés a feltámadás elködösítésében. Az elvett valóság helyett készséggel adja a világ a mesét. Végé-hossza nincs a kitalált és készen kínált magyarázatoknak, amivel a világ a Krisztussal találkozott, vagy a Krisztus után vágyakozó emberek igazságszomjúságát kielégíteni igyekszik. Ha az ember letér a kinyilatkoztatás egyenes útjáról, akkor gyárthatja az erőltetett, visszafelé kigondolt verítékszagú elméleteket. A bibliai kijelentésben minden olyan egyszerű, tényszerű. Isten üdvterve nagyon jól előkészített. Jó előre adott és kétség nélkül beteljesedett Ígéretek. Nincsen benne semmi zökken». Isten semmit nem hagyott figyelmen kívül. Számára nem hozott meglepetést az ismeretlen jövendő. A hívő ember számára a bűnt büntető igazságosság és a bűnösön könyörülő szeretet olyan világossá, probléma- mentessé teszik a bibliának minden lapját. A Feltámadott bizonyságtevőinek olyan nyugodt, kikezdhetetlen a tanúvallomása: „Nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk“ (Csel. 4: 20). „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről. (Ez az élet megjelent és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala és megjelent néÉLŐ VÍZ 3
