Élő Víz, 1948
1948-február / 3. szám
jes szabadságot hozott nékünk. Kell érezned, amit én is éreztem, hogy a bűn rabságában és szolgaságában vagy. Ma már nem félek a múltamtól és a holnaptól sem. Isten a holnapra is szabadságot ígért nekem.“ Szabó Sándor: „Fiatal koromban a világot akartam megváltani. Találmányokon gondolkoztam és gondtalanul akartam élni. De valamit kihagytam számításaimból. A bűneimet. S mikor már ezt tudtam, akkor azt, hogy nem tudom magamat megtisztítani. Az volt az első karácsonyom, amikor megtudtam, hogy Jézus Krisztus az én Szabadítóóm.“ Csutora Ibolya: „Isten szeret, mint a tékozló fiút az atyja. Mikor hazamentem hozzá hasonlóan, nem egy nagy fejmosás következett. Nem azt kérdezték: Na, ugye megmondtam?! — az Atya átölelt. Beszélni sem engedett, bevitt a házába.“ Kontra György: „Krisztus azt mondja: Én vagyok az Élet, és én beleszületek a te életedbe.. És ettől kezdve fogsz élni és nem vegetálni. Én orvos vagyok. Sokszor gondolok arra, ' hogy az orvostudomány célja ez: mindenki végelgyengülésben haljon meg. Különben miért akarná megelőzni, vagy meggyógyítani a betegséget. Magyarországon 12.000 orvos és 5000 orvosnövendék ezt a célt szolgálja. A beteg is meghal, az egészséges is egyszer. Lázár is meghalt, noha őt Krisztus azelőtt egyszer feltámasztotta. Krisztus mégsem cselekedett feleslegeset. A magasságos Úristen erejét mutatta, örök életet szerző erejét! Hogy te is higyjél az örök életedben“ Vargha Balázs: „Az emberiség már sok mindent kitalált maga ellen. Már bele is pusztulhattunk volna mindebbe. De Isten minden keserűből mindig kihozta az édeset. Karácsony annak bizonysága, hogy Isten a bűnös világ kellős közepén elkészítette az üdvösségünket.“ Makai János: „Én is tisztátalan vagyok, de nem hallgathatom ezt el, mert neked is ez a bajod. Nem ugyanolyan a bűnöd, mint az enyém, de ugyanaz a bajod. De nem kell ennek így lennie, mert azért jött el Isten Fia, hogy a bűnös újra Isten Fiává lehessen.“ Csepregi Béla: „Egyenest a kórházból jöttem ide, ahol fájdalmas műtéttel kezeltek hetek óta. Betegségemet látva sokan mondták, hogy el van rontva a karácsonyom. És sok ember gondolja elrontottnak a karácsonyát, mert azt hiszi, hogy nem szereti őt az Isten. Rossz helyen keresik a bizonyságot Isten szeretete felöl. Isten szeretetét item az egészség, szerencse, földi siker vagy jólét bizonyítja. Abban mutatta meg Isten az ö szeretetét, hogy elküldte az ő Fiát a mi bűneink en- geszteléséül.“ Szabó Éva: „Miért kellett ennek a karácsonyi Gyermeknek első percétől haláláig szenvednie? Hogy te, aki annyiszor mondod, hogy a te szenvedésed mekkora, ne mondhasd, hogy nem ért meg senki.“ Farkas József: „Azt sokan tudják, hogy Isten gondviselő kegyelme köztünk van. Azt kell megtudnod karácsonykor, hogy Isten üdvözítő kegyelme van jelen. A rabmadárnak nem elég, ha enni adsz neki, ez csak gondviselés. Szabadítsd ki a kalitkájából, az a szabadító, üdvözítő kegyelem a számára.“ Győri János: „Sokszor szennyeződhetünk be úgy, hogy nem elég a tisztaságunkhoz a tiszta víz. Talán a vegyszer sem. Várni kell, míg lekopik. A bűnünk szeny- nye még csak le sem kopik. Egyedül a Bárány vére tudja lemosni.“ Szécsey János: „Jézus erre megy, de el is megy. Most talán a Rákóczi-úton megy. És hányán lehetnek ezen az úton, akik egyszer szeretnék, ha még egyszer erre járna!“ Reök Iván: „A karácsony nem az emberszeretet ünnepe, hanem Isten szeretetéé. Mi azt ajándékozzuk meg, aki minket viszontszeret. Isten a bűnösöket ajándékozta meg az örök élettel.“ Sréter Ferenc: „Azért hangzik ma az örömüzenet, mert éppen az öröm hiányzik belőlünk. Azért hirdetik a békességet, mert nincs békesség a földön. Elveszett a tisztaságunk, bizalmunk, örömünk, békességünk, szeretetünk, üdvösségünk. S ezt hozza vissza az Angyali Üdvözlet. Először talán csak úgy, hogy vágyódjál utánuk, hogy felismerd, mennyire hiányzanak. De aztán meg is kaphatod őket Jézus Krisztustól. A karácsony csak a Golgotha praeludiuma. Már most tudd hogy azért történt, hogy megváltassál a bűneidből és a halálodból. Bárcsak lehetne karácsonyi életed. Élet-karácsonyod. Menj, és keresd, ott, ahol látod, hogy emberek élnek, akik már megtalálták.“ A fentieken kívül még a következők szolgáltak: Szabó László, Benczúr László, Szabó Andor, Mézes Zsig- mond, Cserépi Zoltán, ifj. Viktor János, Frenyó Vilmos, Szalós Artur, Pap János, Mazányi Ella, Borsos Sándor, Haraszti Sándor, Iványi Tibor, ifj. Muraközy Gyula, Metzger Frigyes, dr. Somogyi Barnabás, Dezséry László. De megemlékezünk a kántorokról is, akik az egésznapi éneklést evezették: Veperdi Ernő, Fodor Lajos, Novomeszky Gusztáv, Szabó Dénes, Héthalmi-Páth Károly, Tóth-Sőllős Mihály. És megemlékezünk három orgonaművészről is, akik karácsonyi egyházi zenével örvendeztették meg a gyülekezetei: Gárdonyi Zoltán, Kapi-Králik Jnő, Vasady-Balogh Lajos. ARCOK A „VADIDEGENEK“ KÖZÜL. Különös templomlátogatók voltak ezen a napon a KIÉ templomában. Vidéki utas, aki két hátizsákját hozta, s megkérte a fiúkat az előcsarnokban, hogy vigyázzanak rá. Lassan egész ruhatár rendeződött be. Négy órakor már két meszesvödröt és egy kiskutyát is őriztünk, amiknek tulajdonosai a templomban ültek. Egy egész vasutas társaságot is behozott valaki, akik közül senki sem volt protestáns, s bár nagyon idegennek érezték magukat, sokáig bent maradtak. Volt bent idősebb bácsi, aki nem akart bejönni, mert amint mondta, ö megjárta Auschwitzot. De a fiúk meggyőzték, hogy épen neki is hirdetjük az igét. Sokáig maradt. Egy öreg bácsi reggel 10 órától estig bent ült a templomban, s közben csak rövid időre ment haza ebédelni, bár ő is véletlen vendégünk volt. Egy fiatal igen jól öltözött „aranyifjú“ kinézésű férfi is bejött nagy unszolásra, s másfél óráig maradt. Utána kereste a rendezőséget, s sokat érdeklődött az után, hogy mi az az Ökuménikus Ifjúsági Bizottság, mi az ökuméné. Volt olyan vendégünk is, aki a templomban csak rövid ideig ült, de sokat vásárolt az iratterjesztésben. Mind jobban megteltünk örömmel. Este Sréter Ferenc így nyilatkozott: Úgy látszik, Isten megáldotta ezt az alkalmat is. Úgy látom, hogy ilyen módon is lehet próbálkozni a szabad igehirdetéssel. — A rendezőség pedig elhatározta, hogy alaposan kiértékeli ennek a napnak eredményét, s húsvét előtt hasonló evangélizációt tart. NÉHÁNY TAPASZTALAT. Kitetszett, hogy a négy egyház igazi ökuménikus testvériségben tud együtt evangélizálni. Hogy az utca népe megmozdítható. Hogy hiányzott ennek az evangélizációnak a kapcsolata a egyházainkban dolgozó evangélizációs mozgalmakkal. Egész .napon szükség lett volna 100—150 tagú gyülekezetre, amelynek jelenléte otthonosabbá tette volna az „idegenek“ templomozását s jól tudott volna énekelni. Mindent egybevetve, köszönjük meg Istennek ezt a kezdményezést, s imádkozzunk újabb ilyen alkalmakért, s azok áldásaiért. Dezséry László. 4 ÉLŐ VlZ
