Élő Víz, 1948
1948-február / 3. szám
Felbőszült vizek Minden jól és szépen kezdődött. A hegyóriásokat ellepte a vastag hó. A patakok befagyva szikráztak, a fenyvesek zöldje fehérbe öltözve ünnepelt, a nagy hegyormok pedig fenségesen uralkodtak a völgyek és hegyláncok felett. A havason azonban egyszerre, hirtelen és érthetetlenül megkezdődött az ítéletidő. A jégpáncél megolvadt és a patakok sietve futottak a völgyön lefelé, kristálytiszta vizük vad áradattá változott, amelybe csak úgy ömlött az égbenyúló hegyek oldalain megolvadt hóié. Itt fatörzseket görgetve zúdul alá, ott sziklákat sodorva száguld lefelé. Hegyesu- szamlások útját állják, de a felbőszült vizek előtt nincsen akadály. Mindent elsöprően érik el a síkságot, hogy . itt bilincseiktől megszabadulva még jobban pusztítsanak. A gátakat áttörik, túlnövik, és amerre vad hullámaik elérnek, egy rettenetes jajjá lesz az ember élete. A házak szétmállanak, a templomok ereszét nyaldossák a hullámok, a szennyes vizek mélyére kerül minden, amihez az ember hozzáköti életét a földön: az otthon bútoraival, felszerelésével, az üzlet, az udvar, a gazdaság és a szántóvető reménye: a bevetett földek is víz alá kerülnek, beiszapolva. Ezrek szívéből kél a halálos veszélybe jutott ember kérése: bár csak a puszta életünk megmaradna! Az elsöprő árvizek láttára Istennek népe mindig az ítéletre gondol. Hiszen a vízözön óta emlékezetében yan az a rettenetes ítéletidő, amikor nem folyók áradtak meg, de „felfakadának a nagy mélység minden forrásai és az ég csatornái megnyilatkozának negyven nap és éjjel“. Valamikor a teremtés hajnalán még az ember élete is fehér ártatlanságba öltözött, tiszta élet volt. De amióta az első embertestvérünk Isten helyett az Öskígyót választotta urának, parancsolójának és atyjának, azóta életünk felett ott ziíg szakadatlanul az ítéletidő. Az Ür szent szeme elől nincsen elrejtve semmi és azóta keze felemelve van! Az Ür nem változik, Ö tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Az Ö szemei látták az elrejtőzött ember vétkét, látták azt, hogy az ember gondolata szüntelen csak gonosz! (I. Móz. C: 5.) Aki így beletekintett a szívek mélyébe, hogyne vizsgálná meg ma is vétkeinket. És az Ő felemelt kezéből az első embertől kezdve keményen zúdult alá a kiűzetésnek, fájdalomnak, ínségnek és halálnak ítélete. Akinek a kezébe rettenetes volt belekerülni, ma is a bűnöst számonkérő Isten. Amint a nagy vizek áradásakor az a legveszedelmesebb, hogy a vizek az elöntött területen megkeresnek és elöntenek minden zeg-zugot, úgy tanítja az írás, hogy a bűnöket megkereső Isten elől, az ítélet árja elől nem talál rejteket az ember. Minden, bűnét titkoló és ítélettel nem törődő ember életében gondoskodik az .Ür arról, hogy „hazugságának oltalmát jég söpörje el /és vizek ragadják el rejtekét“ (És. 28: 17). "3 így akar most beleszólni életedbe és ha eddig nem í törődtél volna vétkeiddel, az ítélet árja most eléd akarja sodorni mindazt a bűnt, amit gyermekkorod óta könnyelműen egyre halmozol. Ha magadba szeretsz zárkózni vétkeiddel, mondván, hogy ahhoz senkinek semmi köze nincsen, akkor az ítélet árja fel akarja nyitni makacs zárjaidat, hogy megértsd, nincsen természetesebb, mint ha arról beszélünk; miképpen szabadulhatunk meg vétkeink kötelékéből. Vagy talán az otthonod és családi életed melege, örömei vagy gondja töltenek el annyira, hogy nincsen gondod bűneidre. Ne feledd, hogy az ítélet árja az otthonokat is körülharsogja, megkérdezve: az Úrnak szolgál-e a házatok népe? Üzleted, gazdagságod, munkahelyed foglal talán le annyira, hogy se éjjeled, se nappalod, nemhogy még bűneiddel is ráérnél foglalkozni. Ne feledd, hogy az ítélet árja elözönli munkahelyedet is, figyelmeztetve: ha nem az Ür az első az életedben, akkor még nem az Isten, hanem a Sátán az úr feletted. Bűneidben nem lehetsz nyugton még akkor sem, ha egyházadnak buzgó és áldozatkész tagja volnál. A templom látogatása közben és egyházi tisztséged betöltése közben az ítélet árja felfedi vallásos életed rejtekeit és megkérdi, hogy t e szíved szerint kinek mondod Krisztust? Ne akarj az ítélet mindenütt ostromló árja elől a halálba sem menekülni és ott békességet remélni, hiszen megíratott, hogy Isten végzése szerint a halál után következik a nagy és megfellebbezhetetlen ítélet. (Zsid. 9: 27.) Ott hangzik el a döntés, hogy aki bűneiben maradt, annak tovább kell élnie, Isten nélkül . . ., reménytelenül . . ., örökre a kárhozatban. Nincsen ember, aki ne kívánna menekülni a felbőszült árvíz elől. Mekkora vaksággal rontotta meg a Sátán a szívünket, hogy az ítélet árja elől olyan kevesen akarnak, menekülni?! De te, testvérem, ugye nem akarsz elpusztulni a bekövetkező harag napján? Bárcsak meglátnád Öt, aki éppen azért 'jött, hogy magára vegye a te bűneidet, téged fehérre mosva vérével, mint a hó. Bárcsak betérhetne hozzád Krisztus, aki nemcsak a tajtékzó tenger ura, hanem az ítélet Ura is. Az ítélet árjában elmerülő életedhez nyúl most Ö alá, keresve kezedet, hogy kezébe vegye, szemedet, hogy belenézzen és szívedet, hogy eltöltse az Ö békességével. Szádról pedig várja a megváltottak bizonyságtevését: „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak!“ FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS KÉSZÜLŐ EVANGÉLIZÁCIÓK. JANUAR 25—FEBRUÁR 1. A láthatatlan evangélizáció. (Mindjárt a befejezés után sürgősen kérünk beszámolókat, hogy a legközelebbi számban minél teljesebben tájékoztathassuk testvéreinket a lefolyt országos evangélizáció áldásairól.) JANUÁR 25—FEBRUÁR 1. Debrecenben Túróczy Zoltán tart evangéli- zációt. Mindjárt az első előadáson olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a gyülekezet templomból kiszorult része az iskola nagytermét is megtöltötte és hangszóró közvetítésével hallgatta az evangélizá- ciót. Mivel az időpont későn jutott tudomásunkra, az előbbi számunkban nem közölhettük. Kérjük testvéreinket, hogy az utolsó napokban * annál hűségesebben álljunk oda imádságainkban a szolgálat mögé! JANUÁR 27—FEBRUÁR 2. Somogy- szilben Balikó Zoltán tart evangé- lizációt. 4 JANUÁR 29—FEBRUÁR 1. Budavárban (Józsa Márton) és Budahegy- vidéken ifjúsági evangélizáció. JANUÁR 25—FEBRUÁR 1. Kemenés- sömjénben Sághy Jenő és Bartos Piroska dn. FEBRUÁR 8 15. Apostagon Józsa Márton. FEBRUÁR 8—15. Alsóságon Gálát György. Az imádkozásban állhatatosak legyetek! 2 ÉLŐ VlZ
