Élő Víz, 1948

1948-október / 21. szám

> ÉLŐ VIZ AZ EVANGÉLIKUS EVANGEL1ZACIÓ LAPJA. Megjelenik egyelőre kéthetenként. Kiadja: a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Felelős szerkesztő és kiadó: Csepregi Béla. Előfizetési ár: egy évre 18.—, félévre 9.— negyedévre 4.50 Ft. Egyes szám ára 80 fillér. ■ Postatakarékpénztári csekkszámla: *■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: „ÉLŐ V1Z“ Budapest 53.064. BUDAPEST, V., POZSONYI-ÜT 14. IY. 19. Sylvester Et., Budapest, XIV., Hermina-út 5L Telefon: 122—520. BESZÁMOLÓ AZ EVANGÉLIZÁCIÓKAT ELŐKÉSZÍTŐ KONFERENCIÁRA szeptember 22—24. napokon a fóti belmissziói otthonban 75—80-an jöt­tünk össze az ország' távoli részeiből is evangélizációs feladataink megbe­szélésére és Isten előtti elcsendese- désró. Az áldásokban gazdag konfe­renciának a központi tárgya a bűn­bocsánat evangéliumának, a feloldo- zásnak a hirdetése volt. A tárgyat különböző oldalról megvilágosító elő­adásokat nagyon élénk megbeszélé­sek követték. Isten iránti hálával láttuk, hogy az utóbbi években mennyire általános szükségletté lett sok gyülekezetben az evangélizációk és konferenciák nyomán a magán­gyónásnak a gyakorlása. A reformá­ció teljes hangú evangéliumhirdeté­se és hitvallási irataink világos ta­nítása nagy biztatást és útmutatást ad mostani ébredésünknek ebben afr egészen középponti kérdésben. A kezdődő munkaévben nagyon sok az evangólizáció-kérés. Sokat jelent itt, hogy a dunáninneni egyházkerü­letben indul meg nagyarányú evan­gelizációs hadjárat, amely egy-két gyülekezet kivételével az egész egy­házkerületet átfogja. Az egész or­szágban közel másfélszáz gyülekezet­be kérik az evangélizáció szolgála­tát. Különösen erőteljesen szólalt meg az utómunka fokozott végzésének a szükségessége. Az a terv alakult ki, hogy az evangélizáció munkásai azok­ban a gyülekezetekben, ahol a múlt évben evangélizáció volt, inkább 2—3 napos utólátogatást végezzenek újabb evangélizáció helyett és ennek a cél­ja inkább az elmélyítés, az evangéli- zációkon felébredteknek az összébb- fogása és szolgálatba állítása legyen. Az imádságos háttér szervezése ügyében is komoly hangok szólaltak meg. Az a veszély áll fenn, hogy a nagyon kiterjedt munka mögött meglazul az imádkozok közössége. Minden imádkozó embernek össze kell ^ 11 — fogni e mögött a szolgálat mögött és együttesen könyörögni a nagy ma­gyar lelki ébredésért. Az áldott napok alatt evangélizá­ciós munkások és evangélizációt ké­rő gyülekezeti lelkészek forrtak ösz- sze az ige és imádság közösségében, nagy számban éltek a magángyónás és személyes feloldozás áldásával és az úrvacsora legszentebb közösségé­ből indultak egy munkaév új szolgá­lataiba. FÓTI LEÁNYKONFERENCIA. (Szeptember 14—17). Most, amikor a fóti leánykonferen­ciáról hazatérve hozzákezdek ennek a beszámolónak a megírásához, arra a kérdésre szeretdék felelni, mit kap­tunk mi ezen a konferencián! Mit nyújtott nekünk, gyarló embereknek Iste végtelen kegyelme ezalatt a né­hány nap alatt! Lelkemben még ott él konferenciánk utolsó estéje s ha erre gondolok, akkor úgy érzem, nem nehéz megadni a feleletet. Felel erre 30 leány morzsaszedésénél tett reúie- gő hangú bizonyságtétele, hogy ezen a konferencián Isten irgalmából meg­találták nyugtalan lelkűk békességét. Igen! Ez a négy nap sokunknak éle­tében fordulópontot jelentett. Mi, akik eddig a széles úton botorkál­tunk, elérkeztünk végre a golgotái kereszthez. A töviskoronás Krisztus átszegezett lábainál megláttuk, hogy mi, akik eddig szabadnak éreztük magunkat, súlyos bilincs alatt nyö­günk. Megláttuk, hogy a bűn álmát alusszuk és a szakadék szélén állunk. Rádöbbentünk arra, hogy mi pará­nyi porszemek, mertünk dacolni Is­tennel, a teremtés Urával. Saját nyo­morúságunk, bűneink sokasága ránk­nehezedett. Elgondoltuk, hogy hány­szor kulcsoltuk már imára kekünket, hányszor nyitottuk ki a bibliát a nél­kül, hogy hittük volna, hogy Krisz­tus érettünk, a mi bűneink miatt szenvedett kereszthalált. Próbáltunk már szabadulni bűneinktől, de soha nem siettünk Krisztus keresztjéhez. Mint a mocsárban az életéért harcoló embert a hínár még mélyebbre húz­za, úgy taszítottak minket is mind vezető: Scblitt H. mélyebbre bűneink. Amíg vétkeink súlyos terhét nem vittük Krisztus keresztjéhez, amíg óemberünket nem feszítettük meg, igyekezetünk a szé­les úton keskeny utat vonni. A meg­feszített Krisztus azonban nem ha­gyott el minket. Kegyelme megmu­tatta, hogy számunkra is nyitva áll a keskeny út szoros kapuja, mi is be­léphetünk rajta, de előbb le kell rak­nunk bűneink terhét. Áldott volt az a nap, amikor ezt megvilágosította előttünk az Ür. Megnyíltak az eddig néma szájak és azzal a boldog bizo­nyossággal, hogy Krisztus érettünk szenvedett, tettünk mindnyájan bűn­vallást. A Mandák Otthonban har­minc leány szívére szállt békesség. Amint minden élet forrásból táp­lálkozik, úgy a keresztény élet is. Ezeket az erőforrásokat is megmu­tatta nekünk Isten, melyek segítsé­gével lelki békességünket megőriz­hetjük. A konferencián világosan megláttuk, hogy az evangéliumon, imádságon, gyülekezeten kívül erő­forrásunk a szolgálat. ŐSZI KONFERENCIÁK RÉPCELAKON. Október 19—20. Lelkészkonferencia, Október 30—november 1. Férfikonfe­rencia. November 4—7. Legények konferen­ciája. November 16—21. Asszonykonferencia. November 23—28. Leánykonferencia. December 1—31. Egyhónapos leány­tanfolyam. Minden konferencia a jelzett nap reggelén kezdődik és a záró nap es­téjéig tart. Részvételi díj napi 5.— Ft és természetben napi 10 dkg fe­hérliszt, 2 dkg zsír, 2 dkg cukor, 1 tojás, valamint fél kg burgonya. Ke­nyerét mindenki hozza magával. Rá­szorulók jelentkezéskor kedvezményt kérhetnek. Akinek bővebben van, bő­vebben hozzon. — Felszerelés: lepedő, kispárna, meleg takaró, személyi fel­szerelés, biblia, énekeskönyv. Jelent­kezés: Evangélikus Belmissziói Ott­hon, Répcelak — címen. Jelentkezz minél előbb, hívogass másokat is! 8 ÉLŐ VÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents