Élő Víz, 1948
1948-augusztus / 16. szám
Lehet, hogy olyan kérőik is akadtak, akik egészen benne éltek Sodorna fertőjében, de Lót akkor bizonyára sarkára állt és nem adta ilyenekhez feleségül leányait. Fel lehet tételeznünk, hogy Lót és családja az igaz Isten szolgálatában iparkodott állani s az ilyen házban nevelkedett leány minden bűne ellenére is ahhoz vonzódott elsősorban, aki legalább is rokonszenvezett az igazakkal. Nézzétek, mégis hová jutottak! Mikor élet és halál kérdéséről van szó, kikacagják apósukat, hogy elment az esze, hogy ilyen tréfát csinál velük. így sodorja el a kisebbséget Sodorna többségének az árja! A kisebbségi sors megtöri a kisebbségben élő csoportnak erkölcsi ellenálló erejét. A vöknek az állásfoglalása megingatja Lót leányait és feleségét is elhatározásukban. Sőt, mikor kikacagják vejei, maga Lót is gondolkodik azon, hogy nem családjának van-e igaza az agyalok- kal szemben. Érzitek-e ezt a lehetetlen helyzetet? Az angyalokkal szemben a hitetlen világnak adni inkább igazat. Ügy kell másnap hajnalban az angyaloknak erőszakkal megfogni a kezüket és kivinni őket a városból. A kisebbségben élő nép mindig megvetett nép is. Nem tudjuk, hogy mennyi összetartás volt az igazak között Sodomában. Nem tudjuk, hogy volt-e ott más család is, aki Isten akarata szerint akart élni, de az bizonyos, hogy ez a pár ember próbálta élni a maga „vallásos“ életét. Templomuk ugyan nem igen volt, de nekik is lehetett egy oltáruk, ahol áldozataikat bemutatták az egyedül igaz Istennek. Valószínű, hogy a pogány isteneknek áldozatot bemutató, vagy ilyenekkel egyáltalán nem törődő nagy pogány tömegek lenézték őket és talán gúnyolták is, amikor áldozatot mutattak be. Ez az Isten kisebbségben élő népének a sorsa ebben a világban. Kinevetik, lenézik és gúnyolják őket. Ha Sodorna népét valaki megkérdezte volna, hogy a lakosság melyik rétegét tartja a legkivá^bb- nak és legfontosabbnak, bizonyára különböző feleletet kapott volna. Voltak, akik az iparosokat, voltak, akik a kereskedőket tartoták a nép elejének, de voltak, akik a földműveseket helyezték előtérbe, mert a kenyér a legfontosabb, nélküle nincs élete a városnak. Abban azonban valószínűleg mindnyájan egyetértettek, hogy a város legjeletéktelenebb része, a legsemmireva- lóbb réteg az igazak. Ezek sem nem szoroznak, sem nem osztanak. Megvetett nép. És mégis mit mond nekünk ez a történet az igazakról? Azt mondja, hogy ez a lenézett ember-csoport a legfontosabb ember-csoportja az egész Sodornának. Sodorna jövője nem azon fordul meg, hogy ki ott a polgármester, vagy milyen szakképzett emberek állanak a város élén, sem azon, hogy, a földművelők milyen hűségesen szántanak és milyen rekordtermést produkálnak, még azon sem, hogy hogyan folyik be a város pénztárába az adó, hanem azon, hogy ez a lenézett kis csoport, az Isten népe, hány tagból áll. Ezen fordul njeg minden. Ez olyan igazság, amelyet ez a világ kinevet, de amelyet Isten igazol. Egy családban, egy gyülekezetben, egy városban, egy országban minden az igazakon fordul meg. Érzed-e, hogy ez á megvetett kicsiny csoport Isten igéjének fényében hogyan nő meg a maga jelentőségében? így érti meg az ember, miért tartja Isten ennyire számon őket, és miért hallgatja meg az értük mondott imádságokat. Maguk az igazak sincsenek mindig tudatában nagy jelentőségüknek. Ez a történet is ezt mutatja. Sodomában ott jár két angyal. Lót nagyon jól tudja, hogy a két angyal milyen megbízatással jár a városban, a többinek is megmondja és mégsem ébrednek tudatára az igazak, hogy milyen sorsdöntő éjtszaka az, ami ráborul Sodomára. Nem gondolnak afra, hogy egy csodálatos népszámlálás folyik a városban, ahol nem az embereket számolják össze, hanem Isten népét és minden azon fog megfordulni, hogy ennek a népszámlálásnak mi lesz az eredménye. Ha lesz tíz igaz ember, akkor holnap reggel is ugyanúgy indul az élet Sodomában, mint minden reggel és az embereknek halvány fogalmuk sem lesz arról, mit hárított el felőlük a tíz igaz ember. De ha nem lesz? Még maguk az igazak sem tudják, hogy ha nem lesz ki a tizes szám, micsoda veszedelem, jön a városra. Ez a kérdés dől el ezen az éjtszakán és nem gondol rá senki. Minél nehezebb időket élünk, annál világosabban kell látnunk azt, amit ez a történet kijelent. Tudnunk kell, hogy családunknak, gyülekezetünknek, hazánknak s énnek az egész világnak ítélet előtt álló sorsát az fogja eldönteni, hogy hányán vannak, akiket igaznak nevez az Ür. A sorsdöntő napokban a megmenekülés eszközei a megmaradás zálogai: az igazak. Látod, milyen sorsdöntő nemcsak az egyén, hanem a közösség szempontjából is egy ember . megtérése? Valahányszor ezt a történetet olvasom, mindig megjelenik szemem előtt egy kép. * Az agyatok járják Sodorna utcáit. Betekintenek minden házba és minden szívbe. Egyre lassabban és egyre szomorúbban mennek. Négy embert találtak már, de ötödikét nem sikerül találni. Megállnak Lót vőinek házánál és gondolkodnak azon, hogy nem lehetne-e őket is odaszámol- j ni az igazakhoz, de látják, hogy nem lehet. Mi- ■ lyen szomorúság ez a számláló angyalok számá- , ra! Hat emberért, aki hányzik a városból, el kell pusztítani másnap mindent. A virágzó vá- j ros, a sok erőfeszítéssel megépített otthon üszkös rom lesz holnapra, mert a négy igazhoz hiányzott még hat. Ha ma végigjárnak Isten angyalai közöttünk, nem tudom, hogy mennyi az a.szám, amit fel kellene mutatniok, amely miatt ítéletét felfüggesztené felettünk Isten, de tudom, hogy milyen rettenetes az még gondolatnak is, hogy esetleg egy hiányzik már csak belőle s az az egy éppen én lennék, aki mellett az angyal megszomorodva megy el: ezt sem lehet Isten népéhez számítani, hát jöjjön az ítélet. Mondd testvérem, benne vagy-e te ebben a kicsiny, e világban megvetett, de Isten előtt számontartott csoportban, melyen minden megfordul: élet-halál, üdvösség és kárhozat? -T.2-. , ÉLŐ VIZ 4 /
