Élő Víz, 1947
1947-december / 20. szám
odamenve védjem meg az én Uramat éppen a veszekedés alatt, annál inkább kezdett fontossá válni a megzavart előkészület, meditáció és a távoli szolgálatom. Pillanatnyi feladatomat nem teljesítettem. Hogyne szomorodna meg a Lélek ilyenkor! Csoda-e, ha utána hitéletem és szolgálatom a mélypontra süllyedt? A másik eset egy parkban történt. Velem szemközt, egy pádon két diák erkölcstelen vicclap felett nevetgélt és egy arra járó barátjuknak azt kiáltották oda nagy hahotával: éppen bibliát olvasunk! Szívemben azonnal megindult a harc. Tedd meg azt ami a kezed ügyébe esik és hirdesd nekik az evangéliumot, szólt az egyik hang. Siess, mert elkésel a gyűlésről, szólt a másik hang. Itt Krisztus győzött. Engedelmes voltam, mert tudtam, ha nem engedelmeskedem, akkor napokig tart a kudarc állapota, Én tudom, hogy amikor a magam nyomorúságáról írtam, magadra ismertél te is, testvérem! Talán egy gyülekezet lelkészeként már olyan régen várod gyülekezeted ébredését. Sok reménnyel eltelve evangélizációt is kértél, de lehet, hogy éppen most voltál együtt negyedórára vagy órák hosszáig kurátoroddal, egyik-másik presbitereddel, gyülekezeted tagjaival, a nélkül, hogy megkérdezted volna, kicsoda számukra Krisztus. Talán hitoktató vagy és ifjúságodat szeretnéd Krisztus táborában látni. Sok áldott terv érlelődik benned, de közben nem veszed észre, hogy szünetben, a folyosón, az udvaron és az órákon kívül számtalanszor ott vannak kezed ügyében ifjaid. Elfelejted áron is megvenni ezeket a drága alkalmakat és if jaid kilépnek az életbe a nélkül, hogy egyikkel-másikkal személyesen is beszélgettél volna arról, hogy fiatal, kételyekkel, nyugtalansággal teli szívük számára is van Krisztusnál békesség! Lehet, hogy nemrég változott meg minden a te szívedben. A gonosz kiűzve, Krisztus a ki* Szentháromság utáni utolsó vasárnap. A prédikáció elhangzott, s amint a lelkész a szószékről hirdeti: „Mához egy hétre, ádvent első vasárnapján...“, a közelemben egy felnőtt leány félhangosan, áhítattal susogja: „Advent..Ránézek, s megilletődve látom, mennyi várakozás és vágyakozás ragyog a szemében. Fohászszerű felsóhajtásában és csillogó tekintetében benne rezgeti a lélekben átélt ádventek emléke, de benne volt az a remegően boldog érzés is, amellyel talán csak a kisgyerekek tudják a Jézuskát várni. 'A gyermekek, akiknek életében a legnagyszerűbb esemény és élmény a karácsony ...! És akkor ott, a kopott templomi padban, könyörögve kértem az Urat, hogy az ádvent töltse be az én szívemet is azzal az érzéssel, amely annak a ragyogószemű leánynak a szívét bizonyára betölti, hogy lehessen a karácsony az én számomra is az, ami az ő számára. Vájjon néked mit jelent az ádvent, vájjon, te milyen szívvel és lélekkel várod a karácsonyt1? Legyen áldott az ádventi várakozásod és lányén a karácsonyod boldogan örvendezés Krisztus születésének! rályod! Iskola 'terméből, irodád aktái közül, munkaasztalod mellől, vagy a földműves ember robotjából vágyódva kívánkozol új evangélizá- cióra, vagy közösségi alkalmakra, ahol a testvérek között olyan jó beszélgetni hitünk dolgairól. Ne feledd testvérem, hogy mindenütt kezed ügyében vannak, sokszor órákon keresztül embertársaid, akik arra várnak, hogy beszélj nekik Megváltódról, arról, hogy milyen új, boldog élete van annak, akinek bűne megbocsáttatott, vétke elfedeztetett! Ne gondold, hogy a sok, né- ihasággal elszalasztott alkalmat helyre lehet hozni egy-két bibliaórai eszmecserével! Lehet, hogy te most a tieidért ostromlód az Urat, akitől az az ígéreted, hogy üdvöziilhetsz mind te, mind a te házadnépe. Mondd testvérem, nem érezted azt, hogy könnyű szeretteink számára konferenciai útiköltséget előkeríteni, könnyű, a tieidet nehéz munka árán is helyettesíteni amíg távol van evangelizáción, könnyen hoznál bármilyen áldozatot azért, hogy hitre jussanak valamerre a szeretteid? De olyan nehéz a családi élet apró-cseprő alkalmain naponta hűségesen tenni bizonyságot Krisztusról. Ne gondold, hogy amit te otthon elmulasztottál, azt mind helyre lehet hozni azzal, hogy eljuttatod tieidet konferenciákra. Saulnak nem volt módjában jóvá tenni hibáját. Az elmulasztott engedelmességet bánhatta, sirathatta, az Űr visszavonhatatlanul megvetette Sault. Legyen áldott az ő szent neve azért, hogy irántunk kegyelmesebb és hosszútűrőbb- Hadd vádoljanak bennünket orcánk pirulásáig a kicsiny feladatok, amelyeket az Űr napról-napra kezünkre bízott, de mi nem teljesítettük. Vegyük eszünkbe a kellemetlen küldetéseket, amelyek elől megfutamodtunk. A Mester nyomában mi is elindulhatunk új szolgálatra a régi paranccsal: tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe 0sik! ___________Vb* A Z EVilSÉLIZlCIÓE NAPTÁRA DECEMBER 7—13. Oroszlány, Józsa Márton. DECEMBER 7—14. Tét. Rác Ernő és Malaga Elza dn. DECEMBER 7—14. Rábabogyoszló, Lukács István és Bartos Piroska dn. DECEMBER 8—14. Kőszegdoroszló, Túrmezei János és Pónya Emilia dn. DECEMBER 8—14. Komádi, Túróczy Zoltán. DECEMBER 14—21. Nagy tar csa, Józsa Márton. DECEMBER 14—21. Makó, Balikó Zoltán. * Naponként vedd elő ezt a naptárt és hordozd imádságaidban az akkor folyó szolgálatokat! Nem vagy hátralékban az előfizetési díjjal? 4 ÉLŐ VÍZ
