Élő Víz, 1947
1947-november / 18. szám
kitelepedett Londonnak a legnyomorultabb emberek által lakott részébe és közösséget vállalt azokkal, akik az élet árnyékos oldalán járnak. Ennek a kitelepedésnek szimbolikus jelentősége mellett, számos előnye volt. Lehetővé vált a szociális bajoknak forrásuknál való megismerése és az a közvetlen kapcsolat, amelybe a settlement tagjai a bajok elszenvedőivel kerültek, a társadalmi válaszfalak ledöntését eredményezte, s kialakult a jó szomszédi viszony. E jó szomszédi viszony megvalósulásának első feltétele: egymás terhének hordozása. Gondoljunk csak arra, hogy mi lenne, ha a mai társbérleti rendszerben együttélésre kényszerültek egymás lel- kének-testének gyilkolása helyett egymás terhének hordozására törekednének! Az egymás terhének hordozására a settlement intézményes hátteret adott és komoly, döntő eredmények elérését tette lehetővé, a nyomortelepek lakosságának társadalmi felemelkedése terén. A settlement-mozgalom a keresztyén intelligencia elindulása volt és a testi munka társadalmi értékét kellő megvilágításba helyezvén, a testi munkás számára olyan színvonalú emberi élet biztosítását kívánta, amely őt hasznos társadalmi tagságánál fogva természetszerűleg megilleti. Az a gondolat, amelyet Roosevelt a „négy szabadság“ egyikéül, a nyomortól való felszabadulásként jelölt meg, a settlement-mozgalom zászlóján már hatvan évvel ezelőtt otl szerepelt. A settlement-mozgalom szerepét még eddig nem méltatták kellően a szociális törekvések történetének irodalmában. Azonban, ha ennek a történetnek valóban tárgyilagos írója akad, kiviláglik majd, hogy a settlement-mozgalomnak a komoly szociális fejlődés érdekében, tisztán a keresztyén felelősség alapján végzett munkája nem szegényebb eredményekben, mint a szociális mozgalomnak forradalmi ága. Azok számára, akik a settlement-mozgalmat egy kézlegyintéssel szeretnék elintézni, elég, ha megemlítjük, hogy Németországban a levitéz- lett nácizmusnak első teendői közé tartozott az evangélikus pap és egyetemi tanár: Siegmung Schultze által vezetett settlement-mozgalom megszüntetése. Ezt a ténykedést a keresztyén- ség igazságerejétől való félelem motiválta. Egy bizonyos, hogy a betiltás a mozgalmat nem fojthatta meg — miként azt az e sorok írójához már a második világháború közepe táján, kerülővel, — bizonyára földalatti úton — eljutott, s a német munkásság szociális helyzetéről készült jelentés bizonyítja —, az tovább élt és munkálkodott a szociális igázság érvényesítéséért. Ez a jelentés a német ipari munkásnak a nácizmus által történő kiuzsorázására, az általa hangoztatott jelszavak hazugságára mutat rá. A magyar settlement-mozgalom nagy reménységekkel indult el, a Főiskolai Szociális Telep megalkotásával, Újpesten, az 1912. évben. A reménységek csak részben váltak valóra. Az a kis csoport diák és akadémikus, akik ezt a munkát vállalták, munkájuk közben a magyar hatóságoknak és a társadalomnak csak igen csekélymérvű támogatásában részesültek. A munkáról és annak eredményeiről a világ minden részében tudomást vettek, mint ezt a settlement vendégkönyve igazolja, itthon azonban jeget dermesztett a magyar közöny. Pedig az újpesti settlement tevékenysége, különösen a szociális gondozás terén, teljesen kidolgozott rendszert adott, és a magyar hatóságok és a társadalmi intézmények gondozási munkájukban — jól- rosszul — ezt a rendszert alkalmazzák. A settlement által a kormány szociális intézkedései révén kialakult helyzetre közölt észrevételek sokszor figyelembe vétettek. A közegészségügyi törvény novellájában megvalósított házassági tanácsadás intézménye pedig egyenesen a settlement által létesített ilyen szerv munkája tanulságait vette alapul. A settlement azóta a szociálpolitika országos állami intézetévé alakult át és settlement-jellege, sajnos, megszűnt. Az újpesti settlement eredményein fellelkesedve, Buday György kis diákcsoportjával az 1928. évhen megalakította a szegedi agrársettle- mentet, amely a tanyai lakosság érdekében végzett több’éven át érdemes szociális tevékenységet. Pécsett Nagy Tibor kísérletezett a bányász- settlementtel, de a társadalmi részvétlenség ezt a törekvést is meghalasztotta. Budapesten itt is, ott is indult settlement-munka. Somogyi Sándor szobrászművész kis csoportjával az angyalföldi, volt /katonai vonatszertártelepen, majd a Madarásztelepen tartott fenn az 1934—37. években sok eredményt felmutató settlementet. Az 1930-as évek közepén a Szociális Missziótársulatnak, Földy Ilona vezetésével, Kőbányán, a Kozma-úton létesített settlementje még ma is működik és ezidőszerint egyedül képviseli ma nálunk a gondolatot. Éppen e napokban indultak meg a Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége által, népfőiskolával kapcsolatban létesítendő agrársettlement előkészítő munkálatai. A keresztyén felelősségérzet megnyilatkozása sokat segíthetne a megindulás anyagi nehézségeinek leküzdésében. Ez a settlement a gyenesdiási gondolatokat fogja képviselni. Nagyjában ez a magyar settlementmozga- lom mérlege. A nálunk is várt keresztyén megújulással kapcsolatban, a settlement-mozgalom megerősödése is természetszerűleg bekövetkezik. Leghelyesebb volna, ha a settlement-mozgalom a különböző felekezeteknek munkaközösségbe-lé- pésével épülne tovább. Mert először a felekezetek egymásiránti viszonylatában kellene a keresztyén szeretetnek megnyilatkoznia. Ez volna a teljes garanciája annak, hogy a keresztyén szeretet valóban elindulhat-e hódító útjára és társadalomújjáépítő cselekedetté válhat-e. Mert nem a katolikus, a református, az evangélikus egyházat terheli a felelősség a társadalmi élet megkeresztyéniesítése terén, hanem együttesen, egyetemlegesen: az Egyházat. Dr. Hilscher Rezső. 4 élő víz
