Élő Víz, 1947
1947-szeptember / 14. szám
jón hányszor kértetek olyat, amit nem akartatok igazán és amiről később alig tudtátok, hogy kértétek? Hányszor vallottatok meg olyan bűnt, amivel nem akartatok komolyan szakítani? 10. Lopás Istennel szemben. Arra a sok esetre gondolok, amikor időtöket rosszul használtátok fel, ostoba szórakozásra, hiú beszédre, és regények olvasásával vagy semmitevéssel drága órákat pazaroltatok el, amelyek halhatatlan lelkek mentésére szolgálhattak volna Isten szolgálatában. Azokra a visszaélésekre is gondolok, amiket adományaitokkal vagy lelki erőtökkel szemben követtetek el, a sok pénzre, amit elszórtatok feleslegesen saját kívánságaitok kielégítésére. 11. Szeszélyesség. Ha férjetekkel, feleségetekkel, gyermekeitekkel, szomszédaitokkal vagy alárendeltjeitekkel szemben utat engedtetek a hangulat szeszélyességének, ezt is írjátok fel. 12. Akadályok mások számáraHa eszetekbe jut, hogy egy embertársatokkal szemben vétkeztetek és az a közeletekben van, menjetek rögtön hozzá, valljátok meg neki, hogy ne legyen akadályként előttetek. Ha az a valaki, aki ellen vétettetek, messze van tőletek, valljátok meg igazságtalanságotokat írásban. Mindebben alaposan lássatok munkához, mégpedig rögtön. Ne halasszátok el, mert csak rosszabb lesz. Valljátok meg Istennek bűneiteket, amelyekkel embertársaitok ellen vétkeztetek. Ne gondoljátok, hogy sikerülni fog a bot- ránkozásnak ezeket a köveit megkerülni, tegyétek el őket az útból. Ha új szántást akartok szántani, minden akadályt alaposan el kell takarítani. Sokszor visszamaradnak dolgok, amiket kicsiségeknek látunk, és csodálkozunk, miért nincs igazi békességünk és igazi örömünk. Pedig az az oka, hogy a büszke, testiesen gondolkozó szív valamit eltakart, amit meg kellett volna vallani Istennek és eltakarítani az útból. Forgassátok fel alaposan a földet. Ha életeteknek ezt az alapos átkutatását még nagyobb figyelemmel még egyszer elvégzi- tek, újabb dolgok jutnak majd emlékezetetekbe, harmadszor megint mások. Végül belátjátok, hogy éltetek rossz cselekedeteinek olyan tömegére emlékeztek, hogy aligha gondoltátok volna. Ha egyenként nem kutattok így bűneitek után és nem állítjátok őket szemeitek elé, sohasem tudtok fooalmat alkotni azok tömegéről. Olyan komolyan tekintsétek át életetek egyes cselekedeteit, olyan gondosan, mintha néhány perc múlva az ítélőszék előtt kellene megjelennetek. A hívők új szántás nélkül hiába várnak ébredést, ehhez nem elég felserkenni az álomból, szorgalmasan ide-oda futni és beszélni a bűnösökkel. De ha szántottatok már új szántást és azt akarjátok, hogy meleg érdeklődés ébredjen bennetek embertársaitok lelki üdvössége iránt, — beszéljetek a bűnösökkel, akik a pokol felé vezető úton járnak, irányítsátok a megter- helteket a Megváltóhoz, akkor hamarosan érezni fogjátok, hogy melegszik át a szívetek. Ha ezt a mélyreható munkát nem végeztétek el magatokban, akkor lehet uoyan, hogy bizonyos lelkesedés, buzgóság van bennetek, de az csak átmeneti lesz és a bűnösöket nem tudja tartó- san megragadni. ÍL^CCÍ V Cevelek Ta/>i A csütörtöki nap csodálatos volt az egész tábor számára. Hihetetlen erővel munkálkodott a Szentlélek. Azt a csütörtököt elneveztem „csodálatos csütörtökinek. * Már évek óta keresem az Istenhez vezető utat és egész szívemmel az övé akarok lenni. De miyidezideig ez sehogysem ment, mert mindent magam akartam elérni. Most Tahiban megmutatta nekem, hogy én mindenestül bűn vagyok és így soha nem Juthatok el Istenhez. Sohasem hittem volna, hogy ennyire gonosz vagyok ■és sohasem láttam olyan vliágosan, hogy az én eddigi életemmel a kárhozat felé mentem. Szörnyű vergődésemben kiöntöttem szivem minden szennyét az Ür Jézus előtt. Ekkor értettem meg, mit jelent számomra Jézus váltsága. Most láttam meg, hogy mennyen és földön semmi nem segíthet rajtam, mint egyedül Jézus, aki elszenvedte az én büntetésemet és személy szerint én értem feszíttetett meg. Azóta élek és nem is tudom, hogy Jutottam ehhez a kegyelemhez, de Ö segít, hogy új életet éljek, és bár sokat botlom, de mehetek Hozzá, aki mindennap megtisztít. * Tahiban két dolgot láttam meg. Az egyik, hogy jobban kell ragaszkodnom Jézushoz és teljesebben átadott életet élnem. A másik, hogy teljes szívvel kell szolgálni Neki. Nekem, aki már az Ő vérén át megmenekültem, mentenem kell azokat, akik még a kárhozatban vannak. Engedelmes eszközzé kell lennem Uram kezében, olyanná, aki mindig figyel és csak Ura akaratát cselekszi. * A hajón, visszafelé nem ugyanaz a csapat ment, amelyik egy hete érkezett. A Szentlélek tüze átforrósította és eggyé kovácsolta a szíveket. Az énekek a szív mélyéből, hitből fakadtak és Isten lelke munkálkodott rajtuk keresztül. Az utasok, akik kezdetben ellenségesen néztek ránk, kénytelenek voltak engedni neki, és lassan sok kemény szív lágyult meg és sok szem telt meg könnyel. Voltak, akik odamentek egy-egy utashoz, bizonyságot tettek, beszéltek velük, igéket osztogattak. Kimondhatatlan az az öröm és az a túláradó erő, amit érezni kellett ott mindenkinek, amikor sok-sok ifjú lélek kiáltotta bele a bűnében elvesző világba „Oh jöjjetek, örvendjetek, Isten szeret!“ — Isten szeret! Ezt meg kellett hallani azon a hajón minden léleknek és ezt kell, hogy hirdessék egy életen keresztül mindazok, akik Tahiban vagy másutt megismerhették a kereszt csodálatos erejét. * A tábor legkedvesebb éneke az volt, hogy „Oh jöjjetek, örvendjetek, Isten szeret!“ Ezt a két szót: Isten szeret — fel sem fogjuk a maga csodálatosan mély értelmében. Igen, Isten szeret, ezt így általában elkönyveljük, de mégsem látjuk meg, hogy mennyire szeret. Lehajol hozzánk, utolsó kis férgekhez. Fiát adta a legkínosabb halálra azért, hogy életünk, üdvösségünk legyen. Olyan ez, mintha valaki egy kis hangyáért odaadná az életét, hogy annak a hangyának semmi baja ne lehessen. Megéreztük ott Tahiban igazán, mit jelent ez a két szó nékünk. élő víz 5
