Élő Víz, 1944

1944-január / 1.szám

TANÍTÁS IMAKÖZÖSSÉG Békesség A békesség eredeti héber kifejezése (sálóm) a ke­leti nép életébe vezet. Mind a héber, mind az Urunk életében beszélt araméi nyelv szóhasználatában vé­delmet, biztonságot, menedéket jelent. Még ma is hall­ható köszöntés: Békesség néktek! Béke veled! Azt je­lentette ez, hogy az illető találjon a sok vándorlás kö­zepette oltalmat, menedéket. Érthető kívánság arabok, palesztíniaiak között, akik sokat vándorolnak kietlen, elhagyott, veszélyes vidékeken. Ez?el kapcsolatban je­lentette azt is a békességkivánás, hogy találj mene­déket, legyenek jó szövetségeseid, jó kísérőid minden ellenséges támadással szemben. A békesség a keleti embernél elsősorban nem belső lelki állapot, közérzet, lelki harmónia, hanem az élet, külső dolgaiban kívül­ről kapott ajándék. És végeredményben ezt érti a nyugati ember is elsősorban békesség alatt. S ezt is Istennek köszönhetjük, ezért is Néki legyen hála. Akinek valóban békessége van, az Istennel van. Ezért van biztonságban a gonosz hatalmasságok ellen. A békesség legmélyebb fundamentuma, amin minden külső békesség is nyugszik és felépül: az Istennel való békességünk. Az Isten és ember közt való ellenséges­kedés megszűntetését a karácsonykor megjelent sze­retet viszi végbe. S ez azért volt lehetséges, mert Isten a békesség Istene. Őbenne van az igazi békesség. Róm. 15 : 33, 16 : 20, I. Thess. 5 : 23. Vagy gondoljunk az angyali szózatra: Luk. 2 : 14. A békességet Isten Jézus Krisztus váltságában ké­szítette elő. Ésa. 53 :5, Luk. 1 : 79, Róm. 8 :31, Eféz. 2 : 14, 17. Jézus ezt a békességet átadja mindenkori tanítványainak. Ján. 14 : 27, 16 : 33, 20 : 19. Ez a békes­ség egészen más, mint a világ békessége. A világ bé­kessége: a halál békessége, s még annak is esetleges. Könnyen felborul, sőt biztosan elvész, mert Isten nél­kül nem igazi. Jer. 6 :14, Ésa. 48 : 22, 57 :21. Isten nélkül az igazit nem is ismeri az ember. Ésa. 59 ; 8, Róm. 3 :17. Isten békessége a bűnök bocsánatán nyugszik. Azok nyerhetik el, akik Jézust hittel megragadták. Luk. 7 :48, 50, Zsolt. 85 :11/b, Ésa. 32 :17, Róm. 5 : 1, 15 :13. A Szentlélek gyümölcse. Gál. 5 : 22. Csak a Jé­zussal való közösségben marad meg. Fii. 4 : 7. Amikor Jézus azt mondja: „békességtek legyen énbennem,“ akkor ez azt jelenti, hogy abban meg is maradjunk. A szélben állani annyi, mint olyan helyen lenni, ahol fúj a szél. Napon állani annyi, mint a nap erejét érezni. Jézusban élni viszont annyi, mint az ő ható­sugarában tartózkodni, az ő békességében elrejtőzni. Ott nem győzhet le a Sátán, ott védelmünk van. Isten békességének mi a gyümölcse? 1. A szív belső nyugalma, amely minden földi küzdelem között is megmarad. Olyan ez a békesség, mint a tenger mé­lyén uralkodó csend. Fenn táncolhatnak a hullámok, hajók törhetnek. össze, de lent a mélyben csend és békesség uralkodik. Mt. 11:28. Zsolt. 73:26. Krisztus­ban a halál is a békesség útja. Luk. 2 :29, II. Kor. 5 : 1—8, Fii. 21 : 23. 2. A békesség gyümölcse a békes­ségre hajló szív. Akinek békessége van, az nem néz­heti tétlenül mások háborúságát és békétlenségét. Mt. 5 :9. 23—24 Mt. 6 :12. Róm. 12:18, Eféz. 4:2—3. Beszéljünk végül még a békesség teljességéről. A tökéletes békesség a földi élet alatt el nem érhető. Nemccak azért, mert a világ állandóan megzavarja, dé azért sem. mert Isten gyermekeinek állandóan küzdeniök kell a Sátánnal. A bűnnel sohasem lehet Imádkozó férfiak (I. Tim. 2 : 8/a.) Imaórákon oly kevés férfit látunk. A többség itt is nő. Ezért látja Isten különösen szükségesnek, hogy felhívja a figyelmünket erre: Imádkozzanak a fér­fiak! Ügy látszik, hogy Isten ügyének minél több férfi imádságára is szüksége van. De sokan talán nem törődnének azzal, hogy mire van szüksége Isten országának. Épp ezért Isten részéről is nemcsak szerény óhaj ez a felszólítás, hanem előtte van nagyon is határozottan: „akarom!“ Ezen kell torpannia minden emberi véleménynek. Nincs fellebbezés! Ellenben fontos üzenete van mind­nyájunk számára: vegyen komolyan részt minden felébredt, vagy hívő férfitestvérünk az imaórákon s ott imádkozzék! Ha eddig nem tette volna, azonnal tegye meg. Mert Isten így akarja. S ki tudja, mi mindent akar rajtunk át végrehajtatni. Legyen gondunk arra is, hogy ezek az imaórák „minden helyen“ megtartassanak s ott legyenek a férfiak is. Imaközösség nélkül nincs igazi gyüle­kezet. Imádkozzunk a meg nem tért férfiakért, a felébredt férfiaknak az imaközösségben való részvételéért, a férfiak imádkozásáért az imaközösségekben, férfi kezek és férfi szívek megtisztulásáért, férfi lelkek újonnan születéséért, a fiú ifjúságért. Adjunk hálát azért, hogy Isten különösen hívja a férfiakat, hogy Szentleikével megindította a férfimissziót, hogy különös igénye van a férfiakra. Könyörögjünk minden januári imaórán a kül-„ misszióért és misszionáriusainkért. békességünk, amint Urunknak sem volt. Ezzel kap­csolatban mondotta ő: „nem azért jöttem, hogy békes­séget bocsássák a földre ...“ Mt. 10 : 34, Zsolt. 120 : 6. És nem teljes a békesség azért sem, mert a békesség fejedelmének országa még nem teljes ezen a földön. Ez csak az ezeréves birodalomban kezdődik majd iga­zán. Jel. 20 :4—6. Még mindig így kell imádkoznunk: „Jöjjön el a te országod!“ Erről beszél másutt is a kinyilatkoztatás. Jel. 11 :15, 17, 12 :10. Másik oldalról azonban mégis van valami kitelje­sedő békesség ebben az életben is Isten gyermekei életében. És pedig éppen akkor, amikor a világ fiai­nak az életében a békétlenség teljesedik ki. Amikor a legnagyobb ostorozás alá engedi az Űr az övéi éle^ tét (Zsid. 12 :6, Jel. 3 :19), a legnagyobb kísértések alatt (Jak. 1 :2) és szenvedések között (I. Pét. 4 :1, 11—14) szűnnek meg a bűntől, a békétlenség igazi forr rásától s kínzó szenvedések Istenszabta határán túl éppen a szenvedésben lesz övék a menny boldog elő- íze. (Mt. 5 :10.) Nem elmélet ez, hanem valóság, ami magyarázza mártírok boldogságát máglyák lángjai közt, Sundar Singh és mások csodálatos szenvedés­élményeit és haldokló hívők földöntúli békességét. Ha a világ fiai mondják: „Békesség néked!“ — ez semmi más. mint jókívánság, vagy üres szó. Ha Jézus mondja vagy mi mondjuk egymásnak, akkor gondol­junk belső, gazdag, Jézustól elválaszthatatlan tártál-: m3ra. ö a mi békességünk. (Eféz. 2:14.) így legyen lábunk a békesség készségének sarujával felsaruziva. (Eféz 6 :15.) 6 ÉLŐ VlZ

Next

/
Thumbnails
Contents